Teszt Kezdőlap

2024-07-15BlogJúlius elején közel 100 hallgató foglalta el a BGE UniZone területét a Budapest LAB által szervezett Nyári egyetem résztvevőiként, ahol egy vezetett folyamaton végighaladva jutottak el egy probléma mélyebb megértésétől egy arra adott kreatív, megalapozott megoldásig. Másodszor szervezte meg a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda a BGE vállalkozói készségeket fejlesztő Nyári egyetemét, amin idén már két turnusban vehettek részt a hallgatók. Az ötnapos workshopok során a kutatás, tervezés, diverz csapatban való munka, kreatív gondolkodás készségeit erősítve, a munka során komfortzónájukból folyamatosan kimozdulva fejlődhettek a résztvevők személyes és szakmai téren egyaránt. A LAB trénerei mellett BGE-s kollégák tartottak workshopokat és előadásokat, workshopokat, az inputokat pedig a hallgatók azonnal beépíthették fejlődő projektjeikbe. A hét során kifejlesztett ötleteiket külső szakértők, BGE-s kollégák és vállalati partnerek előtt pitchelték, az itt kapott visszajelzések alapján pedig tovább fejleszthették ötleteiket és prezentációs készségeiket. Volt Szociopoly interaktív színházi társasjáték, kvíz este, de még social media challenge-ben is kipróbálhatták magukat a résztvevők. Az egyetem mindhárom karáról érkező résztvevők örömmel ismerkedtek, kötöttek barátságokat a más karokon tanuló hallgatókkal – a szakmai és személyes fejlődés támogatása mellett tehát fontos volt a kapcsolatépítés lehetősége is, amelyre az ötnapos folyamatos együttlét, a közös munka és a program kiváló alapot teremtett. A hallgatók visszajelzésükben kiemelték, hogy sokat tanultak önmagukról és csapatmunkáról, és kihangsúlyozták, milyen fontos volt számukra, hogy más karokról érkező hallgatókkal és megismerkedhettek. Köszönjük a résztvevőknek, a kollégáknak és céges partnereinknek, hogy velünk tartottak, jövőre folytatjuk! Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2024-06-21BlogLezárult a Hungarian Startup University Program (HSUP) negyedik tanéve a BGE-n. Az országos program 2024 tavaszi félévében 9 BGE-s hallgató ötletét fejlesztette projektcsapat, a Budapest LAB és a Menedzsment és Vállalkozás Tanszék amit a Tanszék támogatásával. A programot idén is a Demo Day  zárta, ahol öt kiválasztott csapat pitchelt meghívott külső szakértők előtt. Az itteni két közönségdíjas mellett két másik BGE-s csapat az országos döntőben is bizonyíthat. A HSUP – a Hungarian Startup University Program – eddigi négy tanéve alatt a Budapesti Gazdasági Egyetem volt a legnagyobb egyetemi partner, közel 1300 BGE-s hallgató ismerkedett meg a startup világgal és a vállalkozási ötlet továbbfejlesztésének alapjaival. A HSUP program biztosította támogatás mellett a BGE saját támogató ökoszisztémát is kialakított a saját startupjukat fejlesztő hallgatók számára, így BGE-s kollégák és külső szakértők is támogatták a munkát. Az idei Demo Day-en az alábbi öt csapat kapott lehetőséget a pitchelésre: Mögn Cup of Sun Cheera SafeGem ·Learning by video A pitchekre külső szakértők adtak visszajelzést: Bittera Réka, a The Good Persona C&C alapítója, Hőnyi Péter, a Start it @K&H inkubátor vezetője, valamint Majsai Richárd, a BGE Menedzsment és Vállalkozás Tanszékének oktatója. A HSUP@BGE Demo Day-en a hagyományoknak megfelelően a közönség szavazott a számára legkedvesebb pitchre. A közönség kedvence idén a termékminta webshopot fejlesztő Mögn és a naptej automatán dolgozó Cup of Sun lett, holtversenyben. A Demo Day-t közös ünneplés zárta. Az esemény után hirdették ki a HSUP országos döntőjébe jutott csapatok nevét. Idén 187 projektet fejlesztettek egyetemisták Magyarország szerte, amiből mindössze 15 kap lehetőséget a döntőben való bemutatkozásra. Óriási örömünkre közülük kettő – a fenntarthatóbb csirketenyésztésért dolgozó Cheera, és az egészségügyi adatok kommunikációjával foglalkozó SafeGem – BGE hallgatók vezetésével fejlődött. Gratulálunk az összes csapatnak, köszönjük, hogy velünk voltatok! HSUP a következő tanévben is lesz, keressétek a tárgyfelvételi időszakban a Neptunban! Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2024-05-29BlogKiugróan megnőtt a megélhetés mint a vállalkozás motivációja, és érezhető némi negatív várakozás, ugyanakkor vállalkozni továbbra is vonzó dolog Magyarországon – ez derül ki többek között a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) frissen közzétett magyar eredményeiből. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), Magyarország legnagyobb üzleti képzőhelye 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával. A friss eredmények szerint a magyar vállalkozási aktivitás stabilnak mondható, nemzetközi összehasonlításban a vizsgált országok között a második harmadba és európai összehasonlításban is a középmezőnybe helyezi hazánkat. A felnőtt lakosság 24,3%-a már vállalkozó, vagy új vállalkozást tervez indítani a következő három évben. A korábbi évekhez hasonlóan a férfiak vállalkozási aktivitása mind a korai szakaszban levő, mind a bejáratott vállalkozások körében jelentősen meghaladja a nőkét, ráadásul a női vállalkozások – számos okból kifolyólag – kisebb eséllyel maradnak fenn tartósan. A női vállalkozók helyzetét a hazai GEM kutatócsoport külön jelentésben mutatta be részletesebben. Érezhetők negatív várakozások, de vállalkozni továbbra is vonzó A turbulens gazdasági környezet és a recessziós várakozások hatása a stabil vállalkozási aktivitás mellett is érzékelhető az adatok alapján. Többek között ezt mutatja, hogy lényegesen, 3,5%-ra nőtt az elmúlt évben vállalkozásukkal felhagyók aránya, a kilépés mögötti ok pedig elsősorban (40,6%) üzleti. Kisebb arányban más munka, vagy üzleti lehetőség, vagy személyes ok áll a háttérben. Szintén a negatív várakozások megjelenését mutatja, hogy alacsony szinten stagnál a rövidtávon jó üzleti lehetőséget látók aránya (28,2%), ami így Európában a legalacsonyabb, és világszinten is a második legalacsonyabb értéket mutatja. A vállalkozói lét megítélése ugyanakkor továbbra is pozitív. Az aktív korú magyar lakosság döntő többsége szerint a vállalkozókra nagy médiafigyelem irányul, a sikeres vállalkozók magas státusszal rendelkeznek és vállalkozni kívánatos karrierlehetőség. Szintén stabilnak és pozitívnak mondható a vállalkozói légkör megítélése: a magyarok közel fele szerint itthon könnyű vállalkozást indítani, az előző évhez hasonlóan minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és nemzetközi szinten is kifejezetten alacsony (42,3%) azok aránya, akiket a kudarctól való félelem akadályoz a vállalkozásindításban. A működő vállalkozások többsége – a korai szakaszban lévő vállalkozók kétharmada (68,4%), míg a bejáratott vállalkozások négyötöde (78,6%) – úgy számol, hogy öt év múlva is a mostani számban foglalkoztat majd alkalmazottakat és továbbra is meglévő, a lakóhelyén élők számára is ismert terméket vagy szolgáltatást értékesít, illetve ehhez már ismert technológiát, illetve eljárást alkalmaz. Az előző évekhez képest pozitív, bár kellő óvatossággal kezelendő fejlemény, hogy mind a forgalmazott termékek, illetve szolgáltatások, mind az azok előállításához alkalmazott technológiák és eljárások tekintetében a vállalkozók több, mint tizede legalább országos újdonságról nyilatkozott. Durván megugrott a megélhetési motiváció Lényeges változás látszik a vállalkozási motivációkat vizsgálva. A 2023-as felmérés alapján egyértelműen és döntően a megélhetés biztosítása a legfontosabb vállalkozásindítási motiváció, ami a korai szakaszban levő vállalkozások 89,8, míg a bejáratott vállalkozások 84,5%-ánál jelent meg. Ez a két vállalkozási fázis esetében rendre 23,1, illetve 12,8 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Az anyagi biztonság fenntartásával kapcsolatos aggodalmakat mutatja az is, hogy a hatalmas vagyon, illetve magas jövedelem elérése mint motiváció szintén jelentősen növekedett: a korai szakaszban lévő vállalkozók esetén az elmúlt két évben tapasztalt 32,5-37,0% közötti sávból 80,1%-ra, míg a bejáratott vállalkozók esetén a 18,3-19,2%-os intervallumból 75%-ra nőtt. A magyarországi GEM kutatócsoport a hazai vállalkozók vállalkozási motivációnak mélyebb megértése érdekében a kérdőívet nemzetközi szakirodalmi források alapján további lehetséges vállalkozási motivációkkal bővítette. Ezek figyelembevételével a hazai vállalkozók számára az elsődleges cél a kényelmes megélhetés biztosítása, a függetlenség, valamint az önmegvalósítás. Míg a függetlenség mindkét vállalkozási fázis esetén azonos fontossággal bír, a kényelmes megélhetés, illetve az önmegvalósítás mint motiváció inkább a kezdő vállalkozókat jellemzi. A vállalkozóknak csak felére jellemző motívum az innovatív új ötletek megvalósítása, valamint a környezeti-, illetve társadalmi problémák megoldása – bár a kezdő vállalkozókat az innováció némileg magasabb arányban motiválja. Az infrastruktúra megvan, a háttér kevésbé A 2023-as szakértői étrékelések alapján a vállalkozási ökoszisztéma állapotát mérő komplex mutató értéke Magyarországra vonatkozóan 4,5-re csökkent az előző évi 4,7-es értékről. Globális viszonylatban ez közepesnek tekinthető, két tized ponttal maradva el a 4,7-es GEM átlagtól. A felmérésben részt vevő visegrádi országok között ugyanakkor Magyarország ökoszisztéma értékelése a legkedvezőbb, meghaladva a 4,0-es szlovák és a 4,2-es lengyel értéket. Hazai viszonylatban a fizikai infrastruktúra, a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, a könnyű belépés: szabad, nyitott, növekedő piacok és a kormányzati politika: adók és bürokrácia ökoszisztéma elemek értékelése éri el, vagy haladja meg a kielégítőnek tekinthető 5-ös értéket. A hazai ökoszisztéma teljesítménye a szakértői értékelés alapján jóval a kelet-közép-európai és a GEM átlag alatti a közoktatásban elérhető vállalkozásoktatás (2,2), a szociális és kulturális normák (4,2) és a felsőoktatásban és szakképzésben elérhető vállalkozásoktatás (4,3) tekintetében. A szakértők az egy évvel korábbinál valamivel kedvezőtlenebbül ítélték meg a vállalkozások finanszírozásának elégségességét – amely azonban még így is a globális és régiós átlag feletti – és a vállalkozásfinanszírozáshoz való hozzáférés könnyűségét, valamint a kormányzati vállalkozási programokat és a kormányzati politika: támogatás és relevancia ökoszisztéma elemeket. A 2023-as szakértői adatfelvétel kiemelt témája volt a fenntarthatóságra vonatkozó vélemények feltérképezése. Az eredmények szerint a vállalkozások fenntarthatósággal kapcsolatos fontosságérzete meghaladja annak törvényalkotásban érzékelt jelentőségét. Háttér: A Global Entrepreneurship Monitor (GEM), a világ legnagyobb vállalkozáskutatása 1999 óta biztosít megbízható adatokat a felmérésben részt vevő gazdaságokra jellemző vállalkozói aktivitásról, a vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről.  A globális felmérésben, amelyben világszerte neves egyetemek vesznek részt, 2020-tól a Budapesti Gazdasági Egyetem képviseli Magyarországot. Immár harmadik éve került sor a hazai adatgyűjtésre a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával. A kutatás során a felnőtt, 18-64 éves lakosság körében 2015 fő bevonásával zajlott reprezentatív kérdőíves felmérés, továbbá 36 szigorú feltételek alapján kiválasztott szakértő megkérdezésére került sor. A kutatásról és a magyar kutatói csapatról itt talál részletesebb információt, a linken a friss Nemzeti jelentés is szabadon elérhető. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2024-03-06BlogMegtalálni a módot a megélhetés biztosítására úgy, hogy közben a társadalmi elvárásoknak is megfeleljenek a magánéletükben – ez motiválja elsősorban a vállalkozóvá válásra a magyar nőket a BGE Budapest LAB által végzett kutatás szerint, amely a Global Entrepreneurship Monitor (GEM), a világ legnagyobb vállalkozáskutatásának részeként készült. Az eredmények szerint a nők, bár a vizsgált mutatók alapján a férfi vállalkozásokhoz hasonlóan teljesítenek, vállalkozói aspirációs szintjük átlagosan alacsonyabb, vállalkozói önértékelésük pedig gyengébb a férfiakénál. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), Magyarország legnagyobb üzleti közössége 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával. A teljes Női vállalkozók Magyarországon – GEM Különjelentés ezen a linken szabadon elérhető. A hazai vállalkozási ökoszisztéma a GEM kutatásban megkérdezett, szigorú módszertani szempontok alapján kiválasztott szakértők – többek között ökoszisztéma fejlesztők, szakpolitikusok, elemzők – szerint kiemelkedően teljesít a piacokhoz és a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében, és több más értékelt aspektus szerint sem marad el jelentősen a nemzetközi átlagtól. A vizsgált ökoszisztéma tényezők közül a leggyengébbre értékelt, uniós és globális átlag alatti a nők vállalkozóvá válását támogató szabályozási környezet. A felmérésben részt vevő uniós országok között a magyarnál alacsonyabb értékelés csak Horvátországban született. A nemzetközi trendektől jelentősen, negatív irányban eltérő értékelés a nemzeti kultúra nőket vállalkozásra ösztönző jellege kapcsán is érzékelhető. A szakértői értékelés szerint a nők vállalkozóvá válásának korlátai elsősorban a nemzeti kultúrában és az elfogadott társadalmi normákban gyökereznek. A magyarnál gyengébb értékelés e tekintetben a résztvevő uniós országok közül csak Horvátországban és Cipruson született. Nem félnek a kudarctól, de sokan nem élik meg az érett kort A nők körében Magyarországon a férfiakénál jelentősen alacsonyabb a vállalkozásindítási szándék a GEM reprezentatív lakossági felmérésének eredményei szerint. A férfiak 12,6%-a állította, hogy 3 éven belül tervez vállalkozást indítani, amely csaknem másfélszeresen haladja meg a hasonlóan gondolkodó nők arányát (8,9%). Érdekes, hogy bár a kutatási eredmények alapján a magasabb iskolai végzettség átlagosan magasabb vállalkozási hajlandósággal jár együtt, és a nők iskolai végzettsége Magyarországon magasabb a férfiakénál, ez a vállalkozási hajlandóságban mégsem mutatkozik meg. Kiemelkedően fontos motivációs tényező a vállalkozásra a nők körében a megélhetés biztosítása, ellentétben a férfiakkal, akiknél a pénzügyi motivációk között inkább a vagyonszerzés dominál. A munkaerőpiaci tendenciák ismeretében feltételezhető, hogy a megélhetés, mint motiváció mögött nem a kevés munkalehetőség, hanem az olyan pozíciók alacsony száma áll, amik lehetővé tennék a nők számára, hogy a munkájuk mellett a társadalmi elvárásoknak is megfeleljenek. Vagyis a magyar nők számára a vállalkozás sok esetben a társadalmi elvárások szerinti magánéleti helytállás és a jövedelemszerzés együttes biztosításának útja. Fontos ugyanakkor, hogy a korai szakaszban lévő női vállalkozások esetében még a megélhetés biztosításánál is valamivel erősebb az a húzóerő, hogy vállalkozóként valami lényegeset vigyen véghez az alapító – a válaszadók közel háromnegyede (71,6%) nyilatkozott így, ami meghaladja a globális (52,3%) és az európai (43,1%) értéket is. „Bár a vállalkozásindítási szándék tekintetében jelentős eltérés van a nemek között, a férfi és a női vállalkozások arányát mutató nemzetközi rangsorban Magyarország a középmezőny második felében szerepel. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy a női vállalkozók cégei közül a férfiakénál kevesebben érik el a legalább három és fél éve béreket fizető, bejáratott vállalkozás érettségi szintjét” – hívja fel a figyelmet Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos és a hazai kutatás vezetője. A vállalkozásalapítási hajlandóságot jelentős mértékben befolyásolja az is, hogy a lakosság mennyire tekint pozitívan a következő időszakra, mennyire érzi magát felkészültnek a vállalkozásra, valamint mennyire fél az üzleti tevékenységgel óhatatlanul összekapcsolódó esetleges kudarctól. A magyarok általában az európai átlagos véleményhez képest kevésbé érzik felkészültnek magukat a vállalkozásra és kisebb arányban vélik úgy, hogy a következő fél évben kedvező lehetőségek kínálkoznak majd a vállalkozásindításra – bár a vállalkozói létet nemtől függetlenül pozitívan ítélik meg és magas státuszt kapcsolnak hozzá. A kudarctól való félelem viszont kevésbé tartja vissza őket a vállalkozástól az európai vagy a globális átlagnál. A nők jellemzően a férfiaknál némileg negatívabban látják a jövőt és kevésbé tartják felkészültnek magukat a vállalkozásra (43,1% és 30,9%), valamint a kudarc lehetősége is erősebb visszatartó erő számukra (40% és 47%) – bár a magyar nők kudarctűrő képessége még így, a férfiaktól lemaradva is jobb az uniós és globális átlagnál. A fentiek fényében érdekes az is, hogy bár a környezetük hasonló mértékben tekinti innovatívnak a nőket és a férfiakat, a nők jellemzően mégis kevésbé használják ki a kínálkozó üzleti lehetőségeket. A nők feltételezhetően alacsonyabb aspirációs szintjét mutatja, hogy körükben a férfiakénál lényegesen nagyobb a csak helyi piacon aktívak aránya. „Az adatok alapján a nők vállalkozási hajlandóságára és vállalkozói teljesítményére vélhetően jelentős hatással bír, hogy vállalkozói aspirációs szintjük az átlagosan alacsonyabb, vállalkozói önértékelésük pedig gyengébb a férfiakénál. Annak ellenére, hogy a vizsgált, a vállalkozásra vonatkozó mutatók alapján a férfi vállalkozókhoz hasonlóan teljesítenek – pedig az ökoszisztéma nem kifejezetten támogató számukra” – hangsúlyozza Csákné Dr. Filep Judit. Háttér A Global Entrepreneurship Monitor (GEM), a világ legnagyobb vállalkozáskutatása 1999 óta biztosít megbízható adatokat a felmérésben részt vevő gazdaságokra jellemző vállalkozói aktivitásról, a vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről.  A globális felmérésben, amelyben világszerte neves egyetemek vesznek részt, 2020-tól a Budapesti Gazdasági Egyetem képviseli Magyarországot. A kutatás központja az egyetemen belül a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Irodában van. A fenti közlemény alapját a legfrissebb, 2022-es adatokon alapuló elemzés jelenti. A kutatás során a felnőtt, 18-64 éves lakosság körében 2015 fő bevonásával zajlott reprezentatív kérdőíves felmérés, továbbá 36 szigorú feltételek alapján kiválasztott szakértő megkérdezésére került sor.     Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2024-03-01BlogHa tavaly valamiért nem vettél részt a Budapest LAB által szervezett nyári egyetemen, pedig szeretnéd tényleg kihasználni az egyetemi éveket, akkor itt a Te lehetőséged! Megnyílt a jelentkezés a 2024-es nyári egyetemre. A Budapest LAB szervezésében a vizsgaidőszak után ötnapos, interaktív, izgalmas programon vehetsz részt, ahol úgy fejlődhetsz, hogy közben jól is érzed magad. “Megtanultam, hogy kilépni a komfortzónából nagyon nagyon jó dolog, és ez nem csak mese.” A tavalyi nagy sikerre való tekintettel a Budapest LAB a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility: RRF) támogatásával 2024-ben két turnusban szervezi meg a nyári egyetemet, 2024. július 1-5., illetve július 8-12. között, a BGE Pénzügyi és Számviteli Karának területén. A résztvevők az ötnapos, bentlakásos nyári egyetemen az izgalmas, színes programok, csapatmunka és vállalkozói készségeik fejlesztése mellett teljes ellátást és ösztöndíjat is kapnak. “Rengeteg új és jó emberrel tudtam kapcsolatot kialakítani.” Szerezz új ismeretségeket és élményeket, építs kapcsolatokat, dolgozz magadon és egy izgalmas projekten a társaiddal úgy, hogy közben fejleszted tervezési, kommunikációs, prezentációs készségeidet a lehető leggyakorlatiasabb módon! Ilyen volt a tavalyi nyári egyetem!A nyári egyetem résztvevői létszáma korlátozott. Jelentkezésed akkor válik érvényessé, ha azt üzenetben jeleztük számodra.Ha júliusig nem záróvizsgázol, és érdekel a lehetőség, jelentkezz ezen az oldalon!  “Utólag azt mondom, hogy  elég szűk látókörű lehettem, mielőtt ezt végig csináltam…”   Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2024-02-27BlogBüszkék vagyunk rá, hogy a BGE Budapest LAB a Global Entrepreneurhip Monitor, a világ legnagyobb vállalkozáskutatásának hazai partnere. Keményen dolgozunk évről évre ezen az óriási projekten, most pedig díjazták is ezt a munkát. A nemrég közzétett GEMGlobalReport2024, a világ legnagyobb vállalkozáskutatásának nemzetközi beszámolója alapján Magyarországon Európában a 4. legalacsonyabb (42,3%) az aktív korúak körében azok aránya, akiket a kudarc visszatart a vállalkozásindítástól. Szintén pozitív eredmény, hogy a vállalkozók a pandémia, illetve a háború gazdasági következményei mellett is reziliensnek bizonyultak, hisz a polikrízis sem vetette vissza lényegesen a vállalkozói aktivitást. Az adatok alapján ugyanakkor aggodalomra adhat okoz, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya (45,8%), akik saját bevallásuk szerint rendelkeznek egy új vállalkozás indításához szükséges ismeretekkel, készségekkel és tapasztalatokkal. A BGE Budapest LAB a GEM hazai partnereként és a BGE a vállalkozásokat támogató egyetemként azon dolgozik, hogy képet alkossunk magyarországi vállalkozói ökoszisztéma állapotáról, valamint támogassuk hallgatóinkat a vállalkozáshoz szükséges tudás és készségek megszerzésében. A magyar GEM csapat 2024 februárjában különdíjat kapott az éves kutatási ciklusok lebonyolítása során tanúsított pontosságáért és kollegialitásáért a GEM fennállásának 25. évfordulója alkalmából a marokkói Casablancában rendezett ünnepségen. A díjat a hazai team egyik tagja, Szennay Áron vette át. Büszkék vagyunk a magyar GEM team munkájára, emellett a külön köszönet illeti Radácsi Lászlót, akinek munkája kulcsfontosságú volt a magyar GEM újraindulása kapcsán. A Budapest LAB és a BGE a GEM magyarországi partnereként nagyon büszke, hogy folytathatja Szerb László és csapata által elkezdett munkát képet alkotva a magyarországi vállalkozói ökoszisztéma állapotáról. Ma a GEM az egyetlen globális kutatás, amely közvetlenül azok forrásától, a vállalkozóktól gyűjt adatot.   Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-11-24BlogMit kezdjen a „vásárlás ünnepével” egy olyan vállalkozó – vagy vásárló –, akinek fontos a fenntarthatóság és a felelős döntések? A Fekete Péntek a karácsonyi vásárlási szezon kezdete, az őrült akciók napja. A kifejezés 1966-ban keletkezett, 2009-re használata általánossá vált az Egyesült Államokban, néhány éve pedig visszavonhatatlanul a hazai kereskedelemnek is része lett. A Black Friday dátumát az amerikai Hálaadás ünnepéhez viszonyítják. Mivel mozgó ünnepről van szó (minden év novemberének negyedik csütörtöke), ezért a Fekete Pénteknek sincs konkrét dátuma. Az akciókat jellemzően a Hálaadást követő pénteken tartják, ami minden évben november 23-a és november 29-e közé esik. Persze a dátum nincs kőbe vésve, és a kereskedők ettől általában el is térnek. Akadnak olyanok, akik egész héten, illetve egész hétvégén tartják a “vásárlás ünnepét”, de egyre jellemzőbb az is, hogy sok üzlet egész novemberben állandó akciókkal jelentkezik. A Reacty Digital és a Shoptet által készített reprezentatív felmérés alapján a magyaroknak majdnem a fele tervez vásárolni valamit a fekete naphoz kötődő akciók ideje alatt. Az őrült akciózás – ami egyébként a kisebb kereskedők számára gyors öngól is lehet – fenntarthatósági szempontból is komoly kérdéseket vet fel. Ezért nem véletlen, hogy a vásárlási láz napján tartják minden évben a hivatalos, nemzetközi Ne Vásárolj semmit! napot is. Ez jelképes tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A megvásárolt dolgok sokszor ugyanis vagy otthon halmozódnak, vagy nagyon hamar a kukában kötnek ki. Vagyis amellett, hogy felesleges terhet rónak a Földre a gyártásukhoz szükséges nyersanyag és energiaigény következtében, gyarapítják a felesleges hulladék mennyiségét is. Ahogy egyre több vállalat is felismeri és felvállalja a felelősségét a túlfogyasztás kérdésével kapcsolatban, egyre több a példa arra is, hogy cégek vagy nyilvános kommunikációval utasítják el a Black Friday akciózást, vagy inspiráló módon öko- és társadalomtudatos kampányokkal kapcsolódnak hozzá. Talán elsőként az egyébként B-corp-ként működő Patagonia túramárka döntött így. Híressé vált, 2011-es kampányukban egész oldalas hirdetésben buzdították a vásárókat, hogy ne vegyék meg a képen látható kabátot – helyette javíttassák meg a meglévőt. Lassíts! A kreatív fekete péntekezők egy része az akciókat tudatosan kiterjeszti egy napról hosszabb időtávra. Így csökken a „láz” érzés, és több ideje van a fogyasztónak átgondolt és tudatos döntést hozni – ez pedig jelentősen csökkentheti a felhasználás nélkül hulladékká váló termékek mennyiségét. Az egyébként is a „slow life” szépségét hirdető brandekhez ez sokkal közelebb áll, főleg, ha egyedi eseményekkel egészítik ki az akciót, így az élmények szerzéséhez és a közösségépítéshez is hozzájráulva. Vásárlás mint befektetés Vannak márkák, amelyek – természetesen, ha illik a termékükhöz – a Black Friday kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy a minőség árát bizony meg kell fizetni – különben más fizeti meg, akaratán kívül. Az akciók hirdetése helyett tehát arra fókuszálnak, hogy megmutassák a vásárlóknak, miért is kerül az adott termék annyiba, amennyibe – mennyi munka, milyen alapanyagok vannak mögötte – és hangsúlyozzák, a tartós darabok megvásárlásával és hosszú-hosszú ideig tartó használatával a Föld számára is pozitív befektetést tehetsz. Adjunk másnak Vannak olyan cégek, amelyek a Black Friday alkalmából fenntartható vállalkozások számára teremtenek lehetőséget, hogy eljussanak a vásárlóikhoz. Nagy márkák például a helyi kiskereskedők termékeire, szolgáltatásaira hívják fel a figyelmet, vagy éppen teret teremtenek nekik a boltjaikban. Mások pedig bezsebelik a Fekete pénteki bevételt, de azt teljes egészében jótékonysági célra ajánlják fel. (Figyelem, nem minden 100 forintból 1-et, hanem mind a százat.) Az is előfordul, hogy valaki éppenséggel megemeli az árakat a Black Friday alkalmából. A „tradíció megtörését” hirdető vállalat egy dollárral adott drágábban minden terméket, ez azonban nem a vége volt: minden dollárhoz hozzátett egyet a cég is, a befolyt összeget pedig egy, a Föld megmentéséért dolgozó szervezetnek ajánlotta fel. A kreatív megoldások szívmelengetőek, főként, ha nem csak egyetlen naphoz kapcsolódnak az évben. Hosszú távon mindenkinek – beleértve magunkat és a Földet is – jobb lesz, ha egész évre minden értelemben fenntartható üzleti modellekre állunk át. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-10-19BlogHatéves lett a LAB! Ennyi idő múltán már nevezhetjük hagyománynak, hogy nyilvánosan is közzétesszük éves jelentésünket. Olvassátok, mi mindent csináltunk, és szóljatok, ha valamiképp jönnétek velünk! Számos szervezet esetében előírás, hogy évente nyilvánosan jelentést tegyenek  működésük érintettjei felé arról, hogy mit, hogyan és miért tettek az előző évben. A Budapest LAB-et ilyen kötelezettség nem terheli. Mégis, ahogy az előző éveken is, önként vállaljuk, hogy nemcsak az intézmény vezető testületei és belső érintettjei, de a külvilág számára is láthatóvá tesszük, hogy mit végeztünk és merre tartunk. Azért, hogy könnyebbé tegyük a hozzánk való kapcsolódást, hogy megmutassuk, mit tudunk, és hogy mire vagyunk használhatók az ökoszisztéma más szereplői számára. Beszámolunk tevékenységeinkről, eredményeinkről, és arról is, mit lehetne másképp, még jobban csinálni. Köszönjük kollégáinknak, partnereinknek, a kurzusainkon részt vevő hallgatóknak, rendezvényeink látogatóinak és mindenki másnak, aki bárhogyan kapcsolódott hozzánk az elmúlt évben! Reméljük, folytatjuk veletek és várjuk a további kapcsolódásokat! A Budapest LAB 2022 szeptember-2023 szeptemberi időszakot bemutató éves jelentése itt olvasható. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-07-11BlogKözel 50 résztvevővel, 5 co-trénerként bevont hallgatóval, számos egyetemi és külső szakember együttműködésével sikeresen lezajlott a BGE első Nyári egyeteme, amelyet a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda fejlesztett és vezetett. A program során kisebb csapatokban dolgoztak együtt a résztvevő hallgatók, akik a hét végére, egy vezetett folyamaton végighaladva egy általuk azonosított problémára dolgoztak ki kreatív megoldásokat. A folyamat során a kutatás, tervezés, diverz csapatban való munka, kreatív gondolkodás készségeit erősítve, a munka során komfortzónájukból folyamatosan kimozdulva fejlődhettek személyes és szakmai téren egyaránt. „A nyári egyetem hozzátett ahhoz, hogy én a későbbiekben ne alkalmazotti, hanem vállalkozói létben gondolkozzak.” „Megtanultam olyan emberekkel csapatban dolgozni, akikkel nem voltunk egy hullámhosszon. Kezdetben elbeszéltünk egymás mellett, nem értettük a másikat, de ezeket a problémákat sikerült megoldanunk és csapatként vittük végig a projektet.” A program során a LAB trénerei mellett számos más oktatóval, előadóval találkozhattak a résztvevők, így nemcsak a fenntartható gondolkodás, személyes hatásunk értelmezése, a csapatmunka területén tehettek szert új ismeretekre, de volt lehetőség például reggeli jógázásra is. Volt Szociopoly, társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték, kvíz este – és persze azért fröccspong is. A résztvevők az egyetem mindhárom karáról érkeztek, és örömmel ismerkedtek, kötöttek barátságokat a más karokon tanuló hallgatókkal – a szakmai és személyes fejlődés támogatása mellett tehát fontos volt a kapcsolatépítés lehetősége is, amelyre az ötnapos folyamatos együttlét, a közös munka és a program kiváló alapot teremtett. A Nyári egyetemet a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility: RRF) támogatásával szervezte és bonyolította le a Budapest LAB, az egyetem vállalkozásfejlesztési irodája 2023. július 3-7. között. A hallgatók a visszajelzésekben kiemelték, hogy milyen sokat tanultak a Nyári egyetem során önmagukról, csapatmunkáról, valamint hangsúlyozták, milyen fontos élmény volt számukra addig ismeretlen, más karokról érkező hallgatókkal együtt, közösségként dolgozni. A visszajelzések alapján nemcsak kapcsolatok, de barátságok szövődtek. „Remélem lesz még Nyári egyetem!?” Köszönjük a kollégáknak és a hallgatóknak is, hogy velünk tartottak, jövőre folytatjuk! A programról készült rövid hangulatvideót itt lehet megnézni. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-06-29BlogLezárult a Hungarian Startup University Program (HSUP) harmadik tanéve a BGE-n. A program harmadik évének második félévében 10 BGE-s hallgató által vezetett csapat fejlesztett projektet, amit a HSUP program mellett a Budapest LAB is aktívan támogatott. A programot Demo Day rendezvény zárta, ahol hat kiválasztott csapat pitchelt meghívott külső szakértők előtt. Végül, de nem utolsó sorban közös ünnepléssel zártuk az idei HSUP-t is. A HSUP – Hungarian Startup University Program eddigi három tanéve alatt a Budapesti Gazdasági Egyetem volt a legnagyobb egyetemi partner, közel ezer BGE hallgató ismerkedett meg az innováció és startup építés alapjaival. A HSUP program biztosította támogatás mellett a BGE saját támogató ökoszisztémát is kialakított a startupjukat fejlesztő csapatok számára. A Budapest LAB mellett BGE-s oktató kollégák és külső kommunikációs szakértők is támogatták a csapatokat. A HSUP tanévét idén is Demo Day eseménnyel zártuk, ahol a HSUP első évét országos szinten megnyerő, szintén BGE-s Kontekt bemutatkozása után az alábbi hat csapat kapott lehetőséget a pitchelésre: Housmann WristMoney SolverGo Patron SynchMe YouZerZ A pitchekre szakmai visszajelzést adott Suba Attila, a HSUP programot gondozó Express Innovation Agency startup divíziójának vezetője, Hőnyi Péter, a StartIt@K&H inkubátor vezetője, valamint Timár Gigi, a BGE Budapest LAB vezetője. A legjobb pitch díját idén a közönség szavazta meg, nagy fölénnyel a SolverGo csapata vitte a prímet, így ők örülhettek a nyeremény tortának. Ők, és minden más résztvevő pedig a networking lehetőségnek, finom vacsorának. Köszönjük, hogy velünk voltatok! HSUP jövőre is lesz, keressétek a tárgyfelvételi időszakban a Neptunban! Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-06-07BlogVonzó és társadalmilag megbecsült karrierútnak számít a vállalkozás Magyarországon, annak ellenére, hogy többen tartanak a kudarctól és jelentősen csökkent azok száma, akik jó lehetőségeket látnak a vállalkozásindításra – derül ki többek között a Global Entrepreneurship Monitor frissen közzétett magyar adataiból. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), hazánk első számú, 18 ezer hallgatót képző üzleti egyeteme 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával. Az elmúlt év turbulenciái ellenére a vállalkozói atmoszféra lakossági értékelése a legújabb adatok szerint alapvetően stabilnak mondható Magyarországon a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneurship Monitor friss, magyar adatai alapján. Az előző évhez hasonlóan minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és majdnem ennyien vannak (47,4%), akik szerint Magyarországon könnyű vállalkozást indítani. Ugyanakkor jelentősen (36,5%-ról 27,2%-ra) csökkent azok aránya, akik szerint a következő fél évben jó lehetőségek nyílnak vállalkozásalapításra. Többen vannak azok is, akiket a kudarctól való félelem tart vissza a vállalkozásindítástól (az előző évi 38,2% helyett 43,5%). A lehetőségészlelés szintje nem csak itthon, nemzetközi összehasonlításban is csökkent, az Európai Unió országai között azonban így is a sereghajtók között vagyunk, csak Cipruson és Spanyolországban alacsonyabb a magyarnál a lehetőségészlelés szintje. Ráadásul, bár az adatokon már látszódhatnak a tavalyi, a gazdaságot felforgató események, mint a háború vagy az infláció növekedésének hatása, de a lekérdezés időpontját tekintve feltehetően még nem a beszakadás legmélyebb pontjára reagálnak. Ezzel együtt továbbra is elmondható, hogy a magyarok többsége (64%) szerint vonzó karrierút a vállalkozói lét. Vállalkozói légkör Magyarországon a lakossági felmérés alapján A csökkent lehetőségészlelés ellenére nem változott lényegesen a magyarok vállalkozási aktivitása sem. Minden tizedik magyar tervez a következő három évben vállalkozást indítani (az önfoglalkoztatást is beleértve). A működő, de korai szakaszban lévő vállalkozással rendelkezők aránya 9,9%, a már legalább 3,5 éve folyamatosan béreket fizetni képes, ún. bejáratott vállalkozással rendelkezőké pedig 6,9%. Bár ezek alacsony számoknak tűnhetnek, és a korai szakaszban mért arány valóban némiképp elmarad a nemzetközi átlagtól, a bejáratott vállalkozások aránya a nemzetközi átlaggal közel azonos. Nem változott jelentősen az előző évhez képest a vállalkozásból való kilépők aránya sem. A leggyakoribb, vállalkozás befejezését magyarázó indoknak a családi vagy személyes okok, a másik munka vagy üzleti lehetőség megjelenése, illetve a koronavírus járvány hatásai bizonyultak. A magyar vállalkozások jellemzően nem, vagy alacsony technológiaigényű szektorokban tevékenykednek, innovációs aktivitásuk pedig – az előző évihez hasonlóan – alacsony. A korai szakaszban lévő vállalkozások 78,8, a bejáratott vállalkozásoknak pedig 91,6%-a kizárólag bevett technológiákat, eljárásokat használ. A vállalkozók túlnyomó többsége továbbra is országos, vagy helyi piacon működik, mind a korai szakaszban levő, mind a bejáratott vállalkozásoknak csak ötöde aktív külpiacon is. Utóbbi adat értelmezését árnyalhatja, hogy bizonyos szektorok estében, mint például a vendéglátás, a külpiaci terjeszkedés nem is elképzelhető. A korai szakaszban lévő vállalkozások esetében a vállalkozóvá válás minden másnál erősebb (66,9%) motivációjának bizonyult az, hogy „valami lényegeset vigyen véghez”. A bejáratott vállalkozások esetében, bár a megélhetés biztosítása felülkerekedett (71,8%), a tenni akarás szintén hangsúlyos (52,8%) motivációs elemként jelent meg. „Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a megélhetési motívum a korai szakaszban levő vállalkozónők esetében szignifikánsan magasabb, mint a férfiaknál. Más szóval a nők gyakrabban indítanak vállalkozást megélhetésük biztosítása érdekében” – magyarázza Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos és a magyar GEM team vezetője. A 2022-es szakértői értékelések alapján a vállalkozási ökoszisztéma állapotát mérő komplex mutató némiképp emelkedett. Globális viszonylatban Magyarország értéke közepesnek tekinthető, egy tized ponttal marad el a GEM-ben mért nemzetközi átlagtól. Magyarország vállalkozási ökoszisztémája ugyan elmarad a régióban legmagasabbra értékelt Litvániától és Lettországtól, de a régió országainak többségénél magasabb értékelést kapott. A globális és a régiós szintet is meghaladja a vállalkozások számára elérhető finanszírozási források mennyisége és hozzáférhetősége, illetve az adókra és bürokráciára vonatkozó kormányzati politika értékelése. Elmaradás a közoktatásban zajló vállalkozásoktatás és a piacokra való könnyű belépés, a piacok növekedése tekintetében érzékelhető, globális és régiós szinten egyaránt. Hazai viszonylatban a fizikai infrastruktúra, a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, a kormányzati politika: adók és bürokrácia és a vállalkozások finanszírozása ökoszisztéma elemek értékelése haladja meg a kielégítő szintnek tekinthető 5-ös értéket. A tavalyi évhez hasonlóan a leggyengébb értékelést a vállalkozásoktatás a közoktatásban kapta. A vállalkozói ökoszisztéma elemeinek szakértői értékelése Továbbra is nagyon alacsony (36,8%) azok aránya, akik úgy vélik, rendelkeznek a vállalkozás indításhoz szükséges tudással. Ezzel a magyarok vállalkozásindításra való felkészültsége saját megélésük alapján európai uniós összehasonlításban utolsó előtti helyre került. Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállalkozói lét és a vállalkozásoktatásban való részvétel szoros összefüggést mutat, a már vállalkozással rendelkezők közel kétszer nagyobb eséllyel vettek részt vállalkozásoktatásban, mint a nem vállalkozók – az ok-okozat iránya azonban e kutatás alapján nem határozható meg. A vállalkozásoktatásban való részvétel a vállalkozói atmoszféra valamennyi jellemzőjének értékelésével pozitív összefüggést mutat: azok, akik részt vettek effajta oktatásban több vállalkozót ismernek, biztosabbak saját képességeikben és könnyebbnek látják egy vállalkozás elindítását. A vállalkozásoktatás a közoktatásban a leggyengébbre értékelt keretfeltétel a felmérésben részt vevő országok szakértői értékelésében is mind globálisan (3,4), mind kelet-közép-európai szinten (3,1). Magyarország 2,2-es értékelése ugyanakkor a globális és régiós átlagtól is jelentősen elmarad. A gazdasági felsőoktatás vállalkozásindításra való felkészítésének értékelése ugyanakkor megközelíti a kielégítő szintet, és a magyar érték a nemzetközi átlag körül mozog. „A vállalkozásoktatás minősége áttételes hatásai miatt kiemelt fontosságú, amit a vállalkozásoktatás értékelése és a vállalkozói aktivitás között kimutatható kapcsolat mutat. A vállalkozásoktatás magasabb színvonala rendszerint magasabb, alacsonyabb színvonala pedig alacsonyabb korai szakaszban lévő vállalkozási aktivitással jár együtt. Így az eredmények alapján a vállalkozásoktatás fejlesztése, kiterjesztése a hazai vállalkozási hajlandóság növelésnek eszköze is lehet” – teszi hozzá Csákné Dr. Filep Judit. A kutatásról és a magyar kutatói csapatról itt talál részletesebb információt, a linken a friss Nemzeti jelentés is szabadon elérhető. Háttér: A Global Entrepreneurship Monitor (GEM), a világ legnagyobb vállalkozáskutatása 1999 óta biztosít megbízható adatokat a felmérésben részt vevő gazdaságokra jellemző vállalkozói aktivitásról, a vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről.  A globális felmérésben, amelyben világszerte neves egyetemek vesznek részt, 2020-tól a Budapesti Gazdasági Egyetem képviseli Magyarországot. Immár második éve került sor a hazai adatgyűjtésre a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával. A kutatás során a felnőtt, 18-64 éves lakosság körében 2015 fő bevonásával zajlott reprezentatív kérdőíves felmérés, továbbá 36 szigorú feltételek alapján kiválasztott szakértő megkérdezésére került sor.       Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-05-30BlogVonzó és társadalmilag megbecsült karrierútnak számít a vállalkozás Magyarországon, annak ellenére, hogy jelentősen csökkent azok száma, akik jó lehetőségeket látnak vállalkozásindításra, és a kudarctól is többen tartanak – ez derül ki többek között a Global Entrepreneurship Monitor frissen közzétett magyar adataiból. A világ legnagyobb vállalkozáskutatásának hazai partnere 2020 óta a BGE, a kutatás központja az Egyetemen belül a Budapest LAB-ben van. A kutatás – amely minden évben reprezentatív lakossági adatfelvételt és szakértői interjúkat foglal magában – számos, a vállalkozási szándékokkal, attitűddel és vállalkozói ökoszisztémával kapcsolatban, ezek elemzése jelenleg is zajlik. A friss Nemzeti jelentést május 25-én, szűk szakmai közönség előtt mutatta be a kutatást végző Budapest LAB. A Nemzeti jelentés szabadon elérhető itt. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-03-29Blog / Inspiráció & TrendekKülön-külön sikeres bizniszek, külön-külön felépített erős és vonzó márkák. Mégsem véletlen, hogy a Chez Dodo és a Freyja croissant alapítója, Szalai Dóri és Dormán Péter együtt voltak a StartLAB Vállalkozói Klub vendégei. Házasok ugyanis, így nem csak a két márkáról, de arról is sokat megtudhattunk, hogy fér meg két gasztrovállalkozó egy csárdában/lakásban. Mindkét vállalkozás francia típusú desszerteket készít, mindketten a legmagasabb minőségre törekednek. Dóri – aki eredetileg nem cukrász, hanem marketinges – Párizsba ment megtanulni a legjobb macaron elkészítésének módját, miután egy filmsorozatból ihletet kapva megkóstolta az ikonikus desszertet, de csalódott az itthon elérhető minőségben. Peti – aki a mai napig sem pék hivatalosan – Dániába utazott kitanulni a croissant készítés csínját-bínját, és ma sem ad lejjebb a minőségből egyetlen napon sem. „A hobbimból lett a Chez Dodo, és szépen lassan alakult ki. Reklámügynökségnél dolgoztam, a sütés stresszlevezetés volt. Nappal az ügynökségnél dolgoztam, éjjel meg sütöttem. Egy év után kellett választanom a kettő között. Így történt, hogy írtam egy üzleti tervet és kerestem egy üzlettársat, akivel meg tudtam valósítani az elképzeléseimet.” Peti egyetemistaként ment Londonba és kezdett egy pékségben dolgozni, és beleszeretett ebbe a világba. Miután hazajött, olyan munkahelyet keresett, ahol nyitottak a péksüteményekkel kapcsolatos tapasztalataira. Első munkahelyén találkozott későbbi üzlettársával is. „Ő üzletember, nem nagyon ért a sütéshez, én nem vagyok üzletember, viszont nagyon szerettem sütni. Mondjuk, hogy találkozott a kereslet és a kínálat.” Ha a két történet ennyiben hasonlít is, abban, ahogy a vállalkozást építik, már különbözik Dóri és Peti megközelítése. A Freyja viszonylag gyorsan növekszik, határozottan hoznak meg nagy döntéseket, az évek alatt már a sokadik helyszínen és nem az első néven működnek. A Chez Dodonál több az érzelem, lassabbak a lépések, megfontoltabb a növekedés. „Petiék olyanok, hogy ha eldöntik, hogy kell egy üzlet Budán is, akkor három hónap múlva már nyitnak. Mi ennél lassabbak, szenzitívebbek vagyunk. Talán mert a macaron nagyon szenzitív dolog. Persze a croissant is az, három napig készül.” A Chez Dodo ugyanakkor évek óta leginkább egy divatházhoz hasonlóan gondolkodik a márkáról – újabb és újabb kollekciókat hoznak ki desszertekben és csomagolásban is, hogy mindig tudjanak újat mutatni a vendégeknek. A nagy, híres cukrászdában nem egyedi ez a megközelítés. A Chez Dodo egy év alatt három, a csomagolást is érintő és hat, csak az ízekre vonatkozó új kollekciót hoz ki, a tervezésnél fél évvel járnak előre – májusban tehát már javában a karácsonyi kollekción dolgoznak. A kollekcióváltás rengeteg feladattal jár: az ízek kidolgozása mellett a teljes design, a weboldal és a közösségi média oldalak arculata, a csomagolás és a kirakat is az aktuális vonalhoz igazodik. Az újítás a Freyja esetében is állandó, a kedvenc ízek mellett, amiket folyamatosan készítenek, a vendégek érdeklődésének fenntartásához esetükben is fontos, hogy rendszeresen újdonságok, szezonális ízek is kerüljenek a pultba. A szív meg a biznisz Nincs szó valódi családi vállalkozásról, hiszen a házaspár mindkét tagja saját vállalkozását építi. Az azonban elkerülhetetlen, hogy szó essen üzletről kettejük között. Bár, mint mondják, jobb lenne kevesebbszer. „Le kell szoknunk róla, hogy belebeszélünk a másik dolgába. Ebben nagyon jók vagyunk, ebből vannak a veszekedések. Sokkal jobban értünk a másik vállalkozásához” – mondják mindketten. A két márka között ugyanakkor létezik kollaboráció, ami remekül működik. Ha nem az üzlet vezetéséről, hanem a termékhez kapcsolódó szakmai kérdésekről van szó, nagy közöttük az összhang. Recepteket cserélnek, megvitatják, mit hogyan kellene készíteni. Ütközési pontok inkább a vállalkozás vezetésével és a jövőbeni tervekkel kapcsolatban vannak közöttük. Hogy mi a legjobb dolog a vállalkozásban? Dóri szerint az, hogy maga rendelkezik az idejével, Peti számára pedig az, hogy száz százalékban felelősséget tud vállalni a döntéseiért, rajta múlik minden. Abban egyetértenek, hogy a szakmai és az üzleti oldal egyaránt fontos, és mindkettő egész embert kívánna egy cégben, de hogy mivel foglalkoznak inkább, abban már eltérés van közöttük. Dóri benne van a kreatív folyamatban, de a céggel kapcsolatos sok és sokrétű feladat mellett már nem fér bele, hogy ő álljon a cukrász pult mögé. „Én sütni szeretek, abban vagyok jó – mondja Peti – kell tehát valaki, aki a vállalkozást igazgatja. Egyedül csinálni ilyen méretben már nem lehet. Sok kávézót láttam, amit egyedül vitt a tulaj, már nincsenek nyitva. Persze vannak átfedések, de a kettőt nem tudom együtt csinálni. A legrosszabb, amikor a konyhában kell üzleti döntést hozni.” A csapat, amire építeni lehet A legnehezebb rész, ebben egyetért a két alapító, a megfelelő csapat, a jó kollégák megtalálása. Dóri rengeteg energiát fektet csapat fejlesztésébe. „Három éve sikerült először felépíteni egy olyan csapatot, amivel tudok együtt dolgozni. Ahol olyan emberek dolgoznak, akiknek ez a hivatásuk.” De folyamatos feladat, hogy motiváltan tartsa őket, segítsen a tudásuk fejlesztésében, és barista oldalon még mindig nagy a fluktuáció. A megfelelő kollégák megtalálása a Freyja esetében is komoly kihívás. „Feladtam, hogy átadjam valakinek a tudást és elégedett lennék azzal is, ha valaki bejön ledolgozni a négy napját a héten” – mondja Peti, aki szerint a leglélekölőbb része a vállalkozásnak az állandó ember keresés. „Jobban szeretem, ha valaki maga jelentkezik. Tapasztalataim szerint, aki ír nekem egy e-mailt, hogy dolgozni szeretne, az általában több időt tölt nálunk és elégedettebb, mint akit én vadászok vagy próbálok meggyőzni, hogy nem biztos, hogy megéri a szomszédba plusz száz forint fizetésért.” A legkomolyabb gond, ha váratlanul esik ki valaki – olyan is volt, aki hirtelen rájött, hogy inkább lovasoktató vagy rockzenész akar lenni a továbbiakban – és pár hét alatt kell pótolni. A Chez Dodo ezért egy ideje inkább felveszi, ha talál alkalmas munkavállalót. A legrosszabb, ami törtéhet, hogy (átmeneti ideig) kicsit csökken a terhelés a többieken is. Fontos az is, hogy maguk neveljék ki az embereiket, így szívesen dolgoznak tanulókkal is, akik idővel feljebb tudnak lépni. A Freyja esetében még a cukrász végzettség sem feltétel – sőt, Peti szerint a croissant-nal pont az a baj, hogy a cukrászok és a pékek sem szeretik készíteni – így szívesebben foglalkozik egy lelkes, „szűz kezű” kollégával. „Nem tudják, miben vagyunk mások” Ami egyértelműen közös a két cégben, hogy kiváló minőségű terméket állítanak elő a világ legjobb alapanyagaiból, folyamatos fejlesztéssel és komoly szaktudással. Mindkét márka olyan terméket állít elő, ami a világ bármely pontján megállná a helyét, a legjobb, különleges alapanyagokkal dolgoznak. Abban is egyetért a két alapító, hogy ez a minőség azonban kevésbé elvárás a magyar fogyasztók részéről (a többség valószínűleg nem is tudatosítja) mint inkább a vállalkozások missziójának része. Az újdonságokat, izgalmas alapanyagokat keresik a Chez Dodo és a Freyja vásárlói is, de mindkét esetben igaz, hogy muszáj úgy kalkulálni, hogy minden egyes termék hasznot hozzon – ha nagyon-nagyon kicsit is – hogy ne boruljon végül a mérleg. Szükség van edukációra is, és persze erős marketingre, bár, mint mondják pontosan látható, hogy amikor a yuzuról (japán citrom), vagy az oabikáról (ami a kakaóbab egy részéből készülő alapanyag) kezdenek magyarázni, a vendégek tekintete egy idő után vágyakozva fordul a somlói galuska felé… De a magas minőség, a kiváló alapanyagok jelentik azt a pluszt, ami tényleg megkülönbözteti a két márkát a piacon egyébként jelen lévő versenytársaktól. Meg persze a know-how. Próbálják másolni őket, ami idegesítő, de más részről Dóri szerint kicsit legyezgeti is az ember hiúságát. Peti pedig kifejezetten büszke lenne, ha át tudná adni a know-how-t valakinek úgy, hogy a végeredmény a saját elvárásai szerint is megfelelő. Dóri egyértelműen a Chez Dodoban látja a jövőjét, mint mondja, üzlettársaival együtt annyira szeretik, hogy nem tudnának megválni tőle. Peti kevésbé ragaszkodó alkat, a Freyja előtt is több cége volt már. A mostani projektből viszont egyelőre semmiképp nem gondolkodik váltáson, inkább fejlesztésen. Mindkét márka alapítója gondolkodik a nemzetközi terjeszkedésen, az viszont már eldőlt, hogy családi okokból a központ Magyarországon marad. A cél tehát úgy nyitni üzletet külföldön, hogy a technológia képes legyen a termék kifogástalan minőségét bárhol máshol is garantálni. A Freyjanak egyébként van már egy franchise üzlete egy kanadai szigeten – vagyis nagyjából a világ legtávolabbi és leginkább szeparált pontján. Ez azonban nem tudatos bővülés, inkább egy lehetőség kihasználásának eredménye. És egy külön történet. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-03-03Blog / Inspiráció & TrendekPofonegyszerű termék. Az a típus, amiről, ahogy az ember olvas róla, azt gondolja, miért is nem én találtam ki? Mi kell ahhoz, hogy egy egytermékes webshop sokmilliós siker legyen? Olyan, amiben egy cápa a további növekedés lehetőségét is meglátja? Hogyan indít vállalkozást egy unatkozó egyetemista a COVID alatt? Erről, és sok minden másról beszélgettünk Kállai Jankóval, a Cápák közöttet is sikerrel megjárt Forever Hands alapítójával a StartLAB februári beszélgetésén. A termék – első hallásra – nagyon egyszerű. Egy szett, amivel otthon készíthetünk kézlenyomatot magunkról, gyermekünkről, párunkkal közösen vagy bárhogy máshogy. Maga a termék azonban a kisebb része a teljes értékajánlatnak, a Forever Hands-et a hozzá kapcsolódó közös élmény és romantikus mondanivaló miatt választják a legtöbben az alapító szerint. „Mindig kicsit bajban vagyok, amikor így elmondom, mert elsőre nem hangzik nagy dolognak. De közben izgalmas az egész útja, hogy egy ennyire egyszerű dologgal ilyen szinteket lehet elérni.” Sértődésből üzletember Ha már az út, hát kezdjük az elején, hogy miért is akart Jankó vállalkozó lenni, már évek óta. „17 évesen összevesztem szüleimmel, és kamaszos hülyeségből kitaláltam, hogy el kéne költözni. De ugye ahhoz pénz kell, így elkezdtem bulikat szervezni a középsuliban. Az elsőn még DJ sem volt, egy kartonbábut raktam be a pultba és előre összevágtam egy négyórás mixet. De tök jól sikerült, többszáz vendég volt. A végén a hely tulaja leszámolt nekem 250.000 forintot készpénzben. Akkor éreztem, hogy tetszik az, hogy saját projektet hozzak létre, amivel pénzt is lehet keresni.” Jankó végül mégis maradt otthon, később pedig – egyébként a BGE hallgatójaként – Erasmus félévét töltötte éppen, amikor a COVID járvány miatt végképp a házba szorult. „Adta magát az idő, hogy kipróbáljak valamit a már felírt rengeteg ötletem közül.” Beleásta magát az e-kereskedelem rejtelmeibe, megtanult mindent, amit neten lehetett három hónap alatt. Elsősorban az érdekelte, miképp lehet egy ilyen rendszert felépíteni. Hamar látta, hogy komoly lehetőségek vannak ezen a területen, de a tuti termék, az még nem volt meg. Aztán egyik délután ránézett a szülői lakásban ezer éve a polcon álló saját gyerekkori kézszobrára… Némi utánajárással kiderült, hogy bár létezik ilyen termék a világban, Magyarországon nem nagyon. Olyan kézszobor készítő készletet, amely nem egyszerűen terméket, hanem egy komplett élményt kínál, egyáltalán nem talált. „Barkácsáruházban is lehet festéket meg képkeretet venni, de el lehet adni úgy is festéket, hogy a sztori arról szóljon, milyen művészi dolgot lehet vele létrehozni. Ezt akartam kipróbálni.” A Forever Hands tehát elsősorban élményt árul – ha ehhez vödröt és betont küld is ki a vevőknek. A termék pedig sokszor igazán nagy jelentőségű is tud lenni, kaptak már olyan visszajelzést is, hogy egy idős rokon emlékét őrizték meg a kézszobor segítségével. Hasonló termékek léteznek a világban, a konkurencia azonban inkább megerősítette, mint megijesztette Jankót. Mint mondja, ha van konkurencia, akkor legalább valamennyi visszajelzést gyűjthet az ember, nem csak a saját bőrét vásárra víve. A legprofibb brit versenytásnak azonban betett a brexit, a hazai konkurens pedig mostanra eladó… Három hónap alatt harmincmillió Az indulásban Jankó apjának is fontos szerepe volt, és azóta is aktív a cégben. Egyébként művészellátó vállalkozást visz, így megvolt a szakértelme a termékfejlesztéshez – vagyis ahhoz, hogy a létező ötletet magas minőségben tudják kivitelezni. A kiváló, biztos minőség volt ugyanis az egyik tényező, ami a versenytársak figyelése alapján előnyt jelenthetett. Klasszikus garázs vállalkozásként indultak, ahogy Jankó fogalmaz, esténként „kémiaórázgattak”. De apja vállalkozói tapasztalata is sokat segített és segít a mai napig a cégépítésben. „Támogató volt az elejétől kezdve, szerintem örült, hogy valamit csinálok az üres időben. Meg pénzt sem kellett kérnem tőle, az induláshoz szükséges pár százezer forint a sajátom volt.” Az elején minden „fapados” volt, a garázsban kikísérletezett és csomagolt terméktől a padláson, saját telefonnal felvett videókig. Az indulótőke webshop előfizetésre, Facebook reklámok tesztelésére és egy kis raktárkészlet felhalmozására ment el.  A Forever Hands végül apja webshopjának egy termékeként indult el, de már az első nap 13 rendelést, az első hónapban kétmilliós, az első három hónap alatt pedig harmincmilliós bevételt hozott. Négy hónap után vették fel az első alkalmazottat. Ma a cég már százmilliós nagyságrendű bevételt hoz, és folyamatosan terjeszkedik nemzetközi szinten. A csúcsidőszakok persze nehézséget is jelentenek, tavaly például elszámolták a Valentin-napi kapacitásokat, így többszáz csalódott vevő telefonját kellett kezelni, akik nem kapták meg időben a rendelést. Kuponokkal próbálták kárpótolni a vevőket, de mint Jankó mondja: „nem tudom, mennyi szakítás lett a 200 elkésett termékből.” A Cápák között Nagyjából az indulás után egy hónappal kapott egy megkeresést a Cápák között szerkesztőitől. Jankó a műsor lelkes rajongójaként először a bulit látta meg a lehetőségben, a kapcsolatrendszer és a marketing erő, amit jelent, csak később tudatosult. Jankó 10 millió forintot kért a műsorban, 10 százalék tulajdonrészért. Több mint kétórás tárgyalás után végül két cápa (Balogh Petya és Lakatos István) is beszállt az üzletbe, igaz, végül több tulajdonrészt kellett adnia, mint eredetileg tervezte. „Az a plusz 7% tulajdonrész bőven megérte. Nem is a pénz volt a fő. Nyilván egy induló vállalkozásnak minden millió jól jön, jó pár hónapot meg lehet vele spórolni, de nem az volt a fő része.” Ami sokkal fontosabb a pénznél, az a befektetőkkel való intenzív közös munka. Az első évben ez heti rendszerességű meetingeket jelentett, ahol átbeszélték a történéseket, hogy miből mit lehetne kihozni. Sok minden elhangzott, amire saját bevallása szerint akkor csak bólogatott, mostanra viszont érzi, hogy tényleg érdemes volt, vagy érdemes lett volna megcsinálni. Például az elején elég volt az az érzés, hogy minden hónapban nő a kassza, a cápák azonban ragaszkodtak a komoly tervezéshez és adatgyűjtéshez. A mostanra 5 országba szállító cég esetében pedig már egyértelmű, hogy érdemes volt ezekre a rendszerekre energiát fordítani. Nagyon sokat ad az a szakmai közösség is, amit Balogh Petya azon cégek alapítóiból szervez, amelyeknek befektetője. A havi rendszerességű, kötetlen találkozók inspirációnak és tanulási platformnak is kiválóak, ahogy pénzben nem mérhető segítség az is, ha Lakatos István saját könyvelőjével lehet leülni átnézni a számokat. A tudás és támogatás – ha nem is fordítható le direkt összegre – nagyságrendekkel többet ér, mint a befektetőktől a cégbe érkezett tízmillió forint. Az egyik legfontosabb tanács, hogy nem kell mindent magának csinálnia. Ha beárazza a saját óradíját, máris kiderül, hogy sok mindent olcsóbban csinál meg valaki. Ha pedig a minőség is legalább 80 százalékos, érdemes inkább kiszervezni. Vállalkozó alkat A Foever Hands mindkét befektetője – bár különbözőképpen – de úgy nyilatkozott, hogy Jankó jó „vállalkozó alapanyag”, akibe érdemes fektetni. (Kutatások is megerősítik, hogy a befektetők leginkább az embert nézik egy-egy ötlet vagy üzlet mögött.) Jankó szerint biztos, hogy okozott már csalódást a befektetőinek, ami – ha pozitívan nézzük, teszi hozzá – azt jelenti, hogy fontos nekik. Amit láthatnak benne véleménye szerint, hogy jól átlátja a dolgokat, és ha „bepörög”, nagyon gyorsan tud létrehozni dolgokat. Ennek azonban árnyoldala is van: hamar el is veszíti a lelkesedését egy-egy aktív időszak után – most a cég mellett magán, egy fenntarthatóbb munkatempó kialakításán is dolgozik. Jelenleg napi 6-7, de ha új fejlesztés van, akkor akár 10-12 órában a céggel foglalkozik, de egyébként nem sok minden változott körülötte. Ugyanazok a barátai – akik közül egyébként az elmúlt év alatt többen is vállalkozásba kezdtek, a jó példa ragadós ugyanis – és ugyanaz a lakótársa is, aki szerint az egyetlen változás, hogy jobban lehet bízni benne, hogy Jankó időben fizeti majd a lakbért. Mi jön ezután? Jankó számára a cél most az, hogy nemzetközi szinten minél sikeresebben terjeszkedjen, minél több helyre juttassa el a terméket. Azt mondja, ha van hozzá rendszer, meg egy jó csapat, egy idő után teljesen automatizáltan mehetne az üzlet, ami tőkét hozhat egy következő ötlet megvalósításához. Elemző alkat, figyeli a folyamatokat, pontosan tudja például, hogy a Valentin-napi rendelések csúcspontja február 8. minden évben, vagy, hogy minden webshopnál hétfőnként van a legtöbb rendelés. A terjeszkedés egyelőre tervszerűen halad, a bevétel a kétszázmillió felé közelít, a cseh piacról érkező Valentin-napi bevétel überelte a hazait úgy, hogy alig két héttel korábban indult el az ottani webshop. Jankó azt is látja, hogy még rengeteg lehetőség van a Forever Handsben, és egyelőre minden fejlesztés azonnal látható bevétel növekedést eredményez. A tervezett fejlesztési irányok – mint a nemzetközi terjeszkedés vagy a fenntarthatóbb csomagolás kialakítása – fontos inspiráció, hogy Jankó a sűrűbb időszakokban, például Valentin-nap környékén még mindig beáll csomagolni a most már 4 alkalmazott mellé, és még mindig talál pontokat, ahol egyszerűsíteni és így gyorsítani lehetne a folyamatokat, megszűntetni felesleges lépéseket. Sok az egyelőre fiókban lévő terv is, például, hogy meg kéne jelenni az Amazonon, vagy piacra kéne dobni a pároknak és kisgyerekes családoknak szánt csomag mellett a kutyás verziót is. További termékeken is gondolkozik, a Forever Hands fő célcsoportjára – a párokra – és üzenetére – az együtt töltött minőségi időre – építve, bár az adatok elemzése alapján sok esetben örökké tartó kézszoborból sem csak egyet vesz valaki élete során… Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-01-16Blog / Énfejlesztés & TrükkökAz új év eleje tipikusan a fogadalmak időszaka. Amiket aztán jó eséllyel nem tart be az ember. Mi jobban hiszünk a célokban, főleg, ha azok megfelelőek ahhoz, hogy ne hagyjanak szétesni az év során. Mutatjuk, miképp tűzhetsz ki ilyet magad elé! A célkitűzés fontosságáról könyvtárnyi okosság elérhető, nem is megyünk most bele, hogy egyáltalán miért érdemes ezzel foglalkozni. Azonban jól tudjuk azt is, hogy a célok olykor – és valószínűleg ezzel nem vagyunk egyedül – bénítóan is tudnak hatni. Hiába mondom azt, hogy a célom az, hogy milliomos legyek, vagy, hogy megtanuljak egy új nyelvet, esetleg, hogy saját vállalkozásom legyen, ha azon túl, hogy ezzel szórakoztatom a barátaimat, nem teszek érte semmit, vajmi kevés esély van rá, hogy tényleg bekövetkezik. A cél sikeres elérésének első lépése pedig nem más, mint a megfelelő célkitűzés. Nem akarunk lebeszélni az álmodozásról, nagyon fontos dolog. De az év eleje kiváló időszak arra, hogy kipróbáld, hogyan tud az úgynevezett SMART célkitűzés segíteni abban, hogy valóban közelebb juss az álmod eléréséhez. A módszer abban segít, hogy a homályos, talán kissé általános vágyakból konkrét és kézzel fogható célokat határozz meg a magad számára, amelyek ténylegesen kijelölik, hogy mit is kéne tenni holnap reggel. Amelyek elég reálisak ahhoz, hogy ne veszítsd el a motivációd már holnapután. Amelyek esetében észre fogod venni, ha elérted őket. A SMART egy betűszó. Vagyis a SMART cél valójában olyan célt jelent, amely: Specific, vagyis konkrét Measurable, azaz mérető Achievable, vagyis elérhető, Relevant, azaz releváns, és Time-based, vagyis időhöz kötött. Lássuk kicsit részletesebben, néhány példával! S mint specific Egy cél annál motiválóbb és annál hatékonyabban tehetsz lépéseket az eléréséért, minél konkrétabb. Vagyis a lehető legpontosabban kell megfogalmaznod, hogy mit is szeretnél elérni. Az, hogy „szeretnék jobb kondit”, nem éppen konkrét, bár dicséretes. Meg kell találnod a valódi motivációt, és azt, hogy mit is akarsz elérni az adott dologgal. Ha úgy fogalmazol, hogy „célzott edzésekkel eljutok oda, hogy bírjak egy hosszabb hegyi túrát a barátaimmal”, már sokkal konkrétabb. Ráadásul azt is tartalmazza, hogy mit teszel majd. M mint measurable A megvalósítható célhoz vezető következő lépés, hogy mérhetővé teszed a magad számára, hogy haladsz-e a jó irányba. Mindenképpen valami nagyon konkrét és nem manipulálható mérési eszközt javaslunk. Meghatározhatod az edzéssel töltött órák számát, a zihálás nélkül legyalogolt kilométereket, és kitűzhetsz köztes mérföldköveket – például, hogy le tudsz futni két kilométert. Aztán négyet. És így tovább. A mint achievable A túl nagy célok, bár csodásan hangzanak, valójában a legbiztosabb utat jelentik ahhoz, hogy még azelőtt elveszítsd a motivációd, mielőtt bármi érdemi történhetne. Egy jó cél esetében fontos, hogy elérhető legyen. Ha nulla edzéssel azonnal a maratonon indulsz, nem csoda, ha nem érkezel célba, és rövid úton a pokolba kívánod az egészet. Ezért fontos átgondolni, hogy a megfogalmazott cél tényleg ésszerű-e, ha racionálisan nézed. Vagyis lehetséges, és birtokodban vannak azok a kulcsfontosságú erőforrások is (például idő), amikkel elérhető. A túl ambiciózus célok hátrányairól már beszéltünk, de az sem jó, ha túl alacsonyra rakod a lécet, hisz így a cél elérése nem fog igazi jutalmat jelenteni. Szóval merészkedj ki a komfortzónádból, de elég csak néhány lépéssel. R mint relevant Ahhoz, hogy tényleg rá tudd venni magad a cél felé vezető következő lépés megtételére, fontos, hogy az számodra (!) releváns legyen. Személyes célok estében ez elsősorban a belső motivációt jelenti, vállalkozóként pedig azt, hogy az adott cél tényleg előrébb viszi a bizinszt. Az előző példánál maradva, ha folyton azt érzed, hogy micsoda buliról maradsz le, mert nem bírod a hegymenetet a haverokkal, az jó alap. Ha viszont csak azt szeretnéd, hogy legyen néhány jó fotó, amit majd kirakhatsz Instára, mert a természet most trendi, az jó eséllyel nem fog átsegíteni a minden úton adódó nehéz pillanatokon. T mint time-based Végül, de nem utolsó sorban egy jó célhoz mindig tartozik határidő is. Vagyis meg kell határoznod, hogy mikorra akarod elérni a kitűzött célt. A túl szoros, nem reális határidő inkább bénító lehet, ha viszont túl távoli dátumot tűzöl ki, jó eséllyel elvesztegeted az addig hátra lévő idő legnagyobb részét. Ha kimondod, hogy a júniusra tervezett túráról már nem akarsz lemaradni, az segít elkerülni, hogy még áprilisban is csak elméleti tanulmányokat olvass a témában. Vagyis, ha template-ként nézzük, a SMART cél valahogy az alábbiak szerint néz ki – a mondatban a dőlt betűs részeket kell megfelelően feltölteni. A célom, hogy (számszerűen ezt) érjem el, pontosan eddig a (határidőig). Ezt úgy fogom elérni, hogy (ezt és ezt csinálom pontosan). A cél elérésével (ezért) lesz jobb az életem/jut előrébb a vállalkozásom.   Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2022-12-09Blog / Inspiráció & TrendekA világ legsikeresebb vállalkozói között is sokan vannak, akik már bőven belevágtak a bizniszbe, és közben még alkalmazottként dolgoztak. Ez amellett, hogy egy esetleges bukás esetén is segít puhábbra esni, más szempontból is plusz lehetőségeket jelent – nem tagadva persze a plusz terheket sem. Steve Wozniak a Hewlett-Packard mérnöke volt, miközben beszállt egy ígéretes vállalkozás előkészítésébe – ez lett az Apple. Henry Ford az Edison Illuminating Co. vezető mérnökeként vágott bele a később a nevét viselő automobilgyártó építésébe. Jack Dorsey pedig webdizájnerként dolgozott abban az időben, amikor a Twitter elindult. Nem hibáztatjuk őket, és azt a sok-sok más embert, aki főállás mellett építi a vállalkozását, amiért nem ugrottak az ismeretlenbe. Manapság, a távoli munkavégzés és rugalmas munkaidő terjedésével pedig minden eddiginél könnyebb a két párhuzamos életet fenntartani, ameddig az előnyt jelent a vállalkozónak. A munka és vállalkozás összeegyeztetésének legfontosabb előnye, hogy a „hibrid vállalkozók” puhábbra eshetnek, ha esetleg mégsem jön be a vágyott üzlet. Meg persze kinek nem jön jól egy kis keresetkiegészítés… De számos más előnye is van ennek a konstrukciónak. Kisebb az anyagi nyomás Egy tanulmány szerint a hibrid vállalkozók egyharmaddal kisebb eséllyel buknak el azoknál, akik hirtelen váltással indultak el. Ebben szerepe lehet annak, hogy a hó elején biztosan megérkező fizetés csökkenti a pénzügyi nyomást, ami pedig segít abban, hogy a vállalkozó nagyobb kockázatot merjen vállalni, amire néha bizony szükség van. Valójában még az is segít, hogy a munka mellett kevesebb idő jut a cég építésére. Így ugyanis a hibrid vállalkozók rá vannak kényszerítve, hogy mielőbb bevonjanak társakat, szakértőket. Amit a vállalkozásban tanulsz, a céges karriered is fellendítheti A saját üzleteden dolgozni folyamatos tanulást igényel, ráadásul számos területen kell fejlődni a termékfejlesztéstől a sales-en át a marketingig és a kutatásig. A vállalkozásban szerzett tapasztalatokat, a készségek fejlesztését az alkalmazottként végzett munkában is remekül lehet kamatoztatni, így a vállalkozás a vállalati karrierre is pozitív hatással lehet. Főként, hogy egy saját vállalkozásban a vezetői készségek fejlesztésére is remek lehetőség kínálkozik, így, ha az alkalmazotti irányban indul be a szekér, felkészültebben léphetsz előre a ranglétrán. Foglalkozhatsz valamivel, amit imádsz Rengeteg ember szenvedélyesen érdeklődik olyan dolgok iránt is, amelyeknek semmi köze a munkájukhoz. Egy hobbi bizony sokba kerülhet, és az is elképzelhető, hogy olyan kiemelkedő leszel abban, amit szenvedélyesen csinálsz, hogy az mások számára is értéket képvisel. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy e még kevés ahhoz, hogy biztos megélhetést jelentsen. A munka mellett elindított vállalkozás lehetőséget adhat olyan kiteljesedésre, amit az alkalmazottként végzett munkánkban nem kapunk meg valamiért, később pedig akár megélhetést is biztosíthat. De ez sem előírás. Sokak számára hosszú távon az alkalmazotti és vállalkozói lét párhuzamossága jelenti a kiteljesedést. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...