Teszt Kezdőlap

2024-02-27BlogBüszkék vagyunk rá, hogy a BGE Budapest LAB a Global Entrepreneurhip Monitor, a világ legnagyobb vállalkozáskutatásának hazai partnere. Keményen dolgozunk évről évre ezen az óriási projekten, most pedig díjazták is ezt a munkát. A nemrég közzétett GEMGlobalReport2024, a világ legnagyobb vállalkozáskutatásának nemzetközi beszámolója alapján Magyarországon Európában a 4. legalacsonyabb (42,3%) az aktív korúak körében azok aránya, akiket a kudarc visszatart a vállalkozásindítástól. Szintén pozitív eredmény, hogy a vállalkozók a pandémia, illetve a háború gazdasági következményei mellett is reziliensnek bizonyultak, hisz a polikrízis sem vetette vissza lényegesen a vállalkozói aktivitást. Az adatok alapján ugyanakkor aggodalomra adhat okoz, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya (45,8%), akik saját bevallásuk szerint rendelkeznek egy új vállalkozás indításához szükséges ismeretekkel, készségekkel és tapasztalatokkal. A BGE Budapest LAB a GEM hazai partnereként és a BGE a vállalkozásokat támogató egyetemként azon dolgozik, hogy képet alkossunk magyarországi vállalkozói ökoszisztéma állapotáról, valamint támogassuk hallgatóinkat a vállalkozáshoz szükséges tudás és készségek megszerzésében. A magyar GEM csapat 2024 februárjában különdíjat kapott az éves kutatási ciklusok lebonyolítása során tanúsított pontosságáért és kollegialitásáért a GEM fennállásának 25. évfordulója alkalmából a marokkói Casablancában rendezett ünnepségen. A díjat a hazai team egyik tagja, Szennay Áron vette át. Büszkék vagyunk a magyar GEM team munkájára, emellett a külön köszönet illeti Radácsi Lászlót, akinek munkája kulcsfontosságú volt a magyar GEM újraindulása kapcsán. A Budapest LAB és a BGE a GEM magyarországi partnereként nagyon büszke, hogy folytathatja Szerb László és csapata által elkezdett munkát képet alkotva a magyarországi vállalkozói ökoszisztéma állapotáról. Ma a GEM az egyetlen globális kutatás, amely közvetlenül azok forrásától, a vállalkozóktól gyűjt adatot.   Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-11-24BlogMit kezdjen a „vásárlás ünnepével” egy olyan vállalkozó – vagy vásárló –, akinek fontos a fenntarthatóság és a felelős döntések? A Fekete Péntek a karácsonyi vásárlási szezon kezdete, az őrült akciók napja. A kifejezés 1966-ban keletkezett, 2009-re használata általánossá vált az Egyesült Államokban, néhány éve pedig visszavonhatatlanul a hazai kereskedelemnek is része lett. A Black Friday dátumát az amerikai Hálaadás ünnepéhez viszonyítják. Mivel mozgó ünnepről van szó (minden év novemberének negyedik csütörtöke), ezért a Fekete Pénteknek sincs konkrét dátuma. Az akciókat jellemzően a Hálaadást követő pénteken tartják, ami minden évben november 23-a és november 29-e közé esik. Persze a dátum nincs kőbe vésve, és a kereskedők ettől általában el is térnek. Akadnak olyanok, akik egész héten, illetve egész hétvégén tartják a “vásárlás ünnepét”, de egyre jellemzőbb az is, hogy sok üzlet egész novemberben állandó akciókkal jelentkezik. A Reacty Digital és a Shoptet által készített reprezentatív felmérés alapján a magyaroknak majdnem a fele tervez vásárolni valamit a fekete naphoz kötődő akciók ideje alatt. Az őrült akciózás – ami egyébként a kisebb kereskedők számára gyors öngól is lehet – fenntarthatósági szempontból is komoly kérdéseket vet fel. Ezért nem véletlen, hogy a vásárlási láz napján tartják minden évben a hivatalos, nemzetközi Ne Vásárolj semmit! napot is. Ez jelképes tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A megvásárolt dolgok sokszor ugyanis vagy otthon halmozódnak, vagy nagyon hamar a kukában kötnek ki. Vagyis amellett, hogy felesleges terhet rónak a Földre a gyártásukhoz szükséges nyersanyag és energiaigény következtében, gyarapítják a felesleges hulladék mennyiségét is. Ahogy egyre több vállalat is felismeri és felvállalja a felelősségét a túlfogyasztás kérdésével kapcsolatban, egyre több a példa arra is, hogy cégek vagy nyilvános kommunikációval utasítják el a Black Friday akciózást, vagy inspiráló módon öko- és társadalomtudatos kampányokkal kapcsolódnak hozzá. Talán elsőként az egyébként B-corp-ként működő Patagonia túramárka döntött így. Híressé vált, 2011-es kampányukban egész oldalas hirdetésben buzdították a vásárókat, hogy ne vegyék meg a képen látható kabátot – helyette javíttassák meg a meglévőt. Lassíts! A kreatív fekete péntekezők egy része az akciókat tudatosan kiterjeszti egy napról hosszabb időtávra. Így csökken a „láz” érzés, és több ideje van a fogyasztónak átgondolt és tudatos döntést hozni – ez pedig jelentősen csökkentheti a felhasználás nélkül hulladékká váló termékek mennyiségét. Az egyébként is a „slow life” szépségét hirdető brandekhez ez sokkal közelebb áll, főleg, ha egyedi eseményekkel egészítik ki az akciót, így az élmények szerzéséhez és a közösségépítéshez is hozzájráulva. Vásárlás mint befektetés Vannak márkák, amelyek – természetesen, ha illik a termékükhöz – a Black Friday kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy a minőség árát bizony meg kell fizetni – különben más fizeti meg, akaratán kívül. Az akciók hirdetése helyett tehát arra fókuszálnak, hogy megmutassák a vásárlóknak, miért is kerül az adott termék annyiba, amennyibe – mennyi munka, milyen alapanyagok vannak mögötte – és hangsúlyozzák, a tartós darabok megvásárlásával és hosszú-hosszú ideig tartó használatával a Föld számára is pozitív befektetést tehetsz. Adjunk másnak Vannak olyan cégek, amelyek a Black Friday alkalmából fenntartható vállalkozások számára teremtenek lehetőséget, hogy eljussanak a vásárlóikhoz. Nagy márkák például a helyi kiskereskedők termékeire, szolgáltatásaira hívják fel a figyelmet, vagy éppen teret teremtenek nekik a boltjaikban. Mások pedig bezsebelik a Fekete pénteki bevételt, de azt teljes egészében jótékonysági célra ajánlják fel. (Figyelem, nem minden 100 forintból 1-et, hanem mind a százat.) Az is előfordul, hogy valaki éppenséggel megemeli az árakat a Black Friday alkalmából. A „tradíció megtörését” hirdető vállalat egy dollárral adott drágábban minden terméket, ez azonban nem a vége volt: minden dollárhoz hozzátett egyet a cég is, a befolyt összeget pedig egy, a Föld megmentéséért dolgozó szervezetnek ajánlotta fel. A kreatív megoldások szívmelengetőek, főként, ha nem csak egyetlen naphoz kapcsolódnak az évben. Hosszú távon mindenkinek – beleértve magunkat és a Földet is – jobb lesz, ha egész évre minden értelemben fenntartható üzleti modellekre állunk át. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-10-19BlogHatéves lett a LAB! Ennyi idő múltán már nevezhetjük hagyománynak, hogy nyilvánosan is közzétesszük éves jelentésünket. Olvassátok, mi mindent csináltunk, és szóljatok, ha valamiképp jönnétek velünk! Számos szervezet esetében előírás, hogy évente nyilvánosan jelentést tegyenek  működésük érintettjei felé arról, hogy mit, hogyan és miért tettek az előző évben. A Budapest LAB-et ilyen kötelezettség nem terheli. Mégis, ahogy az előző éveken is, önként vállaljuk, hogy nemcsak az intézmény vezető testületei és belső érintettjei, de a külvilág számára is láthatóvá tesszük, hogy mit végeztünk és merre tartunk. Azért, hogy könnyebbé tegyük a hozzánk való kapcsolódást, hogy megmutassuk, mit tudunk, és hogy mire vagyunk használhatók az ökoszisztéma más szereplői számára. Beszámolunk tevékenységeinkről, eredményeinkről, és arról is, mit lehetne másképp, még jobban csinálni. Köszönjük kollégáinknak, partnereinknek, a kurzusainkon részt vevő hallgatóknak, rendezvényeink látogatóinak és mindenki másnak, aki bárhogyan kapcsolódott hozzánk az elmúlt évben! Reméljük, folytatjuk veletek és várjuk a további kapcsolódásokat! A Budapest LAB 2022 szeptember-2023 szeptemberi időszakot bemutató éves jelentése itt olvasható. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-07-11BlogKözel 50 résztvevővel, 5 co-trénerként bevont hallgatóval, számos egyetemi és külső szakember együttműködésével sikeresen lezajlott a BGE első Nyári egyeteme, amelyet a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda fejlesztett és vezetett. A program során kisebb csapatokban dolgoztak együtt a résztvevő hallgatók, akik a hét végére, egy vezetett folyamaton végighaladva egy általuk azonosított problémára dolgoztak ki kreatív megoldásokat. A folyamat során a kutatás, tervezés, diverz csapatban való munka, kreatív gondolkodás készségeit erősítve, a munka során komfortzónájukból folyamatosan kimozdulva fejlődhettek személyes és szakmai téren egyaránt. „A nyári egyetem hozzátett ahhoz, hogy én a későbbiekben ne alkalmazotti, hanem vállalkozói létben gondolkozzak.” „Megtanultam olyan emberekkel csapatban dolgozni, akikkel nem voltunk egy hullámhosszon. Kezdetben elbeszéltünk egymás mellett, nem értettük a másikat, de ezeket a problémákat sikerült megoldanunk és csapatként vittük végig a projektet.” A program során a LAB trénerei mellett számos más oktatóval, előadóval találkozhattak a résztvevők, így nemcsak a fenntartható gondolkodás, személyes hatásunk értelmezése, a csapatmunka területén tehettek szert új ismeretekre, de volt lehetőség például reggeli jógázásra is. Volt Szociopoly, társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték, kvíz este – és persze azért fröccspong is. A résztvevők az egyetem mindhárom karáról érkeztek, és örömmel ismerkedtek, kötöttek barátságokat a más karokon tanuló hallgatókkal – a szakmai és személyes fejlődés támogatása mellett tehát fontos volt a kapcsolatépítés lehetősége is, amelyre az ötnapos folyamatos együttlét, a közös munka és a program kiváló alapot teremtett. A Nyári egyetemet a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility: RRF) támogatásával szervezte és bonyolította le a Budapest LAB, az egyetem vállalkozásfejlesztési irodája 2023. július 3-7. között. A hallgatók a visszajelzésekben kiemelték, hogy milyen sokat tanultak a Nyári egyetem során önmagukról, csapatmunkáról, valamint hangsúlyozták, milyen fontos élmény volt számukra addig ismeretlen, más karokról érkező hallgatókkal együtt, közösségként dolgozni. A visszajelzések alapján nemcsak kapcsolatok, de barátságok szövődtek. „Remélem lesz még Nyári egyetem!?” Köszönjük a kollégáknak és a hallgatóknak is, hogy velünk tartottak, jövőre folytatjuk! A programról készült rövid hangulatvideót itt lehet megnézni. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-06-29BlogLezárult a Hungarian Startup University Program (HSUP) harmadik tanéve a BGE-n. A program harmadik évének második félévében 10 BGE-s hallgató által vezetett csapat fejlesztett projektet, amit a HSUP program mellett a Budapest LAB is aktívan támogatott. A programot Demo Day rendezvény zárta, ahol hat kiválasztott csapat pitchelt meghívott külső szakértők előtt. Végül, de nem utolsó sorban közös ünnepléssel zártuk az idei HSUP-t is. A HSUP – Hungarian Startup University Program eddigi három tanéve alatt a Budapesti Gazdasági Egyetem volt a legnagyobb egyetemi partner, közel ezer BGE hallgató ismerkedett meg az innováció és startup építés alapjaival. A HSUP program biztosította támogatás mellett a BGE saját támogató ökoszisztémát is kialakított a startupjukat fejlesztő csapatok számára. A Budapest LAB mellett BGE-s oktató kollégák és külső kommunikációs szakértők is támogatták a csapatokat. A HSUP tanévét idén is Demo Day eseménnyel zártuk, ahol a HSUP első évét országos szinten megnyerő, szintén BGE-s Kontekt bemutatkozása után az alábbi hat csapat kapott lehetőséget a pitchelésre: Housmann WristMoney SolverGo Patron SynchMe YouZerZ A pitchekre szakmai visszajelzést adott Suba Attila, a HSUP programot gondozó Express Innovation Agency startup divíziójának vezetője, Hőnyi Péter, a StartIt@K&H inkubátor vezetője, valamint Timár Gigi, a BGE Budapest LAB vezetője. A legjobb pitch díját idén a közönség szavazta meg, nagy fölénnyel a SolverGo csapata vitte a prímet, így ők örülhettek a nyeremény tortának. Ők, és minden más résztvevő pedig a networking lehetőségnek, finom vacsorának. Köszönjük, hogy velünk voltatok! HSUP jövőre is lesz, keressétek a tárgyfelvételi időszakban a Neptunban! Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-06-07BlogVonzó és társadalmilag megbecsült karrierútnak számít a vállalkozás Magyarországon, annak ellenére, hogy többen tartanak a kudarctól és jelentősen csökkent azok száma, akik jó lehetőségeket látnak a vállalkozásindításra – derül ki többek között a Global Entrepreneurship Monitor frissen közzétett magyar adataiból. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), hazánk első számú, 18 ezer hallgatót képző üzleti egyeteme 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával. Az elmúlt év turbulenciái ellenére a vállalkozói atmoszféra lakossági értékelése a legújabb adatok szerint alapvetően stabilnak mondható Magyarországon a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneurship Monitor friss, magyar adatai alapján. Az előző évhez hasonlóan minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és majdnem ennyien vannak (47,4%), akik szerint Magyarországon könnyű vállalkozást indítani. Ugyanakkor jelentősen (36,5%-ról 27,2%-ra) csökkent azok aránya, akik szerint a következő fél évben jó lehetőségek nyílnak vállalkozásalapításra. Többen vannak azok is, akiket a kudarctól való félelem tart vissza a vállalkozásindítástól (az előző évi 38,2% helyett 43,5%). A lehetőségészlelés szintje nem csak itthon, nemzetközi összehasonlításban is csökkent, az Európai Unió országai között azonban így is a sereghajtók között vagyunk, csak Cipruson és Spanyolországban alacsonyabb a magyarnál a lehetőségészlelés szintje. Ráadásul, bár az adatokon már látszódhatnak a tavalyi, a gazdaságot felforgató események, mint a háború vagy az infláció növekedésének hatása, de a lekérdezés időpontját tekintve feltehetően még nem a beszakadás legmélyebb pontjára reagálnak. Ezzel együtt továbbra is elmondható, hogy a magyarok többsége (64%) szerint vonzó karrierút a vállalkozói lét. Vállalkozói légkör Magyarországon a lakossági felmérés alapján A csökkent lehetőségészlelés ellenére nem változott lényegesen a magyarok vállalkozási aktivitása sem. Minden tizedik magyar tervez a következő három évben vállalkozást indítani (az önfoglalkoztatást is beleértve). A működő, de korai szakaszban lévő vállalkozással rendelkezők aránya 9,9%, a már legalább 3,5 éve folyamatosan béreket fizetni képes, ún. bejáratott vállalkozással rendelkezőké pedig 6,9%. Bár ezek alacsony számoknak tűnhetnek, és a korai szakaszban mért arány valóban némiképp elmarad a nemzetközi átlagtól, a bejáratott vállalkozások aránya a nemzetközi átlaggal közel azonos. Nem változott jelentősen az előző évhez képest a vállalkozásból való kilépők aránya sem. A leggyakoribb, vállalkozás befejezését magyarázó indoknak a családi vagy személyes okok, a másik munka vagy üzleti lehetőség megjelenése, illetve a koronavírus járvány hatásai bizonyultak. A magyar vállalkozások jellemzően nem, vagy alacsony technológiaigényű szektorokban tevékenykednek, innovációs aktivitásuk pedig – az előző évihez hasonlóan – alacsony. A korai szakaszban lévő vállalkozások 78,8, a bejáratott vállalkozásoknak pedig 91,6%-a kizárólag bevett technológiákat, eljárásokat használ. A vállalkozók túlnyomó többsége továbbra is országos, vagy helyi piacon működik, mind a korai szakaszban levő, mind a bejáratott vállalkozásoknak csak ötöde aktív külpiacon is. Utóbbi adat értelmezését árnyalhatja, hogy bizonyos szektorok estében, mint például a vendéglátás, a külpiaci terjeszkedés nem is elképzelhető. A korai szakaszban lévő vállalkozások esetében a vállalkozóvá válás minden másnál erősebb (66,9%) motivációjának bizonyult az, hogy „valami lényegeset vigyen véghez”. A bejáratott vállalkozások esetében, bár a megélhetés biztosítása felülkerekedett (71,8%), a tenni akarás szintén hangsúlyos (52,8%) motivációs elemként jelent meg. „Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a megélhetési motívum a korai szakaszban levő vállalkozónők esetében szignifikánsan magasabb, mint a férfiaknál. Más szóval a nők gyakrabban indítanak vállalkozást megélhetésük biztosítása érdekében” – magyarázza Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos és a magyar GEM team vezetője. A 2022-es szakértői értékelések alapján a vállalkozási ökoszisztéma állapotát mérő komplex mutató némiképp emelkedett. Globális viszonylatban Magyarország értéke közepesnek tekinthető, egy tized ponttal marad el a GEM-ben mért nemzetközi átlagtól. Magyarország vállalkozási ökoszisztémája ugyan elmarad a régióban legmagasabbra értékelt Litvániától és Lettországtól, de a régió országainak többségénél magasabb értékelést kapott. A globális és a régiós szintet is meghaladja a vállalkozások számára elérhető finanszírozási források mennyisége és hozzáférhetősége, illetve az adókra és bürokráciára vonatkozó kormányzati politika értékelése. Elmaradás a közoktatásban zajló vállalkozásoktatás és a piacokra való könnyű belépés, a piacok növekedése tekintetében érzékelhető, globális és régiós szinten egyaránt. Hazai viszonylatban a fizikai infrastruktúra, a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, a kormányzati politika: adók és bürokrácia és a vállalkozások finanszírozása ökoszisztéma elemek értékelése haladja meg a kielégítő szintnek tekinthető 5-ös értéket. A tavalyi évhez hasonlóan a leggyengébb értékelést a vállalkozásoktatás a közoktatásban kapta. A vállalkozói ökoszisztéma elemeinek szakértői értékelése Továbbra is nagyon alacsony (36,8%) azok aránya, akik úgy vélik, rendelkeznek a vállalkozás indításhoz szükséges tudással. Ezzel a magyarok vállalkozásindításra való felkészültsége saját megélésük alapján európai uniós összehasonlításban utolsó előtti helyre került. Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállalkozói lét és a vállalkozásoktatásban való részvétel szoros összefüggést mutat, a már vállalkozással rendelkezők közel kétszer nagyobb eséllyel vettek részt vállalkozásoktatásban, mint a nem vállalkozók – az ok-okozat iránya azonban e kutatás alapján nem határozható meg. A vállalkozásoktatásban való részvétel a vállalkozói atmoszféra valamennyi jellemzőjének értékelésével pozitív összefüggést mutat: azok, akik részt vettek effajta oktatásban több vállalkozót ismernek, biztosabbak saját képességeikben és könnyebbnek látják egy vállalkozás elindítását. A vállalkozásoktatás a közoktatásban a leggyengébbre értékelt keretfeltétel a felmérésben részt vevő országok szakértői értékelésében is mind globálisan (3,4), mind kelet-közép-európai szinten (3,1). Magyarország 2,2-es értékelése ugyanakkor a globális és régiós átlagtól is jelentősen elmarad. A gazdasági felsőoktatás vállalkozásindításra való felkészítésének értékelése ugyanakkor megközelíti a kielégítő szintet, és a magyar érték a nemzetközi átlag körül mozog. „A vállalkozásoktatás minősége áttételes hatásai miatt kiemelt fontosságú, amit a vállalkozásoktatás értékelése és a vállalkozói aktivitás között kimutatható kapcsolat mutat. A vállalkozásoktatás magasabb színvonala rendszerint magasabb, alacsonyabb színvonala pedig alacsonyabb korai szakaszban lévő vállalkozási aktivitással jár együtt. Így az eredmények alapján a vállalkozásoktatás fejlesztése, kiterjesztése a hazai vállalkozási hajlandóság növelésnek eszköze is lehet” – teszi hozzá Csákné Dr. Filep Judit. A kutatásról és a magyar kutatói csapatról itt talál részletesebb információt, a linken a friss Nemzeti jelentés is szabadon elérhető. Háttér: A Global Entrepreneurship Monitor (GEM), a világ legnagyobb vállalkozáskutatása 1999 óta biztosít megbízható adatokat a felmérésben részt vevő gazdaságokra jellemző vállalkozói aktivitásról, a vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről.  A globális felmérésben, amelyben világszerte neves egyetemek vesznek részt, 2020-tól a Budapesti Gazdasági Egyetem képviseli Magyarországot. Immár második éve került sor a hazai adatgyűjtésre a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával. A kutatás során a felnőtt, 18-64 éves lakosság körében 2015 fő bevonásával zajlott reprezentatív kérdőíves felmérés, továbbá 36 szigorú feltételek alapján kiválasztott szakértő megkérdezésére került sor.       Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-05-30BlogVonzó és társadalmilag megbecsült karrierútnak számít a vállalkozás Magyarországon, annak ellenére, hogy jelentősen csökkent azok száma, akik jó lehetőségeket látnak vállalkozásindításra, és a kudarctól is többen tartanak – ez derül ki többek között a Global Entrepreneurship Monitor frissen közzétett magyar adataiból. A világ legnagyobb vállalkozáskutatásának hazai partnere 2020 óta a BGE, a kutatás központja az Egyetemen belül a Budapest LAB-ben van. A kutatás – amely minden évben reprezentatív lakossági adatfelvételt és szakértői interjúkat foglal magában – számos, a vállalkozási szándékokkal, attitűddel és vállalkozói ökoszisztémával kapcsolatban, ezek elemzése jelenleg is zajlik. A friss Nemzeti jelentést május 25-én, szűk szakmai közönség előtt mutatta be a kutatást végző Budapest LAB. A Nemzeti jelentés szabadon elérhető itt. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-03-29Blog / Inspiráció & TrendekKülön-külön sikeres bizniszek, külön-külön felépített erős és vonzó márkák. Mégsem véletlen, hogy a Chez Dodo és a Freyja croissant alapítója, Szalai Dóri és Dormán Péter együtt voltak a StartLAB Vállalkozói Klub vendégei. Házasok ugyanis, így nem csak a két márkáról, de arról is sokat megtudhattunk, hogy fér meg két gasztrovállalkozó egy csárdában/lakásban. Mindkét vállalkozás francia típusú desszerteket készít, mindketten a legmagasabb minőségre törekednek. Dóri – aki eredetileg nem cukrász, hanem marketinges – Párizsba ment megtanulni a legjobb macaron elkészítésének módját, miután egy filmsorozatból ihletet kapva megkóstolta az ikonikus desszertet, de csalódott az itthon elérhető minőségben. Peti – aki a mai napig sem pék hivatalosan – Dániába utazott kitanulni a croissant készítés csínját-bínját, és ma sem ad lejjebb a minőségből egyetlen napon sem. „A hobbimból lett a Chez Dodo, és szépen lassan alakult ki. Reklámügynökségnél dolgoztam, a sütés stresszlevezetés volt. Nappal az ügynökségnél dolgoztam, éjjel meg sütöttem. Egy év után kellett választanom a kettő között. Így történt, hogy írtam egy üzleti tervet és kerestem egy üzlettársat, akivel meg tudtam valósítani az elképzeléseimet.” Peti egyetemistaként ment Londonba és kezdett egy pékségben dolgozni, és beleszeretett ebbe a világba. Miután hazajött, olyan munkahelyet keresett, ahol nyitottak a péksüteményekkel kapcsolatos tapasztalataira. Első munkahelyén találkozott későbbi üzlettársával is. „Ő üzletember, nem nagyon ért a sütéshez, én nem vagyok üzletember, viszont nagyon szerettem sütni. Mondjuk, hogy találkozott a kereslet és a kínálat.” Ha a két történet ennyiben hasonlít is, abban, ahogy a vállalkozást építik, már különbözik Dóri és Peti megközelítése. A Freyja viszonylag gyorsan növekszik, határozottan hoznak meg nagy döntéseket, az évek alatt már a sokadik helyszínen és nem az első néven működnek. A Chez Dodonál több az érzelem, lassabbak a lépések, megfontoltabb a növekedés. „Petiék olyanok, hogy ha eldöntik, hogy kell egy üzlet Budán is, akkor három hónap múlva már nyitnak. Mi ennél lassabbak, szenzitívebbek vagyunk. Talán mert a macaron nagyon szenzitív dolog. Persze a croissant is az, három napig készül.” A Chez Dodo ugyanakkor évek óta leginkább egy divatházhoz hasonlóan gondolkodik a márkáról – újabb és újabb kollekciókat hoznak ki desszertekben és csomagolásban is, hogy mindig tudjanak újat mutatni a vendégeknek. A nagy, híres cukrászdában nem egyedi ez a megközelítés. A Chez Dodo egy év alatt három, a csomagolást is érintő és hat, csak az ízekre vonatkozó új kollekciót hoz ki, a tervezésnél fél évvel járnak előre – májusban tehát már javában a karácsonyi kollekción dolgoznak. A kollekcióváltás rengeteg feladattal jár: az ízek kidolgozása mellett a teljes design, a weboldal és a közösségi média oldalak arculata, a csomagolás és a kirakat is az aktuális vonalhoz igazodik. Az újítás a Freyja esetében is állandó, a kedvenc ízek mellett, amiket folyamatosan készítenek, a vendégek érdeklődésének fenntartásához esetükben is fontos, hogy rendszeresen újdonságok, szezonális ízek is kerüljenek a pultba. A szív meg a biznisz Nincs szó valódi családi vállalkozásról, hiszen a házaspár mindkét tagja saját vállalkozását építi. Az azonban elkerülhetetlen, hogy szó essen üzletről kettejük között. Bár, mint mondják, jobb lenne kevesebbszer. „Le kell szoknunk róla, hogy belebeszélünk a másik dolgába. Ebben nagyon jók vagyunk, ebből vannak a veszekedések. Sokkal jobban értünk a másik vállalkozásához” – mondják mindketten. A két márka között ugyanakkor létezik kollaboráció, ami remekül működik. Ha nem az üzlet vezetéséről, hanem a termékhez kapcsolódó szakmai kérdésekről van szó, nagy közöttük az összhang. Recepteket cserélnek, megvitatják, mit hogyan kellene készíteni. Ütközési pontok inkább a vállalkozás vezetésével és a jövőbeni tervekkel kapcsolatban vannak közöttük. Hogy mi a legjobb dolog a vállalkozásban? Dóri szerint az, hogy maga rendelkezik az idejével, Peti számára pedig az, hogy száz százalékban felelősséget tud vállalni a döntéseiért, rajta múlik minden. Abban egyetértenek, hogy a szakmai és az üzleti oldal egyaránt fontos, és mindkettő egész embert kívánna egy cégben, de hogy mivel foglalkoznak inkább, abban már eltérés van közöttük. Dóri benne van a kreatív folyamatban, de a céggel kapcsolatos sok és sokrétű feladat mellett már nem fér bele, hogy ő álljon a cukrász pult mögé. „Én sütni szeretek, abban vagyok jó – mondja Peti – kell tehát valaki, aki a vállalkozást igazgatja. Egyedül csinálni ilyen méretben már nem lehet. Sok kávézót láttam, amit egyedül vitt a tulaj, már nincsenek nyitva. Persze vannak átfedések, de a kettőt nem tudom együtt csinálni. A legrosszabb, amikor a konyhában kell üzleti döntést hozni.” A csapat, amire építeni lehet A legnehezebb rész, ebben egyetért a két alapító, a megfelelő csapat, a jó kollégák megtalálása. Dóri rengeteg energiát fektet csapat fejlesztésébe. „Három éve sikerült először felépíteni egy olyan csapatot, amivel tudok együtt dolgozni. Ahol olyan emberek dolgoznak, akiknek ez a hivatásuk.” De folyamatos feladat, hogy motiváltan tartsa őket, segítsen a tudásuk fejlesztésében, és barista oldalon még mindig nagy a fluktuáció. A megfelelő kollégák megtalálása a Freyja esetében is komoly kihívás. „Feladtam, hogy átadjam valakinek a tudást és elégedett lennék azzal is, ha valaki bejön ledolgozni a négy napját a héten” – mondja Peti, aki szerint a leglélekölőbb része a vállalkozásnak az állandó ember keresés. „Jobban szeretem, ha valaki maga jelentkezik. Tapasztalataim szerint, aki ír nekem egy e-mailt, hogy dolgozni szeretne, az általában több időt tölt nálunk és elégedettebb, mint akit én vadászok vagy próbálok meggyőzni, hogy nem biztos, hogy megéri a szomszédba plusz száz forint fizetésért.” A legkomolyabb gond, ha váratlanul esik ki valaki – olyan is volt, aki hirtelen rájött, hogy inkább lovasoktató vagy rockzenész akar lenni a továbbiakban – és pár hét alatt kell pótolni. A Chez Dodo ezért egy ideje inkább felveszi, ha talál alkalmas munkavállalót. A legrosszabb, ami törtéhet, hogy (átmeneti ideig) kicsit csökken a terhelés a többieken is. Fontos az is, hogy maguk neveljék ki az embereiket, így szívesen dolgoznak tanulókkal is, akik idővel feljebb tudnak lépni. A Freyja esetében még a cukrász végzettség sem feltétel – sőt, Peti szerint a croissant-nal pont az a baj, hogy a cukrászok és a pékek sem szeretik készíteni – így szívesebben foglalkozik egy lelkes, „szűz kezű” kollégával. „Nem tudják, miben vagyunk mások” Ami egyértelműen közös a két cégben, hogy kiváló minőségű terméket állítanak elő a világ legjobb alapanyagaiból, folyamatos fejlesztéssel és komoly szaktudással. Mindkét márka olyan terméket állít elő, ami a világ bármely pontján megállná a helyét, a legjobb, különleges alapanyagokkal dolgoznak. Abban is egyetért a két alapító, hogy ez a minőség azonban kevésbé elvárás a magyar fogyasztók részéről (a többség valószínűleg nem is tudatosítja) mint inkább a vállalkozások missziójának része. Az újdonságokat, izgalmas alapanyagokat keresik a Chez Dodo és a Freyja vásárlói is, de mindkét esetben igaz, hogy muszáj úgy kalkulálni, hogy minden egyes termék hasznot hozzon – ha nagyon-nagyon kicsit is – hogy ne boruljon végül a mérleg. Szükség van edukációra is, és persze erős marketingre, bár, mint mondják pontosan látható, hogy amikor a yuzuról (japán citrom), vagy az oabikáról (ami a kakaóbab egy részéből készülő alapanyag) kezdenek magyarázni, a vendégek tekintete egy idő után vágyakozva fordul a somlói galuska felé… De a magas minőség, a kiváló alapanyagok jelentik azt a pluszt, ami tényleg megkülönbözteti a két márkát a piacon egyébként jelen lévő versenytársaktól. Meg persze a know-how. Próbálják másolni őket, ami idegesítő, de más részről Dóri szerint kicsit legyezgeti is az ember hiúságát. Peti pedig kifejezetten büszke lenne, ha át tudná adni a know-how-t valakinek úgy, hogy a végeredmény a saját elvárásai szerint is megfelelő. Dóri egyértelműen a Chez Dodoban látja a jövőjét, mint mondja, üzlettársaival együtt annyira szeretik, hogy nem tudnának megválni tőle. Peti kevésbé ragaszkodó alkat, a Freyja előtt is több cége volt már. A mostani projektből viszont egyelőre semmiképp nem gondolkodik váltáson, inkább fejlesztésen. Mindkét márka alapítója gondolkodik a nemzetközi terjeszkedésen, az viszont már eldőlt, hogy családi okokból a központ Magyarországon marad. A cél tehát úgy nyitni üzletet külföldön, hogy a technológia képes legyen a termék kifogástalan minőségét bárhol máshol is garantálni. A Freyjanak egyébként van már egy franchise üzlete egy kanadai szigeten – vagyis nagyjából a világ legtávolabbi és leginkább szeparált pontján. Ez azonban nem tudatos bővülés, inkább egy lehetőség kihasználásának eredménye. És egy külön történet. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-03-03Blog / Inspiráció & TrendekPofonegyszerű termék. Az a típus, amiről, ahogy az ember olvas róla, azt gondolja, miért is nem én találtam ki? Mi kell ahhoz, hogy egy egytermékes webshop sokmilliós siker legyen? Olyan, amiben egy cápa a további növekedés lehetőségét is meglátja? Hogyan indít vállalkozást egy unatkozó egyetemista a COVID alatt? Erről, és sok minden másról beszélgettünk Kállai Jankóval, a Cápák közöttet is sikerrel megjárt Forever Hands alapítójával a StartLAB februári beszélgetésén. A termék – első hallásra – nagyon egyszerű. Egy szett, amivel otthon készíthetünk kézlenyomatot magunkról, gyermekünkről, párunkkal közösen vagy bárhogy máshogy. Maga a termék azonban a kisebb része a teljes értékajánlatnak, a Forever Hands-et a hozzá kapcsolódó közös élmény és romantikus mondanivaló miatt választják a legtöbben az alapító szerint. „Mindig kicsit bajban vagyok, amikor így elmondom, mert elsőre nem hangzik nagy dolognak. De közben izgalmas az egész útja, hogy egy ennyire egyszerű dologgal ilyen szinteket lehet elérni.” Sértődésből üzletember Ha már az út, hát kezdjük az elején, hogy miért is akart Jankó vállalkozó lenni, már évek óta. „17 évesen összevesztem szüleimmel, és kamaszos hülyeségből kitaláltam, hogy el kéne költözni. De ugye ahhoz pénz kell, így elkezdtem bulikat szervezni a középsuliban. Az elsőn még DJ sem volt, egy kartonbábut raktam be a pultba és előre összevágtam egy négyórás mixet. De tök jól sikerült, többszáz vendég volt. A végén a hely tulaja leszámolt nekem 250.000 forintot készpénzben. Akkor éreztem, hogy tetszik az, hogy saját projektet hozzak létre, amivel pénzt is lehet keresni.” Jankó végül mégis maradt otthon, később pedig – egyébként a BGE hallgatójaként – Erasmus félévét töltötte éppen, amikor a COVID járvány miatt végképp a házba szorult. „Adta magát az idő, hogy kipróbáljak valamit a már felírt rengeteg ötletem közül.” Beleásta magát az e-kereskedelem rejtelmeibe, megtanult mindent, amit neten lehetett három hónap alatt. Elsősorban az érdekelte, miképp lehet egy ilyen rendszert felépíteni. Hamar látta, hogy komoly lehetőségek vannak ezen a területen, de a tuti termék, az még nem volt meg. Aztán egyik délután ránézett a szülői lakásban ezer éve a polcon álló saját gyerekkori kézszobrára… Némi utánajárással kiderült, hogy bár létezik ilyen termék a világban, Magyarországon nem nagyon. Olyan kézszobor készítő készletet, amely nem egyszerűen terméket, hanem egy komplett élményt kínál, egyáltalán nem talált. „Barkácsáruházban is lehet festéket meg képkeretet venni, de el lehet adni úgy is festéket, hogy a sztori arról szóljon, milyen művészi dolgot lehet vele létrehozni. Ezt akartam kipróbálni.” A Forever Hands tehát elsősorban élményt árul – ha ehhez vödröt és betont küld is ki a vevőknek. A termék pedig sokszor igazán nagy jelentőségű is tud lenni, kaptak már olyan visszajelzést is, hogy egy idős rokon emlékét őrizték meg a kézszobor segítségével. Hasonló termékek léteznek a világban, a konkurencia azonban inkább megerősítette, mint megijesztette Jankót. Mint mondja, ha van konkurencia, akkor legalább valamennyi visszajelzést gyűjthet az ember, nem csak a saját bőrét vásárra víve. A legprofibb brit versenytásnak azonban betett a brexit, a hazai konkurens pedig mostanra eladó… Három hónap alatt harmincmillió Az indulásban Jankó apjának is fontos szerepe volt, és azóta is aktív a cégben. Egyébként művészellátó vállalkozást visz, így megvolt a szakértelme a termékfejlesztéshez – vagyis ahhoz, hogy a létező ötletet magas minőségben tudják kivitelezni. A kiváló, biztos minőség volt ugyanis az egyik tényező, ami a versenytársak figyelése alapján előnyt jelenthetett. Klasszikus garázs vállalkozásként indultak, ahogy Jankó fogalmaz, esténként „kémiaórázgattak”. De apja vállalkozói tapasztalata is sokat segített és segít a mai napig a cégépítésben. „Támogató volt az elejétől kezdve, szerintem örült, hogy valamit csinálok az üres időben. Meg pénzt sem kellett kérnem tőle, az induláshoz szükséges pár százezer forint a sajátom volt.” Az elején minden „fapados” volt, a garázsban kikísérletezett és csomagolt terméktől a padláson, saját telefonnal felvett videókig. Az indulótőke webshop előfizetésre, Facebook reklámok tesztelésére és egy kis raktárkészlet felhalmozására ment el.  A Forever Hands végül apja webshopjának egy termékeként indult el, de már az első nap 13 rendelést, az első hónapban kétmilliós, az első három hónap alatt pedig harmincmilliós bevételt hozott. Négy hónap után vették fel az első alkalmazottat. Ma a cég már százmilliós nagyságrendű bevételt hoz, és folyamatosan terjeszkedik nemzetközi szinten. A csúcsidőszakok persze nehézséget is jelentenek, tavaly például elszámolták a Valentin-napi kapacitásokat, így többszáz csalódott vevő telefonját kellett kezelni, akik nem kapták meg időben a rendelést. Kuponokkal próbálták kárpótolni a vevőket, de mint Jankó mondja: „nem tudom, mennyi szakítás lett a 200 elkésett termékből.” A Cápák között Nagyjából az indulás után egy hónappal kapott egy megkeresést a Cápák között szerkesztőitől. Jankó a műsor lelkes rajongójaként először a bulit látta meg a lehetőségben, a kapcsolatrendszer és a marketing erő, amit jelent, csak később tudatosult. Jankó 10 millió forintot kért a műsorban, 10 százalék tulajdonrészért. Több mint kétórás tárgyalás után végül két cápa (Balogh Petya és Lakatos István) is beszállt az üzletbe, igaz, végül több tulajdonrészt kellett adnia, mint eredetileg tervezte. „Az a plusz 7% tulajdonrész bőven megérte. Nem is a pénz volt a fő. Nyilván egy induló vállalkozásnak minden millió jól jön, jó pár hónapot meg lehet vele spórolni, de nem az volt a fő része.” Ami sokkal fontosabb a pénznél, az a befektetőkkel való intenzív közös munka. Az első évben ez heti rendszerességű meetingeket jelentett, ahol átbeszélték a történéseket, hogy miből mit lehetne kihozni. Sok minden elhangzott, amire saját bevallása szerint akkor csak bólogatott, mostanra viszont érzi, hogy tényleg érdemes volt, vagy érdemes lett volna megcsinálni. Például az elején elég volt az az érzés, hogy minden hónapban nő a kassza, a cápák azonban ragaszkodtak a komoly tervezéshez és adatgyűjtéshez. A mostanra 5 országba szállító cég esetében pedig már egyértelmű, hogy érdemes volt ezekre a rendszerekre energiát fordítani. Nagyon sokat ad az a szakmai közösség is, amit Balogh Petya azon cégek alapítóiból szervez, amelyeknek befektetője. A havi rendszerességű, kötetlen találkozók inspirációnak és tanulási platformnak is kiválóak, ahogy pénzben nem mérhető segítség az is, ha Lakatos István saját könyvelőjével lehet leülni átnézni a számokat. A tudás és támogatás – ha nem is fordítható le direkt összegre – nagyságrendekkel többet ér, mint a befektetőktől a cégbe érkezett tízmillió forint. Az egyik legfontosabb tanács, hogy nem kell mindent magának csinálnia. Ha beárazza a saját óradíját, máris kiderül, hogy sok mindent olcsóbban csinál meg valaki. Ha pedig a minőség is legalább 80 százalékos, érdemes inkább kiszervezni. Vállalkozó alkat A Foever Hands mindkét befektetője – bár különbözőképpen – de úgy nyilatkozott, hogy Jankó jó „vállalkozó alapanyag”, akibe érdemes fektetni. (Kutatások is megerősítik, hogy a befektetők leginkább az embert nézik egy-egy ötlet vagy üzlet mögött.) Jankó szerint biztos, hogy okozott már csalódást a befektetőinek, ami – ha pozitívan nézzük, teszi hozzá – azt jelenti, hogy fontos nekik. Amit láthatnak benne véleménye szerint, hogy jól átlátja a dolgokat, és ha „bepörög”, nagyon gyorsan tud létrehozni dolgokat. Ennek azonban árnyoldala is van: hamar el is veszíti a lelkesedését egy-egy aktív időszak után – most a cég mellett magán, egy fenntarthatóbb munkatempó kialakításán is dolgozik. Jelenleg napi 6-7, de ha új fejlesztés van, akkor akár 10-12 órában a céggel foglalkozik, de egyébként nem sok minden változott körülötte. Ugyanazok a barátai – akik közül egyébként az elmúlt év alatt többen is vállalkozásba kezdtek, a jó példa ragadós ugyanis – és ugyanaz a lakótársa is, aki szerint az egyetlen változás, hogy jobban lehet bízni benne, hogy Jankó időben fizeti majd a lakbért. Mi jön ezután? Jankó számára a cél most az, hogy nemzetközi szinten minél sikeresebben terjeszkedjen, minél több helyre juttassa el a terméket. Azt mondja, ha van hozzá rendszer, meg egy jó csapat, egy idő után teljesen automatizáltan mehetne az üzlet, ami tőkét hozhat egy következő ötlet megvalósításához. Elemző alkat, figyeli a folyamatokat, pontosan tudja például, hogy a Valentin-napi rendelések csúcspontja február 8. minden évben, vagy, hogy minden webshopnál hétfőnként van a legtöbb rendelés. A terjeszkedés egyelőre tervszerűen halad, a bevétel a kétszázmillió felé közelít, a cseh piacról érkező Valentin-napi bevétel überelte a hazait úgy, hogy alig két héttel korábban indult el az ottani webshop. Jankó azt is látja, hogy még rengeteg lehetőség van a Forever Handsben, és egyelőre minden fejlesztés azonnal látható bevétel növekedést eredményez. A tervezett fejlesztési irányok – mint a nemzetközi terjeszkedés vagy a fenntarthatóbb csomagolás kialakítása – fontos inspiráció, hogy Jankó a sűrűbb időszakokban, például Valentin-nap környékén még mindig beáll csomagolni a most már 4 alkalmazott mellé, és még mindig talál pontokat, ahol egyszerűsíteni és így gyorsítani lehetne a folyamatokat, megszűntetni felesleges lépéseket. Sok az egyelőre fiókban lévő terv is, például, hogy meg kéne jelenni az Amazonon, vagy piacra kéne dobni a pároknak és kisgyerekes családoknak szánt csomag mellett a kutyás verziót is. További termékeken is gondolkozik, a Forever Hands fő célcsoportjára – a párokra – és üzenetére – az együtt töltött minőségi időre – építve, bár az adatok elemzése alapján sok esetben örökké tartó kézszoborból sem csak egyet vesz valaki élete során… Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2023-01-16Blog / Énfejlesztés & TrükkökAz új év eleje tipikusan a fogadalmak időszaka. Amiket aztán jó eséllyel nem tart be az ember. Mi jobban hiszünk a célokban, főleg, ha azok megfelelőek ahhoz, hogy ne hagyjanak szétesni az év során. Mutatjuk, miképp tűzhetsz ki ilyet magad elé! A célkitűzés fontosságáról könyvtárnyi okosság elérhető, nem is megyünk most bele, hogy egyáltalán miért érdemes ezzel foglalkozni. Azonban jól tudjuk azt is, hogy a célok olykor – és valószínűleg ezzel nem vagyunk egyedül – bénítóan is tudnak hatni. Hiába mondom azt, hogy a célom az, hogy milliomos legyek, vagy, hogy megtanuljak egy új nyelvet, esetleg, hogy saját vállalkozásom legyen, ha azon túl, hogy ezzel szórakoztatom a barátaimat, nem teszek érte semmit, vajmi kevés esély van rá, hogy tényleg bekövetkezik. A cél sikeres elérésének első lépése pedig nem más, mint a megfelelő célkitűzés. Nem akarunk lebeszélni az álmodozásról, nagyon fontos dolog. De az év eleje kiváló időszak arra, hogy kipróbáld, hogyan tud az úgynevezett SMART célkitűzés segíteni abban, hogy valóban közelebb juss az álmod eléréséhez. A módszer abban segít, hogy a homályos, talán kissé általános vágyakból konkrét és kézzel fogható célokat határozz meg a magad számára, amelyek ténylegesen kijelölik, hogy mit is kéne tenni holnap reggel. Amelyek elég reálisak ahhoz, hogy ne veszítsd el a motivációd már holnapután. Amelyek esetében észre fogod venni, ha elérted őket. A SMART egy betűszó. Vagyis a SMART cél valójában olyan célt jelent, amely: Specific, vagyis konkrét Measurable, azaz mérető Achievable, vagyis elérhető, Relevant, azaz releváns, és Time-based, vagyis időhöz kötött. Lássuk kicsit részletesebben, néhány példával! S mint specific Egy cél annál motiválóbb és annál hatékonyabban tehetsz lépéseket az eléréséért, minél konkrétabb. Vagyis a lehető legpontosabban kell megfogalmaznod, hogy mit is szeretnél elérni. Az, hogy „szeretnék jobb kondit”, nem éppen konkrét, bár dicséretes. Meg kell találnod a valódi motivációt, és azt, hogy mit is akarsz elérni az adott dologgal. Ha úgy fogalmazol, hogy „célzott edzésekkel eljutok oda, hogy bírjak egy hosszabb hegyi túrát a barátaimmal”, már sokkal konkrétabb. Ráadásul azt is tartalmazza, hogy mit teszel majd. M mint measurable A megvalósítható célhoz vezető következő lépés, hogy mérhetővé teszed a magad számára, hogy haladsz-e a jó irányba. Mindenképpen valami nagyon konkrét és nem manipulálható mérési eszközt javaslunk. Meghatározhatod az edzéssel töltött órák számát, a zihálás nélkül legyalogolt kilométereket, és kitűzhetsz köztes mérföldköveket – például, hogy le tudsz futni két kilométert. Aztán négyet. És így tovább. A mint achievable A túl nagy célok, bár csodásan hangzanak, valójában a legbiztosabb utat jelentik ahhoz, hogy még azelőtt elveszítsd a motivációd, mielőtt bármi érdemi történhetne. Egy jó cél esetében fontos, hogy elérhető legyen. Ha nulla edzéssel azonnal a maratonon indulsz, nem csoda, ha nem érkezel célba, és rövid úton a pokolba kívánod az egészet. Ezért fontos átgondolni, hogy a megfogalmazott cél tényleg ésszerű-e, ha racionálisan nézed. Vagyis lehetséges, és birtokodban vannak azok a kulcsfontosságú erőforrások is (például idő), amikkel elérhető. A túl ambiciózus célok hátrányairól már beszéltünk, de az sem jó, ha túl alacsonyra rakod a lécet, hisz így a cél elérése nem fog igazi jutalmat jelenteni. Szóval merészkedj ki a komfortzónádból, de elég csak néhány lépéssel. R mint relevant Ahhoz, hogy tényleg rá tudd venni magad a cél felé vezető következő lépés megtételére, fontos, hogy az számodra (!) releváns legyen. Személyes célok estében ez elsősorban a belső motivációt jelenti, vállalkozóként pedig azt, hogy az adott cél tényleg előrébb viszi a bizinszt. Az előző példánál maradva, ha folyton azt érzed, hogy micsoda buliról maradsz le, mert nem bírod a hegymenetet a haverokkal, az jó alap. Ha viszont csak azt szeretnéd, hogy legyen néhány jó fotó, amit majd kirakhatsz Instára, mert a természet most trendi, az jó eséllyel nem fog átsegíteni a minden úton adódó nehéz pillanatokon. T mint time-based Végül, de nem utolsó sorban egy jó célhoz mindig tartozik határidő is. Vagyis meg kell határoznod, hogy mikorra akarod elérni a kitűzött célt. A túl szoros, nem reális határidő inkább bénító lehet, ha viszont túl távoli dátumot tűzöl ki, jó eséllyel elvesztegeted az addig hátra lévő idő legnagyobb részét. Ha kimondod, hogy a júniusra tervezett túráról már nem akarsz lemaradni, az segít elkerülni, hogy még áprilisban is csak elméleti tanulmányokat olvass a témában. Vagyis, ha template-ként nézzük, a SMART cél valahogy az alábbiak szerint néz ki – a mondatban a dőlt betűs részeket kell megfelelően feltölteni. A célom, hogy (számszerűen ezt) érjem el, pontosan eddig a (határidőig). Ezt úgy fogom elérni, hogy (ezt és ezt csinálom pontosan). A cél elérésével (ezért) lesz jobb az életem/jut előrébb a vállalkozásom.   Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2022-12-09Blog / Inspiráció & TrendekA világ legsikeresebb vállalkozói között is sokan vannak, akik már bőven belevágtak a bizniszbe, és közben még alkalmazottként dolgoztak. Ez amellett, hogy egy esetleges bukás esetén is segít puhábbra esni, más szempontból is plusz lehetőségeket jelent – nem tagadva persze a plusz terheket sem. Steve Wozniak a Hewlett-Packard mérnöke volt, miközben beszállt egy ígéretes vállalkozás előkészítésébe – ez lett az Apple. Henry Ford az Edison Illuminating Co. vezető mérnökeként vágott bele a később a nevét viselő automobilgyártó építésébe. Jack Dorsey pedig webdizájnerként dolgozott abban az időben, amikor a Twitter elindult. Nem hibáztatjuk őket, és azt a sok-sok más embert, aki főállás mellett építi a vállalkozását, amiért nem ugrottak az ismeretlenbe. Manapság, a távoli munkavégzés és rugalmas munkaidő terjedésével pedig minden eddiginél könnyebb a két párhuzamos életet fenntartani, ameddig az előnyt jelent a vállalkozónak. A munka és vállalkozás összeegyeztetésének legfontosabb előnye, hogy a „hibrid vállalkozók” puhábbra eshetnek, ha esetleg mégsem jön be a vágyott üzlet. Meg persze kinek nem jön jól egy kis keresetkiegészítés… De számos más előnye is van ennek a konstrukciónak. Kisebb az anyagi nyomás Egy tanulmány szerint a hibrid vállalkozók egyharmaddal kisebb eséllyel buknak el azoknál, akik hirtelen váltással indultak el. Ebben szerepe lehet annak, hogy a hó elején biztosan megérkező fizetés csökkenti a pénzügyi nyomást, ami pedig segít abban, hogy a vállalkozó nagyobb kockázatot merjen vállalni, amire néha bizony szükség van. Valójában még az is segít, hogy a munka mellett kevesebb idő jut a cég építésére. Így ugyanis a hibrid vállalkozók rá vannak kényszerítve, hogy mielőbb bevonjanak társakat, szakértőket. Amit a vállalkozásban tanulsz, a céges karriered is fellendítheti A saját üzleteden dolgozni folyamatos tanulást igényel, ráadásul számos területen kell fejlődni a termékfejlesztéstől a sales-en át a marketingig és a kutatásig. A vállalkozásban szerzett tapasztalatokat, a készségek fejlesztését az alkalmazottként végzett munkában is remekül lehet kamatoztatni, így a vállalkozás a vállalati karrierre is pozitív hatással lehet. Főként, hogy egy saját vállalkozásban a vezetői készségek fejlesztésére is remek lehetőség kínálkozik, így, ha az alkalmazotti irányban indul be a szekér, felkészültebben léphetsz előre a ranglétrán. Foglalkozhatsz valamivel, amit imádsz Rengeteg ember szenvedélyesen érdeklődik olyan dolgok iránt is, amelyeknek semmi köze a munkájukhoz. Egy hobbi bizony sokba kerülhet, és az is elképzelhető, hogy olyan kiemelkedő leszel abban, amit szenvedélyesen csinálsz, hogy az mások számára is értéket képvisel. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy e még kevés ahhoz, hogy biztos megélhetést jelentsen. A munka mellett elindított vállalkozás lehetőséget adhat olyan kiteljesedésre, amit az alkalmazottként végzett munkánkban nem kapunk meg valamiért, később pedig akár megélhetést is biztosíthat. De ez sem előírás. Sokak számára hosszú távon az alkalmazotti és vállalkozói lét párhuzamossága jelenti a kiteljesedést. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2022-12-09Blog / Énfejlesztés & TrükkökNem fér bele, hogy elmenjek arra a rendezvényre. Ha nem ad egy befektető pár milliót, nem tudom megvalósítani az ötletem. Ha valaki már csinál olyasmit, amit én tervezek, bele sem érdemes vágni. Olvass tovább, és jön még pár tévhit, amelyek önmagukban is elegendőek lehetnek, hogy sikertelenségre ítéljenek. Egy vállalkozás indulása körüli időszak tele van csapdákkal, az ezek elkerülésért járt táncban pedig az ember hajlamos elfelejtkezni arról, hogy az egyik legkomolyabb csapda a fejedben van. Ha feltétel nélkül elhiszel általánosnak tekintett igazságokat, vagy hagyod, hogy a fejedben lévő berögződések irányítsák a döntéseidet, a magad dolgát nehezíted. Összegyűjtöttünk pár olyan tévhitet, amin érdemes túllépni, hogy megkönnyítsd egy kicsit a dolgodat. Minden összeesküdött ellenem Az ember hajlamos néha azt érezni, hogy a világ ellene van. Miközben nekünk napról napra újabb, váratlan nehézségekkel kell megküzdenünk, olyan, mintha másoknak minden könnyen menne. (Még akkor is, ha tudatosan igyekszünk távol tartani magunkat a közösségi média ezt erősítő hatásától.) Az érzésnek, hogy csak minket húz az ág, neves is van. Ellenszél-hátszél effektusnak hívják, amikor az agyunk meggyőz arról, hogy nekünk nehezebb az élet, mint másoknak. Ennek köszönhetően pedig plusz akadályokat állítunk magunk elé, anélkül, hogy ezt észrevennénk egyáltalán. Ami segíthet a rossz érzés csökkentésében, az a fenti jelenség tudatosítása. Elkeseredés helyett tűzz ki motiváló célokat, és fókuszálj azokra a dolgokra, amit van lehetőséged uralni. Meg fogsz lepődni, mennyi minden válik megoldhatóvá, ha abból a szempontból kezded nézni, hogy mi az, amit te magad meg tudsz tenni a változásért anélkül, hogy ehhez bárkire vagy bármire szükség lenne saját magadon kívül. Ez egy magányos harc Minden startupper, mentor és szakértő szerint az egyik legfontosabb gátja a hazai startupok sikerességének az a rossz beidegződés – ami sajnos itthon különösen jellemző –, hogy amim van, meg kell tartanom magamnak, egyedül kell megvívnom a harcokat. Az ötletek és problémák megosztása másokkal mindenképpen hasznos visszajelzésekhez juttat. De ha kiderül, hogy mások is értik, mivel küzdesz, az abban is segít, hogy ne érezd magad annyira egyedül. Ha egyelőre magányos harcosként építkezel, itt az ideje, hogy megtaláld a közösséget, akikkel könnyebb lesz minden. Menj közösségbe, rendezvényekre, vagy keress online közösségeket! BGE-sként pedig mindenképp lépj be a Vállalkozz@BGE csoportba, és máris egy több száz fős közösség áll majd mögötted. A networking pénzkidobás Maximálisan egyetértünk azzal, hogy induló (vagy leendő) vállalkozóként nagyon meg kell fontolni, hogy mik a valóban szükséges dolgok, amire költeni érdemes. Ugyanakkor határozottan állítjuk, hogy a networkingre fordított összeg – akár rendezvény belépőről, akár egy kávézóban, étteremben elköltött, olykor vaskos összegekről van szó – megéri. Sokkal inkább, mint például berendezni egy irodát a vállalkozás első napján. (Tapasztalatból mondjuk, hogy sok leendő vállalkozó erre költene az első héten…) Ha nincs befektető, nincs biznisz Az induló vállalkozók fejében sokszor az egyik legnagyobb gát, hogy az egyetlen mód, ahogy el tudják képzelni az indulást az, hogy egy befektető „hozzájuk vágja” az előzetesen elképzelt, az induláshoz szükséges összeget. A startupokról szóló sztorik és tévéműsorok pedig még tovább erősítik, hogy sokmilliós befektetés nélkül lehetetlen elindítani egy céget. Pedig ez egyáltalán nincs így. A legjobb tanácsunk, hogy gondolkodj olyan üzleti modellben, ahol minél előbb a vevőktől érkezik a bevétel, ami megalapozza a további növekedést. Ez már csak azért is jó, mert a lehető legkorábban kiderül, hogy kell-e a piacnak, amit adni szeretnél. Ha kell némi pénz az induláshoz, akkor kézenfekvő, hogy gyűjts. A bedrock.farm például az évek alatt összegyűjtött locsolópénzből indult el. Vagy fordulhatsz hozzád közelebb állókhoz is – nem véletlenül létezik szakkifejezésként a 3F finanszírozási mód: a barátok, a család és a „bolondok”, vagyis az ötlet iránt vagy iránt elkötelezett, nem profi befektetők nagyon sokat segíthetnek. (A Mobilfox alapítója elsőként az édesanyjának pitchelt sikeresen.) Olyat kell csinálnom, mint még soha senki Ahhoz, hogy egy új cég sikeressé válhasson, meg kell találnia egy piaci rést. Valamit, ahol a vásárlók hiányt szenvednek, nem elégedettek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy fel kell találnod a kereket, vagyis olyasmit kell árulnod, amit még soha senki. (Valójában egyre nehezebb egyáltalán kitalálni ilyesmit. Ha valamit még senki nem csinál, jó esély van rá, hogy azért, mert nincs piaca.) Ahelyett, hogy beletörne az agyad abba, hogy kitalálj valami soha nem látott dolgot, inkább kezdj el azzal foglalkozni, hogy a létező igényeket miképp elégítik ki más cégek, és hogyan lehetne azt jobban csinálni. Gondolj arra, hogy nem a Facebook találta ki a közösségi médiát. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2022-11-30Blog / Inspiráció & TrendekCserniczky Botond, vagy ahogy a szakmában ismerik, „a Boti” 23 éves korára lett egy iparág egyik meghatározó arca Magyarországon. Bár összességében többszázmilliós projektek kötődnek a nevéhez, a StartLAB vendégeként az is egyértelművé vált, hogy egy művésszel van dolgunk, aki éppen a sörben tudja kifejezni magát. Boti emellett arra is ékes bizonyságul szolgált, hogy sikeres üzletet úgy lehet építeni, ha a vállalkozó valódi szenvedélye nem a pénz. A StartLAB 2022 őszi szezonját a FoxPost támogatja. „Engem ez mindig vonzott, és most nyilván a sör az életem – meg mellette zenélek. A zenében is ugyanaz vonz, mint a sörfőzésben: hogy valamit alkotni lehet. Nem meglévő dologból dolgozol, hanem improvizálsz. Ez adja nekem az örömöt, ezért csinálom” – kezdi Boti. Már középiskolás korában inkább egy jó sört vett a pénzéből, mint három kommerszet, bármennyire értetlenkedtek is a barátai. Aztán találkozott egy sörrel, ami olyan élményt adott, hogy attól nem tudott szabadulni. Magyarországon akkor még nem is nagyon lehetett kapni ilyen minőségű és különlegességű söröket, tanulni a témáról pedig leginkább online, autodidakta módon lehetett. „Ahogy szerintem mindenki, ha érdekli valami, elkezdtem keresgélni a neten, beléptem Facebook csoportokba.” Nos, bár tapasztalataink szerint azért nem mindenki tesz így, de a megoldás, Boti története is bizonyítja, igen eredményes. Így került be ugyanis egy olyan zárt Facebook csoportba, ahol az a pár tucat ember beszélgetett, akik akkor már osztoztak Magyarországon a sör iránti ilyen magas szintű érdeklődésben. Mivel a csoporttagok nem éppen tinédzserek voltak, Botinak meg kellett küzdenie azért, hogy komolyan vegyék – mint mondja, évekbe tellett, és talán a legnehezebb dolog volt eddig. Boti élvezte a közeget, rengeteget tanult, de mint mondja, még nem gondolt rá, hogy ebből valami komolyabb dolog is lehet. De bejárt a Csak a jó sör nevű, mára kultikus sörszaküzletbe is, ahol egy-egy üvegre költötte, ha volt megtakarított pénze. „Egy év telt el úgy, hogy csak tapasztaltam és kóstoltam, olyan dolgokat is, amiről azt sem tudtam, hogy meg lehetne csinálni. Zenét hallgattam fülesen, nem beszéltem senkivel, bár a profilképek alapján volt, akiről tudtam, hogy kicsoda.” Aztán egy nap Dobi Zoltán, a már említett Facebook csoport alapítója, és Boti szavával élve „sörlegenda” hívta oda Botit az asztalukhoz. Ez már mélyvíz volt, a tapasztalt, nagy tudású kóstolók társaságában pedig Boti végképp beleszeretett a sörös kultúrába. Nem pénzt, sört akart Az éledező magyar piacon, a hazai kraft sör forradalom közepén minőségi import sört még mindig nem lehetett beszerezni. Heteket, néha hónapokat vártak egy-egy különleges szállítmányra, aminek a szállítása olykor többe került, mint maguk a termékek. Közben egyre többen ismerték a különleges söröket, vagyis nőtt a piac. „Nem az volt a célom, hogy pénzt csináljak, hanem hogy könnyebben hozzá lehessen jutni ilyen sörökhöz itthon is” – meséli Boti arról, hogy miért is vágott bele egy webshop létrehozásába. Persze 16 évesen sem tőkéje nem volt, sem cég nem lehetett a nevén, így egy évig győzködte az édesapját, hogy van piac. Megismertette vele a különleges minőségű söröket, a végső lökést pedig egy varsói fesztiválon – ahova egyébként már tanulmányútra mentek – kóstolt különlegesség jelentette, és az, hogy mennyien álltak sorba érte. „Utólag belegondolva elég vakon voltunk, még alakult a piac, és bennem volt, hogy elég nagy vagyok-e ahhoz, hogy teremtsek valamit.” Végül bevállalták, Boti a netről tanulta a jövedéki termékek adózását, és sok minden mást, de a webshop végül bejött. Boti alapvetően a sörökkel, édesapja az üzleti résszel foglalkozott – és foglalkozik a mai napig. Az induláskor egyszerűen ráírt az általa kiválasztott, szakmai körökből ismert márkákra, hogy szeretné Magyarországra hozni a sörüket. Bár ma már talán nem így menne, a felfutó piacon még működött ez a fajta kapcsolatfelvétel. Hogy a piac létezik itthon, azt inkább csak remélni lehetett, a kutatások alig látható méretet mutattak. De Boti, a szubkultúra részeként érezte, hogy ebből még lesz valami. Kisebb, tematikus fesztiválokra települtek ki, és azon dolgoztak, hogy olyan nagykereskedéssé váljanak, ahova egyenesen a főzdéktől érkezik az áru. Emellett elindítottak egy saját sörbárt is, ami szintén sikeresen működik. Saját vízió Most is nagy tisztelettel, lenyűgözötten beszél egyes külföldi főzdék bizonyos termékeiről, és mint mondja, nagyon szeret számos sört és sok cég vízióját a piacon. Egy ponton mégis elkezdett arra vágyni, hogy saját sört készítsen. „Egy festő sem azért kezd el festeni, mert elégedetlen Picassoval, hanem mert van egy saját víziója. Nekem is volt.” Az első főzési kísérletek az otthoni fürdőszobában zajlottak, de hamar arra vágyott, hogy kereskedelmi forgalomba is kerüljön, amit megálmodott – éspedig egy vilmoskörtés sör. Az első, kereskedelmi forgalomba kerülő tétel rögtön óriási mennyiség, 2000 liter volt. Ez főként ahhoz mérten hatalmas adag, hogy a főzőnek még nem volt neve a piacon. Végül nullára jött ki az első sörbe való befektetés, köszönhetően annak, hogy óriási hájp lett körülötte. Ebben egyébként szerepe lehetett a Boti által szervezett, jazz zenés, jól sikerült bemutatónak is. „Egy héttel később mentünk a városban édesanyámmal, és egy ismeretlen ember rám mutatott az utca közepén, és azt mondta: William Shakespeare (ez volt a sör neve). Nem hittem el. Már ezért az élményért megérte.” A nagykereskedés miatt megvoltak a kereskedő partnerek, a nagyobb tételt rájuk építve merte piacra dobni, és nagyjából el is fogyott. Ugyanakkor tanulópénz volt annyiban is, hogy azóta Boti rájött, koncepció és brand nélkül nincs értelme a sörfőzésnek. És arra is, hogy mennyire akarja ezt az egészet. Kollaborációkban kezdett gondolkodni, ahol ő adja a koncepciót, a főzde pedig az üzemet. A dolog beindult, néhány havonta egy-egy újabb főzdével együttműködve újabb söröket tudott piacra vinni. Köztük igazán őrült dolgokat is, például meggyes-sajttortás savanyított sört. Addigra ugyanis akkora nevet vívott ki magának, hogy ha nagy szemekkel néztek is rá a furcsa ötletek miatt, a főzdék alapvetően nyitottak voltak vele dolgozni. Mint mondja, látták, hogy tényleg akar valamit csinálni. Addigra pedig már ismerték is, köszönhetően a folyamatos jelenlétnek. „Már amikor elkezdtük a webshopot, mindenhol ott voltam mindig. Muszáj, hogy ott legyél mindenhol. Nagyon nyitott ember vagyok, szeretek beszélgetni, szakmázni. Tényleg nagyon büszke vagyok rá, e nélkül nem lenne semmi. E nélkül amúgy senki nem tudna csinálni semmit.” Mostanra tehát inkább sörfőző, mint kereskedő, ebben tudja magát művészként is kiélni. Viszont abból, hogy időnként „főzőget”, még nem lehet megélni. Ezért arra jutott, hogy kell egy saját brand. „Pont arról szól, ami én vagyok” „Ebben a legnagyobb dolog maga az, hogy beleállsz. Ezt kell elhatározni, és ez a legnehezebb. Nem is csak anyagilag, hanem mindenhogy. Elköteleződsz.” Ekkor alapította meg a B Bop Fermentory-t, ami azóta is szerelem projekt. „Pont arról szól, ami én vagyok. A zene, a sör és a kulináris élvezetek ötvözéséről.” A B Bop, egy nomád sörfőzde, vagyis (még) nincs saját üzeme, kollaborációkban dolgozik, de saját márkaneve alatt ad ki söröket. Mint Boti mondja, sört készíteni személyes dolog, mint zenét szerezni is. Mint ahogy a zeneszerző is magának ír – és persze örül, ha másoknak is tetszik, amit alkotott – úgy ő is elsősorban magának készíti a söröket. Csak másoknak is ízlik. Emellett azért kvázi főállásban egy másik főzde rezidens sörfőzőmestere, és az sem titok, hogy nomád főzőként nem könnyű előre tervezni sem a költségekkel, sem a bevétellel (különösen, ha figyelembe vesszük az alapanyagok és az energia árának változásait az elmúlt időszakban). Pláne, hogy amit Boti csinál, a kísérletezés, valójában állandó prototípus készítés anélkül, hogy kiélvezné a sorozatgyártás előnyeit. Az extra söröket általában olyanok csinálják, akik szerelmesek a témába, mert Boti szerint „nem a világ legnagyobb biznisze”. De azért a pandémia idején lévő lezárások alatt összerakott egy export folyamatot, így már több országba szállít – elsősorban azért, mert ráért, és mert elege lett abból, hogy a magyar kereskedőkre szinte tukmálni kell a mégoly jó minőségű, de prémium árú terméket – amit persze bártulajdonosként ő maga is ért. Mindegy, milyen szférában dolgozol, ha brandet építesz, fontos, hogy az személyes legyen – vallja Boti. Hogy tényleg érték legyen, ami a poharadban van, ne csak egy sör. Ez, a személyesség hiánya nehezítette a külföldi piacokon való megjelenést annak ellenére, hogy Dániában, Hollandiában sokkal inkább érti és keresi a közönség azt a vonalat, amit a B Bop képvisel. Kiderült, hogy a minőségi termék külföldön Boti személyes varázsa, és a különleges termékhez fűzött magyarázat nélkül is „megáll”, itthon viszont, mint mondja, annyit kellett magyarázni, hogy bizony sör az, amit készít, ha nincs is benne komló, hogy már berekedt. A brandépítés eleme az is, hogy nem csak főzdékkel lehet együttműködni. Az egyik legutóbbi nagy siker a népszerű rapper Beton Hofival való kollaboráció, aminek köszönhetően egészen más célközönséget is elérhetett. „Pár perce volt a sör a boltban, és három kiscsaj jön be, hogy ők azt kérik. Pedig nulla hagyományos marketingje volt.” És hogy mi jön még? A cél egy saját üzem létrehozása, mert mint mondja, „nagyon szeretne már egyszerű söröket is főzni”. Ez azonban még a távolabbi jövő – főként az beruházás nagysága miatt, de azért is, mert egy egész üzemet vezetni nagy felelősség, ami a nap 24 óráját, vagy annál is többet emésztene fel, egyelőre pedig számos más dolog is érdekli. De az elköteleződés már megvan, és mint tudjuk, ez a legfontosabb alap. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2022-11-08Blog / Inspiráció & Trendek„Ez akkora hülyeség, hogy benne vagyok” – így kezdődött a FoxPost, a mára hazai piacvezető csomagautomata szolgáltató sztorija az egyik alapító, Bengyel Ádám számára. Hogy miképp folytatódott, hol döccent meg, és mitől extra, arról is beszélt a sikeres multis karriert a saját startupért feladó vendégünk a StartLAB legutóbbi eseményén. Ami egyébként a legjobb példa arra, hogy miért kell személyesen eljönni… A tanulságok és sztorik jó részét megtaláljátok a cikkben, de van, ami örökre a teremben marad. A StartLAB 2022 őszi szezonját a FoxPost támogatja. „Sokat gondolkodtam azon, hogy miért lettem én vállalkozó, aki olyan rizikókat vállal, amit normális ember nem tenne. Amikor elkezdtük a FoxPostot, a DHL egyik üzletágának folyamatfejlesztési vezetője voltam, tízezer eurót kerestem, rengeteget utaztam. Hogy miért kellett ezt elengedni?” – kezdi Ádám. Nos, talán a családi háttér miatt is. Ádám édesanyja ugyanis vállalkozó, nagyjából az első naptól, amikor magánvállalkozást lehetett alapítani Magyarországon. Sikeres bútorkereskedést vitt, amibe a tervek szerint a fia is bekapcsolódott volna, de – ahogyan a LAB családi vállalkozás kutatásaiból kiderült, meglehetősen tipikus módon – kiderült, hogy nem tudnak együtt dolgozni. Például nem tudta meggyőzni a mamát, hogy 1999-ben, a még éppen csak működő, betárcsázós internettel neten kellene bútort árusítani. Szóval jött a menedzser karrier, mégpedig meglehetősen sikeresen. Ádám, amikor megkereste egy barátja a vállalkozás ötletével, az egyik nagy csomagküldő szolgáltatónál dolgozott Brüsszelben. Biztos egzisztencia, szép, nagyvállalathoz illően kiszámítható jövő. A váltáshoz kellett egy magánéleti válság – válás is, de valójában nem ez volt a meghatározó abban, hogy végül felállt a nagyvállalati irodaszékből, hanem az, hogy a munkája akkor éppen már nem jelentett kihívást. „Igaziból unatkoztam.” Amellett, hogy hat éve csinálta ugyanazt, az is közre játszott a váltás iránti vágyban, hogy a munkája miatti rengeteg utazás lehetetlenné tette a családi élet fenntartását. „Rendes” családi életre vágyott, így – bár éppenséggel a vállalkozói lét elleni érvek között szokás felhozni a munka és magánélet egyensúlyának felborulását – úgy döntött, ideje váltani. Az ötlet és a barátság „A FoxPost azért létezik, mert jóba lettem egy sráccal a főiskolán. Érdemes együtt iszogatni, sportolni, közös dolgokat csinálni, mert évtizedekkel később ez óriási kapcsolati tőke lesz.” Későbbi alapítótársával az AIESEC diákszervezetben találkoztak – aminek egyébként Ádám sok más hasznos kapcsolatot is köszönhet – majd ő az egyetem után, észt szerelmét követve Észtországba költözött, ahol vállalkozó lett. „Ott, egy továbbképzésen hallotta egy előadótól, hogy a vállalkozáshoz nem pénz kell, hanem jó üzleti ötlet, üzleti terv és menedzsment, a pénz pedig megtalálja a helyet, ahol dolgozni tud. Ezt mondogatta nekem tíz évig, amíg felhívott, hogy menjek Tallinba, mutat valamit, megvan az ötlet.” A csomagautomata szolgáltatás világszinten nem volt újdonság, egy bevált ötlet honosítása pedig megbízható megoldásnak tűnt. Annak ellenére is, hogy az Ádám által a piacon ismert cég éppenséggel nem hasított túl jól, Észtországban pedig nem is B2C, hanem B2B bizniszként működött a csomagautomata szolgáltatás. Elmentek megnézni a céget, és a folyamatfejlesztési vezető Ádámnak rögtön feltűnt, hogy finoman szólva is lehetne „leanesíteni” a folyamatokat. Az ötlet tehát piacképesnek tűnt, az is látszott, mit lehetne a létező versenytársaknál jobban csinálni, megvolt a szaktudás is. Mégis több, mint két évig tartott, mire az első FoxPost csomag elindult. A levegőben úszó pénz mítosza Hiába volt a tankönyvbe illő alapító csapat – tapasztalt menedzser, menő, nemzetközi színtéren edzett vállalkozó és lelkes ifjú titán –, hiába volt meg a sok startupnál hiányzó nyelvtudás (együtt több, mint hat nyelven beszélnek), az alapítótárs által ígért, a levegőben szabadon lebegő pénz, aminek csak „alá kell állni”, csak nem akart jönni az induláshoz. „Elmentünk kockázati tőke befektetőkhöz, jó napot kívánok, ezek és ezek vagyunk a jövő csomagkiszállítása a csomagautomata, kérünk szépen 5 millió eurót.” Volt szuper jó prezentációjuk, üzleti tervük, az első tárgyalás jól is sikerült. A befektető azonban azonnal jelezte, hogy hiába értenek sok mindenhez az alapító csapat tagjai, csak kéne valaki, aki a logisztikában is jártas. Itt kezdődtek a bajok, ilyet nem volt könnyű találni. Egy tapasztalt, az állásában jól kereső menedzsert nem könnyű rávenni, hogy egy ötletért hagyjon ott mindent, és dolgozzon pár évig ingyen. (Egyébként Ádám sem tette, hat órában dolgozott a cég felépítésének ideje alatt.) „Persze a pénz nem tesz boldoggá, de azért, ha nincs, az elég rossz. Mondjuk jó, hogy ezt is megtapasztaltam.” A FoxPost alapítók minden tárgyalásról egy hosszú kérdéslistával távoztak, a válaszok után újabb review, és ez így ment hosszú-hosszú ideig. Bár a türelem fogyóban volt már, mire meglett a megállapodás, végül, mint Ádám mondja „jobb volt, mint egy MBA kurzus, mert volt tétje is, és mindent magunknak kellett kitalálni”. Az ötletben, az üzleti tervben és a menedzsmentben annyira biztosak voltak, annyira ki volt dolgozva minden részlet, hogy a legnagyobb kockázatnak az elemzések során a kiszámíthatatlan hazai szabályozási környezet bizonyult. Mit raktok bele? Az életünket Végül megvalósult a befektetés, amiért azonban jelentős tulajdonrészt kellett átadniuk a dédelgetett startupból. Bár ez sok alapító számára a nagyhalált jelenti, ők úgy gondolták, nem nagyon van mit veszíteniük, és egy nagy biznisz kis százaléka sokkal több, mint a semmi. „Van egy olyan szakmám, amit gyakorlatilag New Yorktól Tokióig bárhol űzhetek, beszélek nyelveket. Sok veszíteni valóm nem volt. Ezért mentünk bele. Meg mert tényleg nem volt pénzünk. És be akartuk bizonyítani, hogy lehet nagy céget csinálni úgy, hogy nem kell hozzá saját pénz – ez végül is sikerült.” A bizonyítás során azért belement a FoxPostba az egyik alapító húszmilliós, teljes saját megtakarítása és rengeteg munka – akkor még ingyen. „Amikor kérdezte a befektető, hogy fiúk, ti mit raktok bele? Mondtuk, hogy az életünket. Ennél többet nem tudunk.” Nagyon meg akarták csinálni a céget, így bevállalták a felkínált feltételeket, de utólag, mondja Ádám, nem volt a legokosabb döntés, hisz „mindenünk az övék, bármit megcsinálhatnak velünk.” Ráadásul, a startup növekedés logikája szerint szükség lesz további befektetésekre is, és már nem lesz miből üzletrészt adni, vagy az alapítók motivációja esik vissza, mert gyakorlatilag menedzserré válnak a saját cégükben. (Mondjuk van, aki épp erre vágyik egy idő után.) A cél, ahogy rendes startuphoz illik, egy idő után egy jól sikerült exit. És a FoxPost, szintén rendes startuphoz illően, folyamatosan növeli is a cég értékét – még ha olykor komoly mínuszokat produkál is az eredménykimutatásban. És egyébként, zárójelben, nem ez volt az egyetlen sikeres próbálkozás. „Volt egy ilyen üzleti modellünk, hogy mi nem akarunk kreatívak lenni, csak behozzuk, ami működik Észtországban” – mondja Ádám, aki egyébként alapítótársaival a korábban Taxify néven futó Bolt licensz tulajdonosa is volt egy ideig. IT cég a logisztikai bizniszben A rendkívül sűrű versenypiacon, ahol a FoxPost működik, az egyediség esetükben valójában az IT háttérben, az Ádám szerint a világon egyedülálló szoftverben rejlik – vagyis abban, hogy tech cégként működnek a logisztikai piacon. Az induláskor pontosan modellezték a cég növekedését, és 8 százalékos pontossággal bejött a 2013-ban tett becslés, hogy hány csomagot visznek majd öt évvel később. Úgy, hogy a FoxPost egy nem létező piacon jelent meg. A nagyságrend az indulás óta sokat változott, a 2018-as évi 800.000 csomag ma nagyjából egy hónap alatt fordul meg a cégnél. A piac dinamikusan növekszik, a csomagautomatáknak pedig a logisztikai cégeket is sújtó munkaerőhiány is kedvez. A sok piacon lévő cég pedig hozzájárult, hogy a régióban is elterjedjen a csomagautomatás kézbesítés – vagyis a versenytársaknak köszönhetően nem egyedül kellett piacot építeni. Ha sok automata van, a webshop tulajdonosok nem tudják nem észrevenni, megbarátkoznak vele. Hőseink feladata a versenyben, hogy meggyőzzék a kereskedőket, hogy őket válasszák. A csomagautomata piac – kiegészülve azzal a sajátossággal, hogy nincs régiósan erős magyar webshop sem, ami támogathatná – erősen lokális, Ádám sem számol azzal, hogy nemzetközi szinten tarolnának a FoxPosttal. Ugyanakkor Magyarország jó piac, a csomagszámok tekintetében uniós szinten az egyik legjobb. A FoxPost nagy és stabil ügyfélkörrel rendelkezik, ami biztonságot ad, a fejlődést pedig nem a területi terjeszkedésben, hanem az informatikai fejlesztésben látják. Főként, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet és az egyre árérzékenyebbé váló fogyasztók a csomagautomaták számára újabb, a házhozszállítástól átpártoló fogyasztókat jelenthetnek. A FoxPost ma kétszáz fő feletti alkalmazotti létszámmal működik, amihez már nem annyira ötlet, sokkal inkább menedzsment tudás kell – hangsúlyozza az alapító, aki most éppen, ha éppen kérdeznétek, egyáltalán nem unatkozik, „0-24-ben” jár az agya. „Szokták kérdezni, mi a hobbim. Hát, mondom: ez.” Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2022-10-07Blog / Inspiráció & TrendekAlig 22 évesen milliárdos céget vezet. Nem szokott rosszul aludni, sőt, „extrémen boldog”. Diller Kevin, a Mobilfox alapítója a StartLAB vendégeként nagyon őszintén mesélt többek között arról, hogy milyen érzés tinédzserként milliókról tárgyalni, hogy honnan tudja, merre van a következő lépés, és hogy lehetett túllépni a kudarcokon is. A márkaépítés az alapja annak a hatalmas sikernek, amit a Mobilfox, és alapítója, a még mindig csak húszas évei legelején járó Diller Kevin elkönyvelhet. Mobiltokot árulni nem tűnik nagy ötletnek, Kevin mégis néhány év alatt sokmilliárdos bevételű bizniszt épített rá. Több, mint száz embernek ad munkát a saját üzemében, és több családi ház árát költi évente csak marketingre. Napi 25.000 tok készül ma a Mobilfoxnál, és még bőven a növekedés fázisában tartanak. Hogy valójában miben különbözik a Mobilfox a versenytársaktól? Leginkább a nagyon agresszív és nagyon jól kitalált, influenszerekre épített marketingben. Persze számít a minőség – ami elsőre nem volt éppen a topon, de erről később – hogy az ütésállónak hirdetett tok tényleg bírja a strapát, és annak is van jelentősége, hogy ha egy vásárló elégedetlen, gyakorlatilag szó nélkül fizetik vissza neki a termék árát. Akkor is, ha látják, hogy „megkapargatta” a felhasználó. Kevin már az első moderátori kérdésre profi salesesként válaszol – nem sokon múlt, hogy az asztalnál nem adott el egy újabb tokot. „Mindig sales-elek. Valahogy a véremben van.” Ezt az is alátámasztja, hogy első boltját 15 évesen indította el, a középiskolában a szünetekben biciklizett át az üzlethez. Vállalkozó családból jön, ami kétségtelenül óriási előny. Elősorban nem anyagi, hanem tudás és gondolkodásmód szempontból. „Mindig érdekelt ez a világ, mindig mentem édesapám után, kérdeztem, és ebből tanultam. 15 éves koromra már tiszta volt, hogy árbevétel, profit, értékcsökkenés… A mai napig sokszor kikérem a véleményüket.” Középiskolás volt, amikor – saját megfogalmazása szerint – pitchelte édesanyjának a Mobilfox ötletét, aki nem vette elsőre komolyan. Azonban abba belement, hogy aláírja a céges papírokat. Így indulhatott el a biznisz az akkor még kiskorú vállalkozó vezetésével. Egyébként a 18. szülinapja utáni napon, vagyis a jogilag lehetséges első pillanatban, már ő volt az ügyvezető a saját cégében. Üzlet, kézfogós emojival Az alapötlet az volt, hogy mobiltokokat áruljon webshopból, influenszer marketinggel megtámogatva. Nem tűnik bonyolultnak, és végül nagyjából ezt is csinálja a Mobilfox, azonban eddig volt pár kanyar. 2016-ban, amikor Kevin belevágott, az influenszer marketing még mint kifejezés sem létezett. Persze adtak már celebeknek termékeket, de a marketingnek ez a vállfaja még igencsak kezdeti állapotban volt, nem használták stratégiai szinten a nagyok sem. Az ötlet minden esetre megvolt, a webshop elindult – bár akkor még sok mindent árult Kínából importálva, a telefontoktól a papírpohárig – de nem ment. Annyira nem, hogy Kevin a „likvidálás” mellett döntött. „Összetákoltunk egy üzletet raklapokból Eger belvárosában, és az volt az ötlet, hogy egy hétig lesz csak nyitva, addig eladunk mindent, nagyon olcsón. De annyira beindult, hogy állandó üzlet lett belőle. Abból aztán webshop, ami már hozott eleget ahhoz, hogy megvettük az első nyomtatót az egyedi tokokhoz.” Az első évben még nem látszott a későbbi nagy siker előszele, még a nullás megtérülés sem volt meg a saját gyűjtésből és szülőktől kapott kölcsönből indított cégben. „Sokáig nem ment jól, sokszor gondoltam, hogy semmi értelme. De addig próbálkoztunk, amíg végül megtaláltuk, ami működik. Nem nagyon szoktam feladni, mindig hiszek egy következő dologban.” Ez jól látszik abból is, hogy a Mobilfox fejlesztései a mai napig úgy működnek, hogy sok mindennel próbálkoznak, és figyelik az eredményeket. Ha valami nem megy, elengedik, ha ráharapnak a vásárlók, nekimennek. Az első áttörést hozó „full shock” tokokat előrendeléses modellben dobták piacra, mert saját tőkéből csak a gyártáshoz szükséges beruházás felét tudták kifizetni. Úgy számoltak, hogy ha az első nap nem jön be hatszáz rendelés, akkor csődbe mennek. Nos, többezer rendelés futott be, így ez lett az első nyereséges év – az utolsó, brutális hónapnak köszönhetően. „A full shock indulásának napján ültem a kocsiban egy gyorsétteremnél és vártam az elviteles menüt, közben néztem az adatokat a telefonomon, és nem hittem el, hogy ilyen van.” A modell mostanra letisztult, és már neve is van: glocal (global+local). Ezen üzleti modell szerint egy globális termék és globális stratégia mellett az értékesítést és a marketinget lokalizálják – vagyis minden piacon van saját weboldal, ügyfélszolgálat és egyediek a hirdetések is. Bár a gyártás egy részét mára visszahozta Magyarországra, és a tervek szerint egyre nagyobb arányban itt készülnek majd a termékek, a kínai gyártással is jók a tapasztalatai. „Annyi, hogy nem szabad alkudni a kínai beszállítóval, mert azt a minőséget gyártják, amit megfizetsz.” A folyamatok pedig kifejezetten gyorsabbak, akár egy prototípus előállításáról, akár egy üzlet megkötéséről van szó. „Akár többmillió dolláros dealek is elindulnak úgy, hogy szerződés helyett egy kézfogós emoji van a WeChat-en.” „Volt, hogy azt hitték, autogramért megyek” „Elég merész vagyok, nem szoktam nyugtalanul aludni” – mondja Kevin, amikor arról kérdezzük, hogy mennyire nehéz milliókat és emberéleteket meghatározó döntéseket meghozni tinédzserként. „Ha hiszek valamiben, akkor all in, nem félek, nem izgulok.” Kisebb horderejű dolgoknál viszont volt, hogy voltak azért nehézségek az elején. „Tök félelmetes dolog volt felhívni például egy partnert, egy-egy hívás előtt negyven percet remegtem.” Az sem könnyű, hogy 15 évesen komolyan vegyék az embert, főleg egy személyes találkozón. Volt, hogy egy influencer azt hitte, autogrammért ment oda hozzá, amikor a megbeszélt találkozóra érkezett. Mint mondja, a tudásnak és az elért eredményeknek megvan a tisztelete, és az önbizalma is sokat fejlődött az elmúlt pár évben, így ma már nincs gondja azzal, hogy komolyan vegyék. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az iparágban, ahol dolgozik, alapvetően fiatalok az emberek – de azért Kevin az éppen csak súrolt húszas évekkel még itt is szemtelenül fiatalnak számít. Mostanra pedig általában nem ő az első ember a cégből, akivel találkozik egy-egy új partner. Ha pedig egy tárgyalássorozat a kollégák munkája révén eljut addig, hogy a főnök jelenik meg, már senki nem akad meg a fiatal arcon és a bozontos, szőke üstökön. A nagy bumm Ennél viszont előbb kellett emberekért felelősséget vállalni, hiszen a fizikai boltban, 16 évesen, már alkalmazottakkal dolgozott. „Kemény volt interjúztatni egy háromgyerekes anyukát eladónak. Na ott nagyon nem vettek komolyan. De végül sikerült összeszedni a csapatot, főleg ismerősökből, osztálytársakból.”  Az első vezetőket 2019-ben vette fel a cégbe, amikor az üzlet erőteljesen növekedni kezdett. Az áttörést hozó tokok piacra dobásával egy időben ráadásul a nemzetközi terjeszkedés is elindult. „Piacra dobtuk a full shock tokot, megnyitottuk Szlovákiát és Csehországot – mindezt szeptembertől novemberig. Aztán jött a Black Friday, és annyi rendelésünk volt, hogy nem tudtunk vele mit kezdeni. Nagyjából tíz fix emberem volt, hétvégén pedig összetoboroztam a haverokat Egerből, akik amúgy suliztak, jöttek föl három autóval és tizenöt beugrós nyomta a 16-18-20 órás napokat. Akkor sokszor aludtam is bent, szóval kipipáltam ezt a klisét, de nagyon kemény volt. Ötször elsírtam magam, és akkor azt mondtam, hogy ezt így soha többé. Szóval azzal kezdődött az év, hogy elkezdtünk plusz embereket, és területekért felelős vezetőket toborozni.” Az, hogy kiszálljon, fel sem merült soha, a legnehezebb, éjszakázós napokon sem. Az, hogy ezt ÍGY még egyszer nem, vagyis, hogy miképp lehet fejlődni, és felnőni a kereslethez, annál inkább zakatolt a fejében. Szóval megrendelés volt bőven, viszont egyre komolyabb gond lett, hogy a Mobilfox tokok akkoriban nem hozták az ígért minőséget, szolgáltatásban sem. Több tízezer rendelést kezeltek bármiféle támogató rendszer nélkül – így pedig nyilván hibákkal. Előfordult, hogy valaki nem azt kapta, amit rendelt, az ügyfélszolgálaton égtek a panaszvonalak és a partnerek, influenszerek is sorozatosan jelezték elégedetlenségüket. „Tényleg szörnyű volt. Mindenkinek mindent cseréltünk, de körülbelül egy év volt helyrehozni mindent, jótállni magunkért a vásárlóknál és helyrehozni a márkát.” De nem ez az egyetlen kudarc, amit Kevin ma már lát, és amiből tanult. Megküzdött azzal is, hogy olyan emberek kerültek a csapatba, akiknek nem kellett volna, aztán pedig túlságosan nehezen hozta meg a döntést, hogy menniük kell. A „kudarc dobogó” harmadik fokára pedig az ukrajnai piacnyitás került. A bukta nem a háború – tehát külső ok – miatt következett be, egyszerűen csak nem úgy működtek a dolgok, ahogy tervezték. Még annak ellenére sem, hogy minden új piac megnyitását komoly előzetes elemzések és felkészülés előzi meg. De ez sem garancia mindenre, Az ukrán piacot így egyetlen hét után feladták, annyira reménytelennek bizonyult. A terjeszkedést ugyanakkor nem adták fel, Európa lefedése után a következő terv, hogy az amerikai kontinensen is piacra lépjenek. Nagyon tudatos, és „extrémen” boldog Bár most éppen több területet is maga visz a cégen belül, Kevin azt mondja, a legfontosabb feladata vezetőként egyértelműen a csapat inspirálása, fejlesztése és összetartása és a stratégai világossá tétele. Emellett, mint mondja, folyamatosan tanul, a kollégáktól is. Tudatosan választott olyan vezetőket, akikről úgy gondolja, valamiben okosabbak, ügyesebbek, tapasztaltabbak nála – különösen azokon a területeken, amelyekben magát nem érzi kiemelkedően erősnek. Ez olykor abban is segít, hogy visszafogják Kevin „belemenős” attitűdjét. Sokat dolgozik saját magán is, amellett, hogy tudatosan hagy időt a szabad gondolkodásra, coach is segíti a hétköznapokban. És hogy boldog-e? Mint mondja, „extrémen” az. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...
2022-09-22LAB in EnglishAlmost half (49.7%) of respondents think it is easy to start a business in Hungary and a third (36.5%) believe that there are good opportunities to start a business in the next six months. These are among the findings of the new GEM Hungary 2021/2022 National Report, unveiled at an event hosted at the Budapest Business School University of Applied Sciences (BBS), the lead institution for GEM Hungary. The report also noted that almost every other person knows someone who has started a business in the last two years and that this ratio is even higher among young people. Hungary also fared better than the international average in terms of those who admitted to not starting a business due to fear of failure. This figure came in at 38.2%. “Even amid the pandemic, the survey showed that entrepreneurship is booming in Hungary with one in two people know someone who has started a business in the last two years,” said Dr. László György, Hungary’s Secretary of State for Economic Strategy and Regulation, Ministry for Innovation and Technology. “The GEM survey provides information not only on the economic situation of businesses, but also on the motivations of the entrepreneurs. It is worth noting that entrepreneurs in Hungary see their business not only as a way to make a living but also as a means to achieve something important – to make the world a somewhat better place.” Some other important findings include: A higher proportion of men than women consider it easy to start a business in Hungary. Young people, regardless of gender, are less confident in their knowledge and less positive about the supportive environment for starting a business but would still prefer to do so. Considering entrepreneurial activity, Hungary is in the middle among GEM participating countries. According to the survey, early-stage entrepreneurship (i.e., paying wages for less than three and a half years) amounted to 9.8%. This is lower than the GEM average (13.7%); (however, the ratio of established businesses in Hungary – 8.4% – is slightly higher than the global GEM average of 6.8%). “The latest results of the GEM survey provide a mixed picture of the Hungarian business atmosphere,” said Gigi Timár, Head of the BBS Budapest LAB Office for Entrepreneurship Development. “ Although many people — especially those with higher education and who live in more developed economic regions — identify entrepreneurship as a career path to follow, few would actually start a business due to the lack of knowledge and experience.” 2021-2022 marks the first time GEM research has been carried out in the country since 2016 with BBS taking over leadership of GEM Hungary. The launch event was a unique opportunity to share the research with Hungarian entrepreneurship researchers and representatives of policymaking institutions. Timár presented the main results, while Judit Csákné Filep, director of research of the BBS Budapest LAB Office for Entrepreneurship Development, provided analysis on the findings. Makronóm Institute, the main sponsor of GEM Hungary, showcased their latest research results that connects to the data collected and analysed by GEM data. “BBS Budapest LAB has been actively working to provide accessible results in order to create more diverse usage,” concluded Csákné Filep. “The event played an important role in highlighting the value of the GEM National Report Hungary to a wider professional audience.” Access the report in English and in Hungarian here. Share on Facebook Share Share on Pinterest Pin it Share on TwitterTweet Share on Google Plus Plus [...] Read more...