Radikálisan csökkenhet a szükséges emberi munkaerő a robotizációnak köszönhetően – legalábbis bizonyos területeken. Azok a kompetenciák, amelyek a robotokból hiányoznak, viszont felértékelődnek a munkaerőpiacon a World Employment Confederation tanulmánya szerint. A cégeket a tehetségek emelhetik a versenytársak fölé.
A munkaerőpiac átalakulásától hangos a sajtó, a legtöbbet arról hallani, hogy lépésről lépésre minden területen a robotok veszik majd át az emberi munkaerő helyét. Az átalakulásban azonban nem csak a technológiai fejlődésnek van szerepe, hanem a globális demográfiai változásoknak is – kezdte a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért rendezvényén tartott előadását Annemarie Muntz, a World Employment Confederation elnöke.
Annemarie Muntz, a World Employment Confederation elnöke
Az öregedő társadalom jelentette változás hatalmas figyelmet kap, és bár a fejlett társadalmak öregedésének kérdése a legtöbbször problémaként és veszélyként jelenik meg, és kétségtelen, hogy a munkáltatókan foglalkoznia kell a csökkenő számú munkaerő ellensúlyozásával, ugyanakkor az idősebb munkavállalók több munkatapasztalatuk révén lehetőséget is jelentenek.
De nem az öregedés az egyetlen, a munkaerőpiacra ható markáns változás. Komoly gond, hogy egyelőre nem sikerült szembenézni vele, hogy nincsenek már sztenderdek. Nincs átlagos munkavállaló, sztenderd szerződés – a jogrendszer, a szabályozási környezet mégis ilyenekben gondolkodik, ami állandó feszültséget jelent. Ezt pedig csak a szabályozói, munkáltatói oldal sokkal nagyobb rugalmassága oldhatja fel. Rugalmasság többek között abban is, hogy egy munkavállalót nem sajátíthat ki egy munkáltató, a jövő sokkal inkább a munkák kombinációjáé – vagyis a szabadúszók gazdaságáé.
Bár manapság leginkább a globalizációról esik sok szó, Muntz szerint hiba figyelmen kívül hagyni a polarizáció szintén mindenhol érezhető trendjét – legalábbis a munkaerőpiacon. Míg az európai középosztály jobb munkahelyet, nagyobb rugalmasságot és önmegvalósítást követel, Kínában és Indiában egyelőre még egészen máshol tartanak a dolgozók. A fejlett világ dolgozói ugyanakkor mobilabbá váltak a tapasztalatok szerint és elindult egy erős, Európán belüli migráció is: a munkaerő a fejlődő gazdaságokba, „hotspotokba” vándorol.
Persze vitathatatlanul fontos változásokat okoz a mindent átszövő technológia is – a mobil, a big data, a felhő. A mobil és felhőben történő munkavégzés a hagyományos iroda átalakulását (eltűnését?) jelentheti, sok szempontból pedig a hatékonyság növekedését. Például annak révén, hogy akár egy kkv is könnyebben vásárolhatja meg egy-egy speciális szakember korlátozott idejét bizonyos projektekhez. A munkaerőpiac szempontjából mégis talán a legfontosabb változás a robotizáció. A küszöbön álló áttörés miatt muszáj elgondolkodni rajta, mi lesz a munkájukat elveszítő tömegekkel, mert bizonyosan lesznek ilyenek. Ugyanakkor, hangsúlyozta a szakember, kétségtelen, hogy a fejlődéssel munkahelyek teremtődnek is: az elemzések szerint 1 magas képzettséget igénylő munkahely 2-2,5 alacsony képzettségűeknek alkalmas munkahelyet teremt áttételesen. A magasan képzett és magas jövedelmű dolgozók ugyanis vásárolnak és szolgáltatásokat vesznek igénybe, egyre többet.
Vagyis a lehetőség az új készségek és képességek felismerése, hiszen számos területen kifejezetten szűkös lesz a munkaerő kínálat. 2025-re 35 millió új magasan képzett munkavállalóra lesz szükség az Európai Unióban az expanzió és a munkaerő öregedése miatt – mondta a szakember a szervezet kutatásaira hivatkozva.
35% teljesen új komptencia
A munka jövője nem csak az alkalmazás feltételeiben alakul át gyökeresen, hanem abban is, hogy mik tekinthetők a legfontosabb kulcs kompetenciáknak: ezek átlagosan 35%-a teljesen meg fog változni 2020-ra. Hogy mennyi a változás, az iparáganként eltér. A legkomolyabb változásra a pénzügyi és befektetési szektorban kell felkészülni, ahol 43%-ban alakulnak át a szükséges képességek).
A legértékesebb képességek a World Economic Forum 2015-ös riportja szerint:
- komplex problémamegoldás képessége
- kritikai gondolkodás
- kreativitás
- emberek menedzselése
- koordinációs képesség
- érzelmi intelligencia
- döntésképesség
- szolgáltatás központú gondolkodás
- tárgyalástechnika
- kognitív rugalmasság
Vagyis csupa olyasmi, amit a legfejlettebb technológiával sem lehet automatizálni (legalábbis jelen állás szerint) – összegzi Muntz. Vagyis a cégeknek nem egyszerűen munkaerőre lesz szüksége, hanem olyan tehetségekre, akik a fenti területeken kiemelkedőt képesek nyújtani. Ez emel majd egyes vállalatokat a többi, automatizálásban élen járó versenytárs fölé, és ez teremthet lehetőséget a kisebb vállalatok számára. A tehetségek iránti megnövekedett igény pedig azt is jelenti, hogy a vállalatoknak előbb-utóbb távolabb kell nézni a szomszéd városnál vagy országnál, lehet, hogy nem is nyugat felé. A szakértő szerint a fejlődő országok olyan tempóban vannak a sarkunkban, hogy az európai vállalatoknak fő céllá kell tennie, hogy vonzóvá váljanak a képzett bevándorlók számára.
És mit akarnak a tehetségek? Élethosszig tartó tanulási lehetőségeket, szabadságot, diverzitást, mobilitást, inspiráló környezetet, egy tökéletes (jó munkáltatói márkával rendelkező) cégnél. (LINK ide). A fent említett képzett bevándorlók számára pedig alapvető, hogy olyan helyet keresnek, ahol nem kell egy újabb nyelvet megtanulniuk – tehát angolul megy a munka –, sokat kereshetnek és vonzó adózási környezetet biztosítanak számukra. A munkavállalói lojalitás gyakorlatilag a nullára csökken – mondta Muntz, így a cégek jó körülményekkel és kiemelkedő munkáltatói márkával lehetnek esélyesek a tehetségek megtartására.
Hazai helyzet
A toborzási szakember a magyar munkaerőpiacot is megvizsgálta, ahol véleménye szerint lassú növekedésre lehet számítani. 2025-re csak 50.000-rel több munkahely lesz, mint jelenleg. A munkahelyek döntően a szolgáltatások területén és az állami szektorban jönnek majd létre, a mezőgazdaságban és feldolgozóiparban további csökkenésre lehet számítani.
A magas képzettséget igénylő pozíciók száma növekszik majd, a közepes és alacsony képzettségű munkavállalók iránti kereslet viszont leginkább az idős, nyugdíjba vonuló munkavállalók helyettesítésére korlátozódik.