Munkáltatók és munkavállalók egyetértenek abban, hogy szükség van továbbképzésekre – ezt több kutatás bizonyítja. Valahogy még sincs belőlük elég, főleg a kisebb cégeknél.
A magyar munkáltatók között ádáz verseny zajlik, hogy tapasztalt, adott feladatkörökhöz megfelelő képességekkel rendelkező munkatársakat találjanak, majd meg is tudják tartani őket. Emiatt az utóbbi években még inkább előtérbe kerültek a fizetésen túli egyéb kondíciók, amelyek árnyalni tudják a munkáltatói ajánlatokat a választás során. Különösen a kkv-k esetében fontos, hogy milyen egyéb vonzerővel tudják magukhoz édesgetni a dolgozókat a multikkal való versenyben.
A képzés jó megoldásnak tűnik egy, az OTP Bank megbízásából készített 2018-as kutatás szerint, ahol a válaszok szerint a bér és egyéb pénzbeli juttatások után a második legfontosabb döntési szempont egy munkáltató mellett, hogy az biztosítson a szakmai fejlődéshez oktatást, tréningeket.
Ennek ellenére A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) és a BGE Budapest LAB kutatási programjának keretében készült, a kkv-k HR gyakorlatait vizsgáló kutatás azt mutatja, a hazai kkv-knál általában nincs tehetségmenedzsment, nincs tervezés, kevés a képzési lehetőség. Legalábbis előre tervezett módon.
Kéne, de (még) nincs
Az is látszik ugyanakkor a kutatásból, hogy a munkaerőkeresésénél már többet számít a munkához való hozzáállás, a lelkesedés, mint a megfelelő végzettség vagy munkatapasztalat. Az eredmények szerint a kkv-k az esetleg hiányzó szakmai ismereteket inkább hajlandók megtanítani az új kollégának. Ez megdönti azt a sztereotípiát, hogy csak a nagy cégeknél lehet szakmai képzést szerezni vagy fejlődni: a kis cégek is hajlandók befektetni az alkalmazottak fejlesztésébe. Részben azért, mert a jelenlegi képzési rendszer hiányosságai, illetve a munkaerőhiány rászorítja őket erre.
Kép:Unsplash
A Budapest LAB kutatási programjának reprezentatív felméréséből ugyanakkor az derül ki, hogy az elv még nem lett általános gyakorlat. A hazai kkv-k általában nem használják ki az abban rejlő lehetőségeket, hogy magasabb fizetés helyett fejlődési lehetőséggel vegyék fel a versenyt a munkaerőért a multicégekkel. A legalább három főt foglalkoztató hazai vállalkozások 27%-a semmilyen szinten nem nyújt képzést a munkavállalóinak. 25% minden szinten, 7% a felső- vagy középvezetők számára, 27% pedig csak a beosztottak számára nyújt képzési lehetőséget.
Ezt erősíti meg az OTP kutatása is, amely szerint az EU-hoz képest idehaza kevesebben vesznek részt munkahelyi képzésekben. A kutatásban megkérdezettek úgy vélik, ennek legfőbb oka az, hogy a cégeknél eleve nincs ilyen lehetőség, vagy ha van is, az túl drága (24%), illetve annyira túlterheltek a dolgozók, hogy képzési részvételre már nem marad idejük (42%).
A képzések annak ellenére nem szárnyalnak, hogy világszerte a vezérigazgatók 79 százaléka aggódik amiatt, hogy a munkavállalók alapvető készségeinek hiánya veszélyezteti vállalatuk jövőbeli növekedését – állapította meg a PwC Talent Trends 2019: Upskilling for a Digital World című nemzetközi kutatása. Ez jelentős növekedés a 2014-ben mért 63 százalékhoz képest, ami azt mutatja, hogy a készségek hiányával kapcsolatos aggodalom az új technológiák megjelenésével összhangban nőtt az elmúlt öt évben. A téma a világ minden részén a fő aggodalmak között szerepel, de a japán (95%) és a közép- és kelet-európai (89%) vezérigazgatók aggódnak a leginkább.
A többség tanulna, ha más állja
Az OTP kutatásában megkérdezettek azt állították, ha lenne lehetőség, szívesen tanulnának. A válaszadók negyede (26%) véli úgy, hogy saját szakmájában boldogulhat, amennyiben fejleszti magát az adott területen. Ezzel szemben minden kilencedik magyar biztos abban, hogy új szakmára lesz szüksége, hogy később is legyen munkája, a lakosság tizede pedig egyáltalán nem tudta megítélni, hogy mire számíthat a jövőjét illetően – írja a kutatás alapján készült közlemény. A megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a munkáltató feladata a folyamatos képzési lehetőségek biztosítása. Ettől jelentősen elmarad azoknak a száma, akik szerint saját maguknak (28%) vagy az államnak (10%) kellene tennie azért, hogy naprakész maradjon a munkavállalók tudása.
A PWC felmérése szerint a vezérigazgatók elképzelése a szakképzettségi hiányosságok áthidalásának módjáról változóban van. A vezérigazgatók közel fele (46%-a) véli úgy, hogy a jelentős mértékű átképzés és továbbképzés a legfontosabb kezdeményezés a potenciális szakképzettségi szakadékok megszüntetésére, és mindössze 18%-uk mondja azt, hogy az iparágukon kívülről vennének fel munkaerőt. Az idei magyarországi vezérigazgató felmérés válaszadóinak 23%-a választaná az át- vagy továbbképzést, illetve 16%-uk toborozna más iparágból. Ez ellentétben áll a korábbi években végzett felmérésekkel, amelyek szerint a vezérigazgatók megvizsgálták annak lehetőségét, hogy más – különösen az innovációban már előrébb járó – ágazatokból vegyenek fel akár alkalmi munkaerőt.