Ha fősodorba is került már a fenntarthatóságról, felelősségvállalásról szóló beszéd, messze vagyunk még attól, hogy valódi stratégiai lépések történjenek. Változás kell, ebben egyetértettek a Magyar Fenntarthatósági Csúcs egyik szekciójában felszólaló szakértők. Abban már kevésbé, hogy a robotok hozzák-e el azt, amire várunk.
A tudósok évek, évtizedek óta mondják, hogy változtatnunk kell azon, ahogy élünk, hiszen már most több mint egy bolygónyi erőforrást használunk fel, pedig nincs másik Föld, amire támaszkodhatnánk – kezdte előadását Bonifert Szigeti Márta, a HBLF elnökségi tagja a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián. A változás szükségessége ellenére – tette hozzá – a gazdasági elvárásokon, méréseken nem változtatunk. Ha így haladunk, a GDP 2050-re 300 százalékkal növekszik majd. A kérdés, jó-e ez nekünk, ugyanazokat a mérőszámokat kell-e használnunk egy megváltozott világban, ahol 2050-re a világ lakosságának nagyjából 65%-a városokban fog élni, és ahol Ázsiában hamarosan duplájára nő a középosztály. Mindez pedig jelentősen megváltoztatja a megoldandó problémákat és komoly kihívás a fenntarthatóság szempontjából is.
De hol van ebben az üzlet?
Az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célok egy fajta mantraként működnek manapság, azonban a legtöbben ezek közül csak egyikre vagy másikra koncentrálnak. Pedig a célok egyikét sem lehet elérni a másik nélkül – hangsúlyozta az előadó. Az üzleti szektor sokkal aktívabb szerepet vállal ebben, mint korábban bármikor – tette hozzá Bonifert Szigeti Márta –, a cégek vállalásai sok esetben sokkal inkább képesek elérni a fenntarthatósághoz kapcsolódó ügyek „társadalmasítást”, amin a kormányok még inkább csak gondolkodnak. Így a tudomány mellett az üzleti szféra az, ami leginkább húzza, a gondolkodásmód megváltoztatását. A valódi eredményhez azonban új eszköztárra, fenntarthatósági forradalomra van szükség, ami az előadó szerint nem is lehetetlen. Forradalmi átalakulásra, totális változásra Közép-Európában is volt már példa: a rendszerváltás során a komplett gazdasági és politikai berendezkedés épült újra néhány év alatt. Hasonlót a fenntarthatóság érdekében is megtehetnénk – véli a HBLF képviselője.
Az üzleti szektor legfontosabb feladata, hogy megtalálja ebben a forradalomban a gazdaságélénkítés lehetőségét
Az üzleti szektor legfontosabb feladata ebben, hogy megtalálja ebben a forradalomban a gazdaságélénkítés lehetőségét. A klímaváltozás milliárd dolláros üzlet is lehet, ezt bizonyítja többek között, hogy több amerikai állam és számos intézmény ragaszkodik a klímaegyezményben vállaltakhoz az USA kilépése ellenére. Vagyis az etikai elvek mellett a gazdasági érdekeknek sem kell háttérbe szorulnia.
Sok beszédnek…
Már a konferencia plenáris előadásai során világossá vált, hogy komoly véleménykülönbségek vannak a felszólalók között abban, hogy tesznek vagy nem (eleget) tesznek a vállalatok a fenntarthatóságért, ez pedig a vállalati felelősségvállalásra koncentráló szekció ülésén sem változott.
Dr. Radácsi László
Dr. Radácsi László a BGE Fenntarthatósági Tanácsának társelnöke vitaindító előadásában ugyan elismerte, hogy a CSR az elmúlt években bekerült a főáramba, ugyanakkor véleménye szerint azzal, hogy lettek emberek, akiknek a névjegyén a fenntarthatóságért való felelősség szerepel, a téma sajnos el is jelentéktelenedett, elvesztette az energiáját és világmegváltó jellegét. Hiába a kapcsolódó rendezvények, cikkek tömege, ezek nagy része sajnos ugyanazt a szűk kört éri el. A számos, a fenntarthatóságot, felelősségvállalást a középpontba helyező szakmai szervezet tagsága is nagyrészt egyezik, ráadásul az elkötelezett közösség is tagolt: abszolút értékben Magyarországon van a legtöbb fenntarthatósághoz kapcsolódó díj – ami persze hiperaktív CSR világra is utalhat…
Dr. Radácsi László ugyanakkor kiemelte, mindennek ellenére nem látja, hogy hogy sikerült volna olyan programokat elindítaniuk, amelyek valóban új irányt adtak volna a magyar vállalatoknak, megváltoztatták volna az üzleti modelleket. Az elvrendszer nem épült be széles körben az üzleti modellekbe. Ahol vannak jelei efféle változásnak, azok inkább a multinacionális cégek hazai leányvállalatai, ahol az anyavállalat előírja a változást és ehhez támogatást is ad – e nélkül ugyanis a szakértő véleménye szerint sok esetben az egyébként elkötelezett vezető sem tud valós változást elérni.
A két legfontosabb érintetti csoportot, a fogyasztókat és munkavállalókat egyáltalán nem éri el a fenntarthatóság témája
Sok helyen azonban még nincs is stratégiai szinten a vállalati felelősségvállalás témája, sokkal inkább taktikai, PR szinten használják azt. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek jó programok – hangsúlyozta – de az átlag sajnos így fest. Ez pedig azt jelenti, hogy a két legfontosabb érintetti közösséget, a fogyasztókat és munkavállalókat még egyáltalán nem éri el a téma, pedig ők jelentik a vállalatok létének alapját. Valódi értékátadás csak úgy jöhet létre, ha a cégek a fent említett két érintetti kört tekintik fő referenciapontnak.
Hiába nevezi elvi szinten fontosnak számos magyar fogyasztó a fenntarthatóság és felelősségvállalás témáját, ha azt nézzük, hogy cselekedeteiben mennyire érzékenyen reagál, nagyon rosszul állunk. A magyar fogyasztó mindennél inkább árérzékeny, az etikai megfontolások e mögött háttérbe szorulnak. Bár olykor már látszik a fogyasztók nyomásgyakorlása, ez leginkább katasztrófák, hibák idején történik, és ha felszólalnak, büntetik a cégeket. A BGE Fenntarthatósági Tanácsának társelnöke szerint még az elkötelezett nagyvállalatok sem tesznek azért, hogy munkavállalóikat ebben a témában saját nagyköveteikké tegyék – pedig ez a munkaerőhiányos gazdasági környezetben a munkavállalói elkötelezettség javításának eszköze is lehetne. Pedig az eszközök adottak lennének az építkezéshez, annál is inkább, mert (szemben a világ más tájaival) Magyarországon a CSR 90 százalékban a kommunikációs terület felelősségi körébe tartozik.
Segíthet, de problémákat is hoz a robotika
A technológiai fejlődés sok problémát megoldhat, de legalább annyi újat is teremt. Előrejelzések szerint 2040-re a robotok mindenben jobbak lesznek nálunk. De mi szükség lesz még akkor az emberre? A saját butaságunk juttatott minket oda, ahol most tartunk, ilyen szempontból jó hír, hogy a mesterséges intelligencia okosabb lesz nálunk. A kérdés, hogy mihez kezd majd velünk akkor – vetette fel Dr. Radácsi László. A technológiai fejlődés ráadásul nem csak azt jelenti, hogy rengeteg ember munkája szűnik meg rövid időn belül, de a robotizáció és a mesterséges intelligencia elterjedésével a népesség jelentős része teljes passzivitásba kerül. Nem a távoli jövőben, hanem a gyerekeink életében, tehát rövid távon kell kezdeni valamit olyan problémákkal, mint, hogy mit kezdünk a rengeteg ránk szabaduló idővel, ami fenntarthatósági kérdés is lesz pillanatokon belül – hangsúlyozta.
A saját butaságunk juttatott minket oda, ahol most tartunk, ilyen szempontból jó hír, hogy a mesterséges intelligencia okosabb lesz nálunk. A kérdés, hogy mihez kezd majd velünk
Nagy Andrea
Mit tehetünk? Dr. Radácsi László szerint a kiutat a közös gondolkodás és beszélgetés jelentheti. Az, ha nem azt várjuk, hogy valaki megmondja a tutit, hanem belátjuk, hogy mindenkinek saját magának kell mélységében elgondolkodnia. A beszélgetésnek fontos szerepe van a fiatalok felelősségre nevelésében éppúgy, mint az üzleti világban. A gondolkodó-körök kiterjesztése, tudás- és élménymegosztó hálózattá alakítása adhat még okot optimizmusra. Ez maradhat versenyelőny számunkra a robotokkal szemben.
Az üzleti szféra mellett a gazdasági képzéseknek is van felelőssége – tette hozzá Nagy Andrea, a BGE Fenntarthatósági Központjának vezetője. A felsővezetői elköteleződés ebben az esetben is nagyon fontos, és a BGE esetében emellett rengeteg jó program is létezett már korábban is, azonban mindenez nem rendeződött stratégiai szintű egységbe addig, amíg a BGE 2016-ban elfogadott új stratégiájában a négy pillér egyikeként került be a felelős működés. Az egyetem ennek folyományaként tudatosan felméri, kezeli és kommunikálja társadalmi-gazdasági-környezeti hatásait, a tapasztalatokat pedig beépíti működési és oktatási stratégiájába. Az építkezést a belső közösség fejlesztésénél kezdjük el, mert felméréseink szerint itt tudunk a legnagyobb hatást elérni – mondta a szakember. A fenntarthatósági stratégia kivitelezésében az egyetem szakmai munkáját pro bono tevékenységként támogató külső szakértőkből álló Fenntarthatósági Tanács is segíti. Mivel ilyen stratégia egyetemi szinten még Közép-Európában is egyedülálló, egy fajta társadalmi kísérletként is felfogható – fogalmazott Nagy Andrea.