A világ egyik legismertebb, rocksztár menőségű vállalkozója sokak szerint egyszerűen zseni, az önfejlesztésről azonban ő sem mond le. De ebben is megszeg egy sokak szerint alapvető szabályt. Neki bejött…
Elon Musk, akinek a neve a legtöbb ember számára a Tesla miatt ismerős – de egyébként azt is mondják rá, hogy ő a valódi Vasember – negyvenes évei közepére négy teljesen külön területen épített fel sikeres cégeket: benne van a szoftver-, az energia-, a közlekedés és az űriparban, ami legalábbis szép teljesítmény, ha nem éppen csoda. (Persze neki sem ment minden elsőre, sőt. Viszont képes nevetni a saját hibáin, ezt is érdemes eltanulni tőle.)
Persze Musk sokak szerint zseni, úgy pedig könnyű az élet. De az is igaz, hogy híresen sokat dolgozik (véleménye szerint heti 85-100 óra munka kell ahhoz, hogy az ember elérje a céljait) és hihetetlenül reziliens, vagyis képes a rugalmas alkalmazkodásra. Ez azonban sok más sikeres üzletember esetében megvan. Amiben Musk különleges, hogy sokszorosan megszegte azt a szabályt, miszerint ha valamiben sikeresek akarunk lenni, akkor minden energiánkat az adott dologra, egyetlen területre kell koncentrálnunk. (Nem lehet véletlen, hogy Steve Jobs hatékonysági tanácsai között is az első helyen van, hogy csak azzal foglalkozzunk, ami tényleg fontos. De van még neki másik három.)
Michael Simmons üzleti bestseller szerző szerint Musk “expert-generalist“, vagyis afféle magas szintű ezermester. A fogalmat megalkotó Orit Gadiesh szerint az “általános szakértők” széles körben tanulnak számos különböző területen, így megértik azokat a mélyebb elveket, amelyek összekötik a különböző diszciplínákat, majd képesek az alapelveket a saját szakterületükre alkalmazni.
Az ezermesterekről szokás azt mondani, hogy valójában semmihez nem értenek – feltételezve, hogy nem mélyednek el egyetlen területben sem annyira, hogy annak valódi mesterévé váljanak. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ez sok esetben egyáltalán nem igaz. Muskot (és persze sok más kiemelkedő gondolkodót) elnézve úgy tűnik, éppen ez a minden iránt érdeklődő hozzáállás a helyes út ahhoz, hogy bármilyen területen valódi áttörést lehessen elérni. A sokféle területen való jártasság ugyanis információs előnyt, és ezen keresztül innovációs előnyt jelent azokkal szemben, akik kizárólag egy szakmára koncentrálnak.
Minden új diszciplínában szerzett ismeret újszerű ötleteket és lehetetlennek tűnő ideák megvalósításának módszereit hozza, minden új terület, amibe beleássuk magunkat kombinációs lehetőségeket jelent. Ezek megtalálása az “általános szakértők” előnye – magyarázza Simmons.
A tanulási transzfer mint szuperképesség
Persze a sokféle tudás megalapozása komoly munka. Musk, testvére elmondása szerint, tinédzser korában naponta (!) két könyvet olvasott el változatos témákban, a sci-fitől a filozófiai műveken át tudósok és vállalkozók életrajzáig.
De a valódi szuperképesség nem ez, hanem egy olyan tanulási módszer, amivel a többség egyáltalán nem foglalkozik: a “tanulási transzfer”. Vagyis az, hogy amit valahol megtanulunk, azt képesek legyünk alkalmazni egészen más területeken is. Ez jelentheti az iskolában megszerzett tudás felhasználását a való életben, de egyes iparágak szakértelmének, újításainak átvitelét is egy másik területre. És ez az, amiben Musk igazán kiemelkedő.
A transzfer elősegítésére egy kétlépéses módszert használ, árulta el Musk a Reddit Ask Me Anything (AMA) felületén.
Első lépésként a konkrét tudást alapelvekké dekonstruálja
Musk úgy fogalmaz, fontos, hogy a tudásra egy fajta szemantikai faként tekintsünk. Meg kell értenünk az alapvető elveket – a törzset és az ágakat – ahhoz, hogy elkezdhessünk a levelekkel foglalkozni. Az alapok nélkül azoknak nem lesz miben megkapaszkodnia.
Hogy a tudás mélyebb, elvont elvekké való alakítása megkönnyíti a transzfert, azt pszichológiai tanulmányok is alátámasztják. Ehhez pedig egészen konkrét technikák is léteznek. Különösen jól működik tanulmányok szerint a “kontrasztos esetek” módszere. Annak érdekében, hogy megértsük, mi tesz valamit lényegileg azzá ami, a tapasztalatok szerint minél több, különböző esetét kell megvizsgálnunk. Ez segít megtalálni az alapvető fontosságú jellegzetességeket és megalapozza a saját egyedi kombinációk létrehozásnak képességét is.
Durva egyszerűsítéssel tegyük fel, egy asztalt akarunk létrehozni. Milyen egy asztal? Valójában sokféle lehet. A dekonstrukció segít megtalálni az alap jellegzetességeket (lap), és a variálható elemeket (pl. lábak száma).
Nagyon-nagyon kevés, ha egyetlen jó gyakorlatot vagy megközelítést teszünk a magunkévá.
Mit jelent ez egy-egy új terület megismerésekor? Hogy nagyon-nagyon kevés, ha egyetlen jó gyakorlatot vagy megközelítést teszünk a magunkévá. Ahhoz, hogy mélységében megértsük a terület működését és képesek legyünk valami egyedit alkotni azon belül, rengeteg különböző megközelítést kéne megvizsgálni, mindegyiket dekonstruálni, majd összehasonlítani őket, hogy feltárhassuk az alapelveket. Ha ezek megvannak, képesek lehetünk biztosan építkezni rájuk anélkül, hogy másolnunk kellene a meglévő dolgokat.
A következő lépés a megtalált alapelvek új területen való rekonstruálása
Musk tanulási folyamatának második lépése az alapelvek rekonstrukciója különböző területeken. Keith Holyoak a UCLA pszichológia professzora a Fortune magazinnak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, az agyunk erre való “izmait” úgy edzhetjük a legjobban, ha folyamatosan feltesszük magunknak az alábbi két kérdést: Mire emlékeztet ez? Miért emlékeztet rá?
Ha ezen kérdések mentén igyekszünk elemezni mindent, amivel találkozunk, az a professzor szerint segít, hogy képesek legyünk megtalálni a dolgok, területek közötti kapcsolatokat a hagyományos határokon túl is. Ha megértjük egyes szakterületek alapjait és képesek vagyunk ezeket más világokhoz kapcsolni, a területek közötti transzfer gyorsabbá és egyszerűbbé válik. Az alapelvek tisztázása és az ezekből épülő bázis megalapozza azt a szuperképességet, hogy számunkra szinte teljesen ismeretlen területhez is képesek legyünk valami egyedit hozzátenni.