Lehetőség jön, ez biztos. Csak aki lusta, nem hajol le, így nem veszi észre, hogy elmegy mellette – mondja a milliárdos forgalmú IVM Zrt. alapítója, aki talán a világ leggyorsabb kockázati tőkebevonását tudhatja magáénak. Erről és sok minden másról is mesélt a StartLAB-on.
Orvos végzettségű, mégis ipari termékek fejlesztésével és forgalmazásával lett sikeres vállalkozó Várnagy Emese, az IVM Zrt. alapítója, a StartLAB Vállalkozói Klub november 13-i vendége. Milliárdos cégét idén eladta, de még néhány évig biztosan marad üzletfejlesztési igazgatóként.
Egyetemistaként kezdett orvostechnikai eszközök forgalmazásával pénzt keresni, majd később ezen a területen kezdett saját vállalkozásba, ipari eszközadagoló rendszerek fejlesztésébe. „Nincs, de majd lesz” – válaszolta kapásból, amikor megkeresték, van-e a kínálatukban kesztyűadagoló automata, ami jól mutatja a siker alapkövét jelentő hozzáállást.
„A lehetőség jön, ez biztos. De a lusta ember elmegy mellette. Le kell hajolni mindenért, bár a találatok nagy része csak egyszerű kavics lesz. De amíg nem nézel meg minden követ, esélyed sincs megtalálni a gyémántot”
– vallja az 50 legjobb magyar cég közé választott IVM Zrt. alapítója. Véleménye szerint egy induló vállalkozónak általában nincs mása, mint egy ötlete. A legtöbb vállalkozás pedig azért bukik el, mert nincs elég kitartás ahhoz, hogy sikert építsenek abból.
Kép:Pexels
„Ha hiszek valamiben, a dolgok bekövetkeznek. Mindig tudom, mi lesz velem holnap, mert megcsinálom magamnak” – mondja Dr. Várnagy Emese, aki szerint, ha egy vitorlást néha meg is tép a szél, még mindig jobb kibontott vitorlával hajózni a viharban, mint irányítás nélkül sodródni.
A világ leggyorsabb tőkebefektetése
A kiutat végül egy véletlenül elolvasott spam email nyitotta meg, amely a kockázati tőkebefektetés lehetőségeit taglalta. Emese addig azt sem tudta, mi fán terem ez a műfaj, de a levél felkeltette annyira az érdeklődését, hogy elment egy, a témával foglalkozó előadásra. Az ott hallott, már befektetést kapott cégeket megismerve pedig megérett benne a gondolat: az én cégem ennél jobb… (Hiába, önbizalom nélkül nem lehet sikeres vállalkozást építeni. Sőt, ahhoz sem árt, hogy mások megkedveljenek.)
„Azt mondtam, mindent vihetnek, de pénz kell. Azt hiszem, ez a világ egyik leggyorsabb tőkebefektetése volt. Augusztus 26-án beszéltünk először telefonon, és október 20-án megérkezett a pénz, 240 millió forint.”
25% tulajdonrész maradt az alapító kezében – de az adott helyzetben e és a csőd között választva ez nagyon is jól hangzott. Emese véleménye szerint a tulajdonrészhez való ragaszkodás helyett inkább azon kell dolgozni, hogy jól kijöjj a befektetővel és úgy teljesítsen a cég, hogy a kisebb tulajdonrésszel is bőven megérje a dolog.
A befektetést követően aztán a válság alatt is növekedni tudott a vállalkozás, mivel a termékük költséget csökkentett a cégek számára.
Minek alapján dönt a befektető?
Az ötletben rejlő üzleti potenciál (növekedési lehetőség) mellett a kockázati befektetők döntésében az is számít, hogy mennyire újdonság, amit kínálsz. De talán a legfontosabb maga az ember, akiben látják, hogy végig fogja csinálni, amiről beszél. Ha nem jó a menedzsment, akkor ugyanis a legjobb piacon, a legjobb termékkel is be fog bukni a cég. Arról kell tudni meggyőzni a reménybeli befektetőt, hogy te vagy az az ember, aki képes megcsinálni, képes kihozni az ötletben rejlő lehetőségből a maximumot. Ehhez pedig (ismét) önbizalomra van szükség.
De a vállalkozáshoz nem csak önbizalom kell, hanem szakmai tudás is – egy kicsit minden területen. Muszáj polihisztornak lenned, egy kicsit belelátni a pénzügyektől a marketingen át mindenbe ahhoz, hogy irányítani tudj. A legfontosabb viszont talán az, hogy önmagadat kell megismerned és tudatossá válnod magaddal és a saját életeddel kapcsolatban – mondja a sikeres cégalapító.
Mire költs a sikerhez?
Az IVM valódi garázscégként indult, ha az első összeszerelő üzemüket nézzük. Három fővel, minden lehetséges feladatot kiszervezve kezdtek el építkezni. A nehezebb időkben elengedhetetlen takarékos hozzáállást akkor sem adták fel, amikor már lett volna miből költeni. „Nem váltottunk nagy irodára és céges autóra, csak arra költöttünk, amire a cég növekedése szempontjából tényleg kellett”.
Emese hangsúlyozza, nem az arculat a fontos, amit kifelé mutatsz. A fontos az, hogy valóban tudj megbízhatóan teljesíteni. A „túl nagy arc” sokszor inkább csak ahhoz vezet, hogy nem tudsz megfelelni az általa keltett nagy elvárásoknak.
Fontos, hogy a rendelkezésedre álló pénzből mindig tervezhetően fejlessz, nehogy túllőj a célon és a tervezett növekedés vigye csődbe a vállalkozást. Gyakori eset (és végzetes hiba) nem számolni azzal, hogy kell idő, amíg a fejlesztés piacra kerül és elkezd pénzt hozni a cégednek.
A fejlesztés utáni első két év – főleg, ha valódi újdonságot hoztál létre –, szinte biztos, hogy veszteséges lesz. Ez a várakozás időszaka, amire fel kell készülni a költségek tervezésekor – mondja a tapasztalt üzletasszony. Az emberek fejében kell ugyanis változást létrehozni, megértetni velük, hogy miért jó, amit kínálsz nekik. Ehhez pedig idő kell.
Az induló cégben Emese tanácsa szerint 60%-ot fejlesztésre, 30%-ot marketingre érdemes költeni. Ez utóbbi úgy csökkenhet, ahogy a céged árbevétele nő.
Ellenség a kapun belül
A cég másik nagy törését (a válság után) az okozta, amikor gyártó partnerük a cégből kilopott know-how-ra építve és az IVM-től három kulcsembert elcsábítva maga kezdett hasonló automatákat gyártani. Kétségbeesés helyett Emese megpróbált lehetőséget kreálni abból is, hogy korábban bérbe adott automatáik közül több így visszakerült hozzájuk: némi felújítás után, használt gépként, olcsóbb áron kezdték ezeket értékesíteni, végül egy új üzletágat hozva létre a maguk számára.