Kimondhatjuk, nagyjából fogalmunk sincs arról, hogy mi vár ránk a jövőben, a most látszó változások is felülmúlják a korábbi sci-fik legmerészebb ötleteit is. Az, hogy nem tudjuk, pontosan mire kell készülni azonban nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel kéne várnunk az ismeretlent. Kreativitás és nyitottság nélkül biztos, hogy el leszünk veszve, de a legjobb tanács az, ami a kultikus Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben olvasható: Ne ess pánikba!
Kép:Wikipedia
A kreativitás mindig fontos szerepet játszott a sikerben, de ma minden korábbinál fontosabb – mondta a Future Work Festivalon tartott előadásában Zétényi Anna, a Monster ügyvezetője, aki azt hangsúlyozta, a kreativitás kiteljesedéséhez bizalmi légkörre van szükség. Bizalomra azokban, akik körül vesznek és azokban, akik vezetnek. Bizalomra abban, hogy nem ítélnek el, ha hibázunk, és ott vannak, ha segítségre van szükségünk. Elengedhetetlenül fontos az őszinteség is, hiszen csak ez biztosíthat teret a kreatív ötleteknek. Természetesen alapvető szükséglet a nyitottság, de a kritikus hozzáállás is, ez utóbbi kell ugyanis a kósza ötletek tökéletesre csiszolásához. Fontos azonban, hogy a kritika is pozitív, építő legyen. Előítéletmentesen világítsunk rá, hogy mi nem működik, hogy lehetne jobban megoldani. Ez a fajta munkamódszer mindenhol működőképes – hangsúlyozta a szakértő. Példája szerint a kritikus hozzáállás díjazását még az automatizált termelésbe is sikeresen be lehetett vonni: volt olyan gyár is, ahol, bármelyik munkás megállíthatta a futószalagot, ha úgy látta, gond van, vagy valamit lehetne jobban csinálni.
A szakértő szerint a kreativitás mellett manapság az ötletek megosztása a másik alapvető sikerkritérium. Míg korábban sokak számára inkább az volt természetes, hogy ötleteiket féltve őrizgetik, nehogy más „lenyúlja” azokat, ma ez a hozzáállás inkább csökkenti a siker esélyét. Persze van, aki számára ebben a nekünk szokatlan megközelítésben semmi újdonság nincs. Japánban például úgy vélik, az ötletek nem a mieink, hanem csak mi fogtuk el azokat az éterből és a felelősségünk és kötelességünk megosztani azokat a világgal. De vannak cégek is, amelyek ennek szellemében működnek. Ed Catmull a Pixar vezetője például elszántan hisz az ötletek megosztásában, abban, hogy egy jó csoport többre képes, mint egy akár zseniális ember, és ez be is jött neki. Nem titkolta az ötleteit, kapcsolatai és közösségei pedig megalapozták azok sikereit.
Mint egy kötéltáncos
Lehet, hogy nem könnyű, de bármi jön is, nyitottan kell várnunk. Meg kell találnunk a környezetet és az eszközöket a nyitott, közös beszélgetéshez, a kreativitás kiteljesedéséhez, de meg kell tanulnunk kezelni a kudarcot is – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve azt a vállalkozók számára alapvetésként bevésendő gondolatot is, hogy a kudarc önmagában nem rossz dolog, csak arra mutat rá, hogy valamin változtatnunk kell. Persze fájdalmas, így érthető a tőle való félelem, ezt azonban kezelni kell, ahogy a véletlenektől való rettegést is. Ez utóbbi egyébként szintén természetes, hiszen az emberi agy mintázatokat keres és azokat tárolja, ezért nehezen tud mit kezdeni a kiszámíthatatlan dolgokkal. Azonban senki nem tudja, mit hoz a jövő, mégsem állhatunk meg. Lépésenként kell elindulnunk, mint egy kötéltáncosnak – fogalmazta meg Zétényi Anna.
A kudarctól való félelem arra készteti az embereket, hogy újból és újból ugyanazt tegyék, ami korábban már bevált. Ez azonban a változó világban nem jó stratégia, nem vezet el olyan új megoldásokhoz, amelyek az új helyzetben sikeresek lehetnek. Kezdeményezni kell és elszakadni az ismerős dolgoktól, hiszen ahogy Alan Kay, az Apple szakértője mondta, úgy tudjuk a legpontosabban megjósolni a jövőt, ha mi magunk találjuk fel. El kell tudnunk merészkedni az ismeretlenbe és megmaradni ott anélkül, hogy pánikba esnénk. Úgy, hogy bizony komoly változások lesznek.
Vágy- vagy rémkép?
Elképzelhető jövőképpé vált – ha nem is pár éven belül lesz valóság – Asimov utópiája, amely egy olyan világot ábrázol, ahol az alig húszezer ember mindössze elmélkedéssel és művészetekkel foglalkozik, a munkát pedig robotok végzik – mondta Veres Rita, a Singularity University képviselője, aki szerint a robotika áttörése az emberiség harmadik nagy forradalma a beszéd majd az írás feltalálása után. A mostani változás legnagyobb újdonsága, hogy sokkal gyorsabban történik, mint az előzők, vagyis nem a gyerekeink, hanem a mi életünkben lesz valóság az, ami a születésünkkor még bőven sci-finek számított. Hozzátette, pánikra azért sincs ok, mert a technológia eddig mindig hosszú távon mindig jó dolgokat hozott. Segítségével csökkent a gyerekhalandóság, olcsóbb lett a kommunikáció, többet keresünk – összességében sokkal jobb lett az életünk.
A robotika áttörésével éppúgy vázolhatunk félelmetes, mint vonzó forgatókönyveket.
- Lehet, hogy nem is kell dolgoznunk a jövőben. Ez jól hangzik, de foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy munka híján mi ad majd értelmet az életünknek. A mai társadalom középpontjában ugyanis egyértelműen a munka áll.
- Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy hatalmas munkanélküliség és növekvő egyenlőtlenség köszönt ránk. A következő 20 évben az állások fele válik feleslegessé a robotika és automatizáció következtében. (A robotok mellett a tehetségeknek van esélye a munkaerőpiacon.) Bár eddig a hasonló átalakulásokat kezelni tudta a világ (rövidebb-hosszabb átalakulási időszak után), a gyors változás miatt most okozhat komoly gondokat.
- Várhatóan sok munka megszűnik, de még több új lesz helyette, csak másféle állásokban kell gondolkodnunk. Valójában viszont senki nem tudja megmondani, hogy az eltűnő és megjelenő munkák kiegyenlítik-e egymást. (A jelenlegi előrejelzések szerint igen, de csak hosszú távon.) Garantált alapjövedelemre lesz szükség, hogy a munka nélkül élő társadalmakban megmaradjon a vásárlóerő. Ennek hatásairól sincs egyelőre fogalmunk, de egyre több kísérlet folyik ezzel kapcsolatban.
- Végül az előadó szerint teljességgel elépzelhető, hogy a technológia képes a szűkös erőforrások felszabadítására, ami teljesen átalakítja az üzleti modelleket. Reális forgatókönyv, hogy annyira lemegy a termékek ára, hogy valójában elveszíti jelentőségét a pénz.
Melyik válik valósággá a fenti lehetséges forgatókönyvek közül? Fogalmunk sincs róla, de még az is lehet, hogy párhuzamosan több is. Annyi azonban bizonyos, hogy az exponenciális technológiák átalakítják a világunkat, nincs olyan forgatókönyve a jövőnek, amiben nem szerepelnek önvezető autók és mesterséges intelligencia.
Jövőbiztos készségek
Ijesztőnek hangzik? Mivel pánikban nem lehet jó döntéseket hozni az első lépés, hogy tegyük túl magunkat ezen, inkább figyeljünk és gondolkodjunk.
Fontos, hogy megtaláljuk, mi az, amit tényleg szenvedéllyel csinálunk – vallja Peter Diamandis, az XPrize alapítója, napjaink elismert gondolkodója. Véleménye szerint a szenvedélyünk akkor is iránymutatást ad, ha nem kell dolgozni a jövőben, de akkor is erőt ad, ha háromévente újra kell tanulnunk a szakmánkat a fejlődés miatt.
Biztosan jó befektetés az önképzés is, egyre inkább igaz: a tudomány mindenek fellett. A STEM (tudomány, technológia, mérnöki szakmák, matematika) területeken állandó a kapacitáshiány, az elmúlt öt év alatt világossá vált, ezeken a területeken lesz munka. Ezekben a készségekben fejlődni az egyik legjobb befektetés manapság.
Ugyanakkor az egyre inkább sci-fi szerű világban még fontosabb az emberi értékek felemelése. Az empátia, intuíció, kreativitás, együttműködés képessége éppúgy nélkülözhetetlen lesz, mint a kritikai gondolkodás. Ezek kellenek ugyanis ahhoz, hogy a csapatok erejében bízva képesek legyünk integrálni az újabb és újabb tudást.