Együttműködő beszélgetésen alapuló alkotó folyamat, amelynek során ötletek jönnek mennek, találkoznak, vagy haladnak egymás mellett és alkotnak valamilyen hálózatot – ez a világkávézó lényege. A Budapest LAB BGE Kutatói Napokra szervezett világkávézóján a vállalkozásfejlesztés négy fontos, érdekes területéről folyt a szó.
A BGE 2017-es Kutatói Napok rendezvényének keretében Vállalkozásfejlesztés Világkávézót szervezett az egyetem frissen megalakult vállalkozásfejlesztési központja, a Budapest LAB. A világkávézó egy alkotó folyamat, amelynek lényege az együttműködésen alapuló beszélgetés és tudásmegosztás támogatása annak révén, hogy az elhangzó gondolatokat egymással összefüggő hálózatba rendezi. A lényeg az ötletek megjelenése és megjelenítése, nem egy „egyetlen igaz megoldás” megtalálása.
Kép: Pexels
A Vállalkozásfejlesztés Világkávézón négy témát vitattak meg kiváló hangulatban, kávé és sütemény mellett a résztvevők. Beszélgettünk arról, hogy tanítható/tanulható-e a vállalkozás, a visszajelzések szerint pedig volt, akit az egyik, másokat a másik oldalról győzött meg, vagy gondolkodtatott el, amit másoktól hallott. A világkávézó a gondolatokra gyakorolt aktív hatását mutatja, hogy onnantól, hogy az egyetemen kellene foglalkozni a vállalkozói mentalitással, addig is eljutott a beszélgetés, hogy talán már az óvodában is késő elkezdeni tanítani. Felvetettük azt is, hogy hogyan lehet Budapest 15 év múlva kkv-paradicsom. Nos, van, aki szerint már most is az. Más szerint pedig legfeljebb 150 év múlva van esély valami ilyesmire. Meglepő ellentétek? A világkávézóban éppen az a jó, hogy mindez napvilágra kerül, és olyasmiről is beszélgethetünk, amire magunktól tényleg soha nem gondoltunk volna egy téma kapcsán. Az oktatás szerepe itt is felmerült – ezúttal a vállalkozói mentalitás fejlesztése kapcsán – ahogy szó esett róla a társadalmi vállalkozások gazdaságban betöltött szerepét vizsgáló asztaltársaságoknál is.
Sokan csatlakoztak ugyanis ahhoz a gondolathoz, hogy felelős vállalatokra nagyon nagy szükség van – a kérdés, mi a határ a felelős és a társadalmi vállalat között. Az tehát biztosan kiderült, sürgősen definiálni kéne, mit is értünk ez alatt a fogalom alatt. A felelősebb gondolkodás terjedésének kulcsa ez esetben is az edukáció – hangzott el az asztaloknál – mind a fogyasztók, mind a vállalatok oldalán. Az edukáció témája nem maradhatott ki a kkv-k lehetőségeit a negyedik ipari forradalomban vizsgáló asztaltársaságok beszélgetéséből sem. Elhangzott, hogy ahhoz, hogy ne veszély, hanem lehetőség legyen, ma kell lépnünk, felkészülnünk a hatalmas változásokra. Például új értelmet kell találni az életnek, ha a munkát már a robotok végzik.