Már a tanulás sem a régi

Az exponenciális gondolkodás az egyik legdivatosabb hívószó lett a jövő sikertényezőinek kutatása során. De miben is különbözik ez a korábbi problémamegoldási mintáktól?

Sok évszázadon keresztül az izomerő volt a leginkább piacképes képesség, amivel rendelkezhetett valaki. Az ipari forradalom viszont komoly változást hozott ezen a területen is: onnantól hosszú ideig az érzelemmentes megvalósítás képessége és a monotonitástűrés volt a leginkább keresett skill a munkaerőpiacon. Mostanság azonban már ez sem az igazi. A jobb agyféltekés képességek értékelődnek fel, a világ elvárja, hogy képesek legyünk kapcsolatot teremteni és problémákat megoldani. A gond ezzel csupán az, hogy ezeket a készségeket korábban inkább büntette a társadalom és az iskolarendszer sem ezek elsajátítására épült ki, hanem az előző elvárások kiszolgálására – mondta a Future Work Festivalon tartott előadásában Frankó-Csuba Dea a Spark Institute@IBS vezetője.  

gondolkodas

Kép:Pexels

A mai diákok úgy tanulnak, hogy nem tudják, hogy mi lesz piacképes szakma, mire végeznek. (A piacképes kulcskompetenciák 35%-a is lecserélődik 2020-ra egy friss kutatás szerint.) Ez persze kissé furcsa, de valójában nem is konkrét munkákra kell felkészülniük, hanem egy újfajta gondolkodásmód elsajátítására. Ahogy Elon Musk a Tesla vezetője fogalmazta meg: a sikerhez nem azt kell megtalálnunk, hogy mivel tudjuk a legtöbb pénzt keresni, hanem a lehető legjobb megoldást kell adnunk egy problémára.  

Az exponenciális gondolkodás a problémát szemléli, és olyan megoldásokat keres, amelyekhez esetleg még nem is léteznek az eszközök

Nem megfőzni kell a bevált recepteket, hanem újakat kreálni 

A szakember szerint a gondolkodásunknak alapvetően kell megváltoznia. Az eddig általános lineáris gondolkodás a meglévő lehetőségekből próbál megoldást kreálni. A manapság valódi buzzwordé vált exponenciális gondolkodás viszont a problémát szemléli, és olyan megoldásokat keres, amelyekhez esetleg még nem is léteznek az eszközök – magyarázta az előadó. Vegyük például a népességnövekedéssel fokozódó élelmiszerigény problémáját: a lineáris megoldás, hogy a korábbi módszerekkel próbáljuk meg fokozni a termelést – ami sok más problémát súlyosbít (biodiverzitás csökkenése, metánkibocsátás stb.). Ehelyett exponenciális megközelítéssel van olyan startup, amely 3D nyomtatott húst gyárt, ami olcsó és az előállításának egyáltalán nincs károsanyag kibocsátása. 

El kell szakadni attól a teljesen belénk ivódott megközelítésmódtól, hogy a tapasztalataikból, oktatásunkból, hiedelmeinkből összeálló gondolkodási keretrendszerünk korlátai között mozogjunk. Így ugyanis a problémákat a múltbéli tapasztalatok alapján próbáljuk megoldani, ez viszont nem fog menni a világ radikális változásai miatt. Persze a gondolkodásmód megváltoztatása nem megy egyik pillanatról a másikra, gyakorolnunk kell, hogy képesek legyünk kilépni a kereteinkből. Akár minden nap, apró dolgokon – hangsúlyozta Frankó-Csuba Dea.  

Ideje elfelejteni, hogy diákéveink során megkapjuk a tudást, amit aztán életünk során újra és újra felhasználunk. A tanulás ma már valami mást jelent. Mindenki számára napi szintű feladat, hogy képes legyen gyorsan feldolgozni új információkat és azokból új dolgokat létrehozni. A tanulás ma már nem kész receptek bemagolását jelenti, hanem a képességet, hogy folyamatosan új recepteket tudjunk létrehozni.  

Ez az, ami kelleni fog 

A folyamatos újdonságok, gyors változás miatt a legjobb, amit tehetünk, hogy a képességeinket fejlesztjük – hangsúlyozta az előadó. Elengedhetetlen a digitális írástudás, de fontos az analitikus gondolkodás képessége és a kreativitás is – ugyanis a kreativitást igénylő munkák a leginkább védettek attól, hogy robotok vegyék át azokat az emberektől.  

Szükségünk van a kritikai gondolkodásra is, még ha a jelenlegi iskolarendszer ezt nem is feltétlenül díjazza – mondta Farnkó-Csuba Dea. A rendszergondolkodás képességének javítása is alap, ahogy a jó kommunikáció is, ami biztosítja, hogy társakat találjunk az újításokhoz. Emellett képesnek kell lennünk együttműködni azokkal is, akik másképp gondolkodnak, mint mi, aminek az érzelmi intelligencia magas szintje a kulcsa. Ez biztosítja, hogy kapcsolódni tudjunk a másképp gondolkodókhoz, ami az alapja annak, hogy új gondolatokkal szembesüljünk, ami végül jobb megoldásokhoz vezet.   

  

Mentés

Mentés