Szokás mondani, hogy vállalkozónak születni kell, de lehet, hogy nem egészen úgy, ahogy eddig gondoltuk. Nem (csak) kockázatvállaló gén, hanem biztos anyagi háttér kell a vállalkozóvá váláshoz.
Bár Magyarországon tragikusan alacsony a fiatalok vállalkozási hajlandósága (hogy mennyire, arról itt találsz adatokat), mégis mondhatjuk – globális szinten mindenképp –, hogy a vállalkozói kultusz korát éljük. Egyes sikeres üzletemberek valódi popsztárokká váltak és a fiatalok többsége is inkább összerakná az új Prezit vagy Use Unused-ot (ahol az alapítók bevallása szerint a tudatlanságuk vitte előre őket), mint hogy miniszterelnök legyen.
Számos kutatás és elemzés próbálja kideríteni a sikeres vállalkozói személyiség legfontosabb jegyeit (mi is írtunk erről, például itt), amik valószínűsítik a későbbi sikert. Azonban ezekből az eszmefuttatásokból a legtöbbször kimarad egy nagyon fontos faktor. Igaz, ennek a pszichológiához csak áttételesen van köze: a tőkéhez való hozzáférés.
Forrás: gifszínház
Mert pénz kell, pénz
A vállalkozói lélek egyik legfontosabb jellemzőjeként határozzuk meg a kockázatvállalási hajlandóságot. Nem is kétség, hogy szükség van rá a sikeres üzlet építéshez. Azonban úgy néz ki, a kockázatvállalás erősen összefügg azzal, hogy milyen anyagi védőhálóban bízhat valaki. Ha biztos lehetsz benne, hogy az alapvető szükségleteidet ki tudod elégíteni, könnyebb kreatívnak lenni és nekimenni a bizonytalanságnak. Vagyis, egyszerűen fogalmazva azok mernek belevágni az első kockázatos üzletbe, akik biztosak abban, hogy ha belebuknak is lesz fedél a fejük fölött.
Andrew Oswald, a University of Warwick professzora a Quartz-nak úgy fogalmazott: a géneknek persze a vállalkozóvá válás esélyében is – mint sok minden másban – lehet szerepe, de sok kutatás megerősítette, hogy ez esetben sokkal fontosabb az anyagi háttér. A kutató tanulmánya szerint abban, hogy valaki önfoglalkoztatóvá válik-e kiemelt szerepe van annak, hogy képes-e hozzáférni megfelelő induló tőkéhez – akár örökségként, akár ajándékként, családi segítségként érhető ez el számára.
A University of California-n 2013-ban készült kutatás pedig arra jutott, hogy a vállalkozók aránytalanul nagy részben fehér, magasan képzett férfiak – ami ugye nem kell magyarázni, hogy jó eséllyel biztosabb anyagi hátteret jelent. (Egyébként nem cáfolták bizonyos személyiségjegyek nagy arányú meglétét sem. Eredményeik szerint az „átlagos” vállalkozó tinédzserként jellemzően kipróbált valami kockázatos és tilos dolgot, például kihagyott egy évet az iskolában, vagy éppen valamilyen tiltott szerrel, esetleg szerencsejátékkal szerzett közelebbi ismeretséget.)
Az eredmények szerint, ha a család nem tudja anyagilag támogatni a vállalkozói ambíciókat, a vállalkozóvá válás esélye csökken. Egy másik kutatás a tőzsdei kockázatvállalás elemzése alapján jutott arra, hogy a kockázattűrő képességet leginkább külső tényezők befolyásolják, vagyis nem genetikai, hanem kondicionált dologról van szó. Ezt megerősítheti az is, hogy a fent már említett GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) szerint, amely az egyetemisták vállalkozói hajlandóságát vizsgálja a vállalkozó szülőknek nagyobb eséllyel lesz a gyermeke maga is üzletemberré.
De nem csak az
Mindez nem jelenti azt, hogy bizonyos személyiségjegyek ne illenének jobban a vállalkozói, mint az alkalmazotti léthez. A sikeres és boldog vállalkozónak biztosan szüksége van kockázattűrésre és rugalmasságra, valamint a kudarcon való túllépés képességére is. Tehát nem mindenki lesz vállalkozó attól, hogy biztonságos anyagi körülmények közül jön, ugyanakkor sokan építenek sikeres üzletet ennek hiányában is. A fentiek inkább azt mutatják tisztán, hogy a vállalkozóvá válás „belépési küszöbe” magas. Egy vállalkozás indításához ugyanis alapvetően szükség van pénzre. Az induló tőke pedig a Global Entrepreneurship Monitor adatai alapján 80%-ban saját megtakarításokból vagy családi támogatásokból áll elő.
Kép:Pexels
A kiemelkedő tehetség, a hit és a kemény munka sok-sok nehezebb helyzetből induló emberből csinált már sikeres vállalkozót – mi is imádjuk az ilyen történeteket. De fontos, hogy a vállalkozási hajlandóság vizsgálatakor ne hagyjuk figyelmen kívül a pénzt, mint tényezőt. Még ha kevésbé romantikus is.
És ha van?
Hazai viszonylatban is komoly probléma az induló vállalkozásoknak, startupoknak a kezdőtőke hiánya. A BGE Budapest LAB kutatásában a magyar szakértők is megerősítették, hogy az általánosan alacsony magyar vállalkozói hajlandóságban szerepet játszhat, hogy itthon kevés azok aránya, akik alatt ott feszül az anyagi védőháló. Bár pénz van a magyar piacon, a kihelyezési kényszerben lévő tőkealapok szinte vadásszák a cégeket, hiányzik az indulást klasszikusan segítő 3F (friends, family, fools) finanszírozás. A hazai finanszírozási piacon pillanatnyilag elérthető, kifejezetten az indulást, az ötletgenerálást segítő, tízmillió forint alatti befektetést jelentő konstrukciók ugyan képesek ezt bizonyos formában pótolni, de a személyesség ez esetben is hiányzik a szakértők szerint.