Az egyetemisták túlnyomó többsége alkalmazottként képzeli el a jövőjét egy friss kutatás szerint. A vállalkozás olyan hátul kullog a vágyott életcélok között, hogy a közszférában is többen dolgoznának szívesen ennél az opciónál. A végzést követően vállalkozást tervezők aránya ráadásul messze alacsonyabb a korábbi években mért aránynál.
A magyarok vállalkozási hajlandósága sajnos hagyományosan nem különösebben magas, pedig a kis- és középvállalkozások erősítése nem csak a GDP növelése, de a társadalom szempontjából is nagyon fontos.
A fiatalok vállalkozási hajlandóságának kérdése pedig különösen fontos, mivel a döntéshozók Európa-szerte a kisvállalati szektor munkahelyteremtésében – vagyis a vállalkozások fejlesztésében és új vállalkozások alapításának elősegítésében – látják a megoldást.
A többség maradna alkalmazott
Egyelőre azonban úgy fest, itthon nem készülnek vállalkozónak a fiatalok. A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás legfrissebb adatai szerint (a kutatásról ld. keretes írásunkat, az előző adatfelvételről itt olvashatsz részletesebben) a hallgatók jelentős hányada közvetlenül a tanulmányai befejezése után nagyvállalatnál, vagy kis és középvállalatnál szeretne elhelyezkedni. Különösen a nagyvállalati alkalmazotti létet preferálják, de a közszféra is vonzó célpont.
Összességében a fiatalok 86,1 százaléka alkalmazottként szeretne elhelyezkedni a végzést követően.
Öt év elteltével az alkalmazotti státusz vonzereje lecsökken a vállalkozói elképzelések javára, aminek alapján úgy tűnik, hogy a tapasztalatokat alkalmazottként kívánják a hallgatók megszerezni, és ezen szakmai tapasztalatok birtokában merészebben vágnak bele önálló vállalkozás működtetésébe.
A magyar hallgatók vállalkozói hajlandósága – Sáfrányné Dr. Gubik Andrea, Dr. Farkas Szilveszter
A magyar hallgatók vállalkozási szándéka nemzetközi összehasonlításban alacsony. A V4, illetve az EU tagállamok zöme is magasabb vállalkozói hajlandósággal rendelkezik.
A vállalkozási hajlandóságot befolyásoló okok sokfélék lehetnek, Mazzarol 2014-es kutatása például a vállalkozói ökoszisztéma kilenc befolyásoló elemét azonosítja. Ezek a gazdaságpolitika, a szabályozórendszer és infrastruktúra, a finanszírozás, a kultúra, a mentor- és támogatórendszer, az egyetemek, az oktatás és képzés, az emberi tőke, a helyi és globális piacok.
A jövő vállalkozója férfi, és már a szüleinek is cége volt
A kutatás eredményei szerint a nők vállalkozási hajlandósága elmarad a férfiakétól. A nők még nagyobb arányban lennének alkalmazottak, és körükben többen vannak azok is, akik egyelőre nem tudják, „mik lesznek a jövőben”. A kutatók szerint e mögött vélhetően a családra és nem szakmai életre vonatkozó elképzelések közti különbség, a hagyományos férfi-női szerepek állnak. A működő cégeket vizsgálva is jól látható az erős férfidominancia. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak. (A női vállalkozásoknak egyébként szerte a világon erős előítéletekkel kell megküzdeniük.)
Szintén összefüggés mutatkozik a fiatalok vállalkozási hajlandósága és a családi vállalkozói tapasztalatok megléte között. Ha egyik vagy mindkét szülő önfoglalkoztató, az növeli a vállalkozási tevékenység esélyét a fiataloknál nem csak átvevőként, de alapítóként is. Az ilyen háttér hiánya viszont nem csak azt jelenti, hogy a hallgatók szívesebben látnák magukat alkalmazottként a későbbiekben, de általában nagyobb bizonytalanságot is a jövőbeni karrierrel kapcsolatban.
Mégsem olyan kalandvágyók a fiatalok?
A GUESSS adatfelvételek 10 éves múltja lehetőséget ad nagyobb trendek azonosítására is. Az adatokból jól látszik, hogy 2006 és 2008 között meredeken emelkedett a saját vállalkozást indítani szándékozó egyetemisták aránya (16-ról 36%-ra), majd 2008-tól, vélhetően elsősorban a gazdasági válság okozta sokk hatására komoly visszaesés következik.
2016-ban a végzést követően vállalkozást tervezők aránya messze a korábbi évek alatti (5,9 százalék), ugyanakkor az 5 évvel későbbi vállalkozásalapítással összefüggésben a megkérdezettek válaszai már meghaladják a 2006-os értéket.
Vállalkozói karriertervek 2006 és 2016 között
Vállalkozói karriertervek 2006 és 2016 között
A válság mellett a fiatalok változó személyiségjegyei is szolgálhatnak magyarázatul egy, a hallgatók karriermotívumait vizsgáló tanulmány szerint. Gubik Andrea és Farkas Szilveszter szintén 2016-os kutatása azt mutatja, a sokszor hangoztatott döntési önállóság iránti vágyat nem vállalkozás keretei között tervezik kiélni a fiataok, mivel a kihívás keresése a munkában nem fontos számukra.
A GUESSS kutatásról A 2003 óta folyó GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás, amelynek hazai részét a BGE fogja össze, célja, hogy a hallgatók vállalkozásindítási szándékát elemezve javaslatokat fogalmazzon meg a döntéshozók számára. Adatfelvételre kétévente kerül sor, legutóbb 2016-ban, amikor már 50 ország bevonásával folyt a kutatás. A hazai válaszadók az ország 1000 főnél több hallgatóval rendelkező felsőoktatási intézményének valamelyikéből érkeztek, többségükben (73%) alapszakos hallgatók. A válaszadók túlnyomó többsége (75,9%) 26 év alatti a kutatás idején.