Egyéni vállalkozás indítása lépésről lépésre

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb vállalkozási forma, nem csak az alapítás, hanem a működés szempontjából is. Szakértőnk, dr. Arató Balázs segítségével cikkünkben gyakorlati tippekkel kiegészítve tekintjük át a folyamatot, lépésről lépésre.

A folyamat

Ügyfélkapu regisztráció

Az ügyfélkapus regisztráció mindennek az alfája, ómegája. Ügyfélkapu regisztrációval erősen javallott minden állampolgárnak rendelkeznie, nem csak azoknak, akik vállalkozás indításába szeretnének belevágni. Ügyfélkapunkon keresztül ugyanis szinte minden hivatalos ügyet gyorsan és hatékonyan intézhetünk bárhonnan, elektronikusan, legyen szó adóbevallásról, internetes okmányirodai ügyekről, hivatali időpontfoglalásról, e-felvételi ügyintézésről, vagy akár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) TAJ szolgáltatásairól (pl. TAJ-szám érvényességének ellenőrzése, biztosítotti jogviszony lekérdezése, betegéletút lekérdezés stb.).

Az ügyfélkapu használatához első lépésként egy regisztrációs eljárásban létre kell hozni a személyes ügyfélkapus azonosítót. Ezt bármelyik természetes személy megteheti valamelyik regisztrációs szervnél (okmányirodában, kormányablakban, a NAV központi ügyfélszolgálatain, vagy akár valamely külképviseleten) személyesen, vagy elektronikusan 2016. január 1-jét követően kiállított személyazonosító igazolvánnyal az itt elérhető felületen.

Webes Ügysegéd

Ha rendelkezünk személyes ügyfélkapu azonosítóval, akkor a Webes Ügysegéd használatával indíthatjuk az egyéni vállalkozás bejelentését. A Webes ügysegédet ide kattintva éred el.

Itt az „Egyéni Vállalkozás” fület kell választani és végigmenni a bejelentőn.  Mielőtt elindítjuk az egyéni vállalkozás regisztrációját az alábbi kérdésekben kell döntés hozni:

  1. Hol lesz az egyéni vállalkozás székhelye?
  2. Milyen tevékenységeket fog végezni a vállalkozás, mik lesznek a tevékenységi körök?
  3. ÁFA alanyi mentességet választunk-e?
  4. A Kisadózó Vállalkozások Tételes Adóját (KATA) választjuk-e?

Lássuk részletesen, mit jelent mindez!

checklist

Kép:Pixabay

A székhely

Amennyiben az egyéni vállalkozás székhelye saját tulajdonú ingatlan lesz, úgy egyszerű a helyzet, mert nincs szükség más személy hozzájárulására. Ha azonban a választott székhely más tulajdonában van, szükség lesz a tulajdonos írásbeli hozzájáruló nyilatkozatára is. Ebben a nyilatkozatban az ingatlan tulajdonosa hozzájárul, hogy a tulajdonában álló ingatlan az egyéni vállalkozás székhelye legyen, és a két tanús okiratnak tartalmaznia kell a székhelyhasználat jogcímét is (szívességi használat vagy bérlet).

A tevékenységi körök

A vállalkozás indításakor meg kell adni azokat a tevékenységeket, amelyeket az egyéni vállalkozás végezni fog. A vállalkozási tevékenységek többségéhez nincs szükség hatósági engedélyre, ám vannak úgynevezett engedélyköteles tevékenységek, amelyek gyakorlásához valamilyen szerv, hatóság engedélye, képesítés megléte szükséges, vagy pedig valamelyik hatóság irányában áll fenn bejelentési kötelezettség. A hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött tevékenységekről ezen a linken lehet tájékozódni.

A tevékenységi köröket a KSH oldala tartalmazza, ahol magyarázatot is találunk arról, hogy az adott tevékenységi körhöz pontosan mi is tartozik.

Az sem jelent problémát, ha csak a működés során derül ki, hogy az induláskor felvett tevékenységeken kívül újabbakat is gyakorolni szeretne a vállalkozás, új tevékenységi körök ugyanis bármikor felvehetők, bejelentésük egyszerűen, elektronikusan történik.

AAM, azaz alanyi mentességet választunk-e?

Korábbi cikkünkben már bemutattuk az ÁFA-alanyiságot és az alanyi adómentességet, ezért most csak röviden összefoglaljuk, hogy mikor választható az alanyi adómentesség, és kiknek éri meg ezt választani.

Az alanyi adómentesség értékhatára 2019-ben 12 millió forint. Induló vállalkozás dönthet az alanyi adómentesség választásáról, ha pedig az év során átlépi a 12 millió forintos összeghatárt, akkor be kell jelentkeznie az ÁFA hatálya alá, és ettől a ponttól kezdve számláját ÁFÁ-val növelten kell kiállítania és időszakonként ÁFA-bevallást kell készítenie. Azon a számlán kell először ÁFÁ-t felszámítani, amelynek kiállításával már átlépnénk a 12 millió forintos határt. Azt, hogy ÁFA-adóalannyá vált a vállalkozás, az adóalanyiság bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz. Ez egyben a vállalkozás adószámának megváltozását is maga után vonja.

Hogyan működik az alanyi adómentesség?

  • Értékesítései során a vállalkozás nem számít fel ÁFÁ-t, számláját ÁFA-mentesen állítja ki.
  • A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségszámlákon feltüntetett ÁFÁ-t a vállalkozás nem igényelheti vissza, vagyis az általa igénybe vett szolgáltatások, vagy megvásárolt termékek után felszámított ÁFÁ-t nem vonhatja le.

Mikor előnyös az alanyi adómentesség?

  • Akkor, ha főként magánszemélyek (nem ÁFA-alanyok) részére értékesít a vállalkozás és
  • ha tevékenységét a vállalkozás alacsony költségek mellett végzi (pl. magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújt).

Mik az előnyei az alanyi adómentesség választásának?

  • Nem kell ÁFA-bevallást készíteni, amivel jelentős adminisztrációs teher alól mentesül a vállalkozás,
  • magánszemélyek ÁFA-mentesen vehetik igénybe a vállalkozás szolgáltatásait (27%-os árelőny), továbbá
  • nem szükséges külön bankszámlát fenntartani a vállalkozásnak, elegendő, ha saját bankszámláját használja a vállalkozást indító magánszemély.

A Webes Ügysegéd (lásd feljebb) használatával az ÁFA-mentességről szóló nyilatkozatnál az „alanyi adómentességet választom” sort kell megjelölni.

A Kisadózó Vállalkozások Tételes Adójával (KATA) kapcsolatos nyilatkozatok

A KATA-ról részletesen olvashatsz ebben a cikkünkben, ezért itt csak a bejelentés folyamatában felmerülő és itt eldöntendő kérdésekre térünk ki.

Összefoglalóan elmondható, hogy a KATA adózási formát azoknak a vállalkozásoknak éri meg választani, akiknek az éves árbevétele várhatóan nem haladja meg a 12 millió forintot, és akiknek a vállalkozási tevékenysége során kevés költség merül fel.

férfi gondolkodik

Kép:Pexels

Amennyiben a KATA hatálya alá szeretnénk bejelentkezni, akkor a bejelentkezés során a Webes Ügysegéden (lásd feljebb) a „bejelentkezem a kisadózó vállalkozások tételes adója alá ezzel együtt magamat, mint magánszemélyt kisadózóként bejelentem” lehetőséget kell választani.  Ezután nyilatkozni kell a munkavégzés jellegéről is. Ha a „főfoglalkozásúként” opciót választjuk, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy KATÁ-s egyéni vállalkozásunk lesz a főállásunk, ami egyben azzal is jár, hogy 50 000 Ft-ot kell havonta az adóhatóság számlájára befizetni. Ha a „heti 36 órát elérő munkaviszony mellett” opciót választjuk, akkor valóban kell rendelkeznünk az indítandó vállalkozáson kívül egy heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. Ekkor havonta 25 000 Ft adó megfizetésével működtethetjük a KATÁ-s egyéni vállalkozást.

Összességében elmondható tehát, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó elsősorban nem ÁFA-alany magánszemélyek részére fogja tevékenységét végezni, vállalkozási tevékenységéhez kevés költség kapcsolódik, és éves várható árbevétele várhatóan nem haladja meg a 12 millió forintot, úgy a KATA-adózást érdemes választania, ÁFA szempontjából pedig az alanyi adómentesség lehetőségével ajánlott élnie.

Ha a fentiekben írtakat előzetesen végiggondolta a leendő vállalkozó, akkor nem merülhet fel probléma a bejelentés során, hiszen a Webes ügysegéd logikusan, lépésről lépésre végigvezet a teljes folyamaton.

Ha megvan a bejelentés

Adószám

A bejelentést követően a NAV-tól a vállalkozás adószámot fog kapni, amiről levélben érkezik értesítés. Ezt ne keverjük össze a magánszemély adóazonosító jelével! Ebből is jól látszik, hogy két a jogalany, magánszemélyi és egyéni vállalkozói minőségünk, egymástól bizonyos szempontból elkülönül.

Vállalkozói igazolvány

Az egyéni vállalkozónak nem szükséges kiváltania a papíralapú igazolványt, tevékenységét enélkül is gyakorolhatja a sikeres bejelentést követően, az adószám birtokában. Mivel az elektronikus felületeken keresztül történő hivatalos ügyintézéshez már nincs szükség a papíralapú igazolványra, ezért akár meg is takarítható az igazolvány kiváltásának 10 000 forintos díja.

Kötelező kamarai tagság

Az egyéni vállalkozónak is kötelező viszont kamarai taggá válnia, ami azt jelenti, hogy nyilvántartásba kell vetetnie az egyéni vállalkozást a székhely szerint illetékes kereskedelmi és iparkamaránál. A kamarai tagság éves díja 5 000 forint, regisztrálni ezen a felületen kell.

Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá

Az egyéni vállalkozás elindítását követően be kell jelentkezni a székhely szerinti önkormányzatnál az iparűzési adó hatálya alá. Az ehhez szükséges űrlapot az adott önkormányzat oldalán találjuk. Az egyéni vállalkozásoknak évente bevallást kell készíteniük az iparűzési adóról. Egyszerűbb dolguk lehet a KATÁ-s vállalkozásoknak. Nekik is be kell jelentkezniük az iparűzési adó hatálya alá, ám ők három lehetőség közül választhatnak.

  1. Az iparűzési adót a normál, vagyis általános szabályok szerint állapítja meg: ekkor leegyszerűsítve az árbevételből levonja az anyagköltséget, és az így kapott összegnek fizeti meg a 2%-át iparűzési adóként.
  2. Egy „vélelmezett” költséghányad alapján állapítja meg az iparűzési adó összegét: ez azt jelenti, hogy árbevételének 80%-a után fizeti meg a 2%-os iparűzési adót, vagyis a jogszabály ebben az esetben az árbevételhez 20% mértékű költséget rendel. Előnye, hogy nem szükséges bevallást készíteni, és az sem probléma, ha a valóságban nem érik el a költségek az árbevétel 20%-át.
  3. A legegyszerűbb, legkevesebb adminisztrációval járó módszer, ha az iparűzési adó összegét évi 50 000 Ft-ban határozza meg a vállalkozó, függetlenül az árbevételtől és a ténylegesen felmerülő költségektől. Ekkor nincs szükség évente iparűzési adóbevallást készíteni, hanem csak két részletben 25-25 ezer forint befizetésével teljesíti iparűzési adó fizetési kötelezettségét a KATÁ-s egyéni vállalkozás.

Számlázás kézzel vagy számlázó programmal és a bélyegző

Miután megérkezett a NAV levele arról, hogy az adóhatóság nyilvántartásba vette az egyéni vállalkozást és kiadta az adószámot, bármely nyomtatványboltban/papírboltban megvásárolható a számlatömb, de a vállalkozó dönthet úgy is, hogy számlázó programot vásárol. A számlázó programnak ugyan van egy éves díja, azonban gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a számlakiállítást, és segít nyomon követni a bevételeket.

Bélyegző készítése nem kötelező, de ha kézi számlázást választunk, akkor gyorsítható a számlakiállítás bélyegző használatával.

Fontos tudnivaló, hogy KATÁ-s vállalkozónak az általa kiállított számlára rá kell írnia, hogy KISADÓZÓ. Ezt a számlázó programok automatikusan megteszik, kézi számlázáskor viszont nem szabad elfeledkezni róla.

A számlázó program használata mellett szól az is, hogy ha nem az alanyi adómentességet választotta a vállalkozás, akkor az adóhatóság felé külön bejelentési kötelezettsége lesz a 100 000 Ft-ot meghaladó ÁFA-tartalmú számlák adattartalmát illetően. A számlázó programok többsége már online működik, vagyis azonnali kapcsolatot létesít a NAV-val, így a kiállított számla adatai további teendő nélkül eljutnak az adóhatósághoz.

Bankszámla nyitás

Bankszámla nyitása egyéni vállalkozásnak csak akkor kötelező, ha az ÁFA hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy alanyi adómenetesség esetén az egyéni vállalkozó használhatja saját privát bankszámláját is, és az egyéni vállalkozás bevételei érkezhetnek erre a bankszámlára. Előnye, hogy nem merül fel külön számlavezetési díj, hátránya, hogy adóellenőrzés során a hatóság a teljes privát számlaforgalmunkat látni fogja, hiszen nem tudjuk elkülöníteni a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat.