Az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés mindkét fél számára hasznos – lehetne. Azonban egyelőre Magyarországon nem erős ez a fajta kapcsolat. Ami pedig van, azt főként a nagyvállalatok generálják. Pedig a kkv-k számára is nyitottak a lehetőségek az egyetemekkel való közös munkára. Inspiráló jó gyakorlatokat mutatunk be a mentorálástól a közös innovációig.
A gazdasági növekedés és versenyképesség legfontosabb tényezője az innováció, ami pedig jelentős részben az új tudományos eredményekből táplálkozik. Az is tudható – többek között a Budapest LAB családi vállalkozás kutatásából –, hogy a magyar cégek ezen a területen nem éppen erősek.
A számos különböző ösztönzési lehetőség egyike, a tudás gazdagításának egyik fontos módja az akadémiai és üzleti szervezetek közötti együttműködés. Ezen együttműködések fontosságát a szakirodalom is kiemeli – hangsúlyozza Dr. Csonka László, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) tudományos főmunkatársa, aki a Budapesti Gazdasági Egyetemen a Felsőoktatási Intézményi Kiválósási Program keretében vizsgálta a témát. A kutató hozzátette, hogy a kulcsszereplők közti kapcsolatok minősége és intenzitása jelentősen befolyásolja az innovációs teljesítményt.
Kép:Pexels
Ösztönzők és gátak
Az együttműködés jelentőségét a döntéshozók is felismerték, a mindenkori magyar kormány is több hullámban tett lépéseket az együttműködések jogi hátterének tisztázása és a két szektor közötti közös munka fejlesztése érdekében. A kormányzati kezdeményezések fő célja a gazdaság innovációs teljesítményének javítása az állami (társ-)finanszírozású projektek segítségével, valamint az együttműködések serkentése az azokban való részvétel vonzóvá tételével a magánszektor számára.
A szakértői elemzések szerint ugyanakkor problémát okoz az állami tudományos rendszer alulfinanszírozottsága, ami a felsőoktatási intézményeket rákényszeríti ugyan, hogy kiegészítő forrásokat szerezzenek, de ezekkel a stabil működésük nem minden esetben biztosítható. Az egyetemek viszont többségükben csak szerény lépéseket tesznek a „vállalkozó egyetemmé” válás felé és az ún. „harmadik missziót” (a nem akadémiai világban található partnerekkel fenntartott intézményesített kapcsolatok, többek között a tevékenységek során keletkezett szellemi tulajdon átadása, hasznosítása) sem fejlesztik szisztematikusan. (Ezzel kapcsolatban tavaly a BGE meghívására a téma legkiemelkedőbb nemzetközi szervezete, az UIIN szakértői tartottak workshopot az érintettek számára.) Ez természetesen összefügg azzal, hogy az üzleti szféra oldaláról érkező kereslet is kevés, köszönhetően a gyenge hazai K+F+I tevékenységnek különösen a kis- és középvállalkozások esetében. Mindezek ellenére is léteznek azonban egyes területeken és néhány felsőoktatási intézmény esetében jó példák a cégekkel való együttműködésre.
Az üzleti szektor K+F tevékenysége nagyrészt multinacionális vállalatokhoz köthető, így Magyarországon a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások zömét is ezek generálják. Az EIS 2017-es adatai szerint a magyar kkv-k az öt legrosszabb között vannak az unió 28 tagállamát vizsgálva a belső innováció tekintetében. A teljesítmény alig jobb (hátulról a hatodik) az együttműködésben létrehozott innovációkat vizsgálva. Az itt elért eredmény mindössze a fele az EU28 átlagának, és a közeljövőben itt is további csökkenés várható az elmúlt évek trendjét figyelembe véve. Az Eurostat adataiból pedig az is világosan látszik, hogy a vállalkozások számára minden más partner – a beszállítóktól a vevőkig – fontosabb a felsőoktatási intézményeknél.
Összességében a magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívása a kkv-k motiválása az aktívabb K+F tevékenységre és együttműködésekre.
Bár léteznek a tudomány, felsőoktatás és üzlet együttműködését támogató programok, az ezek keretén belül elinduló együttműködések többsége nagyjából leáll az állami támogatások kifutásával. Jó példa lehet viszont a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok (FIEK) négy évvel ezelőtti létrehozása, amelyek nagy eséllyel a finanszírozási időszak lezárulta után is fennmaradnak. Ezen központok esetében kihívást jelent az akadémia és üzleti szféra közötti tartós kötelékek kiépítése, ami mindkét oldaltól kulturális és attitűd béli változásokat kíván. A kutatás-fejlesztési versenyképességi és kiválósági együttműködési programok, valamint a FIEK pozitív hatása lehet, hogy a vállalatok szabályozottabb és professzionálisabb módon férhetnek hozzá az egyetemek tudásbázisához.
Az elmúlt másfél évtized a kormányzati törekvések ellenére sem hozott jelentős változást az innovatív vállalkozások számában és a cégek egyetemi tudáshoz való hozzáférésében. A létrejött együttműködések többsége kétoldalú, a szakemberek szerint kívánatos hálózatosodás egyelőre nem jellemző, és az akadémiai kutatások széles körű terjesztése és hasznosulása továbbra is gyenge. Hiányoznak a sikeres egyetem-üzlet együttműködéshez elengedhetetlen alap képességek megerősítését célzó kezdeményezések.
Ugyanakkor a programok számos közvetett, járulékos hatással járhatnak, még akkor is, ha az innovációs rendszer szempontjából legfontosabb célt esetleg nem is érték el. Hozzájárultak viszont újabb kapcsolatok kialakulásához, ebben az értelemben pedig az ipar-egyetem közötti együttműködések előmozdításához – véli a kutató.
Lássuk a jó példákat!
A BGE kutatási programja keretében sikeres együttműködések mélyebb vizsgálata is zajlott, a feltérképezett jó gyakorlatokból pedig néhányat, minél sokszínűbbet, egy szabadon elérhető kiadványban is közzétettünk. A bemutatott esetek különböznek egymástól az együttműködés mélységében és kiterjedtségében (az alkalmi együttműködéstől a közös fejlesztésig) éppúgy, mint a bevont anyagi forrásokban (az önkéntességtől a milliós befektetésig), az aktivitás típusában (az operatív kapcsolattól a több szintet átfogó rendszerig) vagy a kapcsolat előirányzott hosszában.
Egységesek azonban abban, hogy minden esetben egy hazai felsőoktatási intézmény és egy magyar kis- vagy középvállalkozás sikeres együttműködését mutatják be – nem hallgatva el az esetleges nehézségeket, megoldandó kihívásokat sem.
A részletekért és a jó gyakorlatokért kattints!
A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programja és a Budapesti Gazdasági Egyetem között létrejött együttműködési megállapodás (20405-3/2018/FEKUTSTART) támogatásával jött létre.