A családi vállalkozások generációváltásának témája egyre inkább reflektorfénybe kerül, és egyre több szó esik arról is, milyen nehéz érzelmi problémákat kell megoldani egy-egy ilyen folyamat során. Itt az ideje arról is beszélni, hogyan őrizhető meg a céges vagyon a cégátadás során.
Mostanra szerencsére már sok szó esik arról, hogy a hazai vállalkozások jelentős része számára karnyújtásnyi közelségbe került a generációváltás kihívása. A rendszerváltás környékén alapított cégek tömegénél az alapítók elérték, vagy jócskán túl is haladták a nyugdíjkorhatárt, és lassan szeretnének hátrébb lépni. Már persze, ha van, vagy lenne kinek átadni a céget.
A problémával cikkek, rendezvények sora foglalkozik, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium friss kkv-stratégiájának is kiemelt pillére a folyamat támogatása. Meglehetősen összetett kihívásról van szó, így nem csoda, hogy a vállalkozók gyakran bizonytalanok, hogy miként is kezdjenek hozzá a folyamat megtervezéséhez. Azonban minél később kezd el foglalkozni egy cégtulajdonos a vállalkozás átadására való felkészüléssel, annál kevesebb esélyt hagy magának a sikeres megoldásra. A BGE Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program eredményei szerint viszont a hazai családi cégek 51%-a egyáltalán nem rendelkezik utódlási stratégiával, és még azoknál a cégeknél is, amelyeknek a következő években esedékes az átadás, csak 66%-nak van legalább szóban létező utódlási terve.
Bár az alapítók – érthető módon, az erős érzelmi kötődés miatt – örülnének, ha családon belülről kerülne ki az új vezető, ez sok esetben nem lehetséges. Ezért fontos megismerni az átadás más lehetséges útjait, amik bőven túlmutatnak azon, hogy egy leszármazott ül a vezetői székbe. Ezzel együtt pedig a mérlegelendő és eldöntendő kérdések is szélesebb körűek. A vezetés ügye mellett a tulajdonviszonyok változásáról is beszélni kell, hiszen a tapasztalatok szerint sok esetben a legjobb megoldás külső menedzsment bevonása, vagy épp a cég eladása lehet.
Kép:Flickr/Tableatny (CC)
Ennek ellenére a Budapest LAB kutatása szerint a hazai családi vállalkozások jelentős része szeretné a vezetés és a tulajdont is a család kezében tartani a generációváltás után. Mindössze 12,8% tervezi, hogy külső vezetőnek adja át a vezetést, akár csak részben, és mindössze 7% gondolkodik a tulajdon családon kívüli átadásában. Elsősorban talán azért, mert nem ismerik az ezzel kapcsolatos lehetőségeket és sikersztorikat sem.
Mennyit ér egy élet munkája?
A cégek jövője szempontjából a fentiek miatt, bár az érzelmi kérdések kétségtelenül nagyon fontosak, mindenképpen foglalkozni kell a tisztázatlan pénzügyi viszonyok áttekintésével, a kisvállalkozások jelentős részére jellemző alacsony cégértékkel és a professzionalizálódás alacsony szintjével, ami nehezíti, sőt sokszor lehetetlenné teszi az eladást.
Az, hogy a családi cégben formális jogok nélkül is komoly szerepet játszik mondjuk egy házastárs, a hétköznapokban természetes, ahogy az is, hogy a céggel és az ügyfelekkel kapcsolatos minden tudás az alapító fejében, jobb esetben egy füzetben található meg. Ha ezekkel a módszerekkel lehet is (ideig-óráig) sikeres céget működtetni, átadni biztosan nem.
Komoly gondokat okoz az is, hogy az alapítók sokszor csak az eladási próbálkozáskor szembesülnek azzal, hogy életük munkája szinte semmit nem ér a piacon. A cégértékelést a tisztázatlan jogviszonyok mellett az is nehezíti, hogy a tulajdon gyakran nem likvid eszközökből áll, hanem sok esetben értékeket, hagyományt, szaktudást ölel fel – ennek átruházása pedig nehézkes. Ezek a problémák mind-mind megoldhatók, kezelésükben tanácsadók is segíthetnek. A leghasznosabb azonban talán az, ha a cégutódlást már megoldó vállalkozók példáján keresztül lehet megismerni, kinek lehet jó egyik vagy másik út választása, és mivel jár, ha a fiunk, lányunk helyett külső menedzsernek adnánk át a vezetést, vagy épp piacon értékesítenénk a vállalkozást.
Mi lesz a családdal, mi lesz a vagyonnal?
Bár nemzetgazdasági szempontból és érzelmi okokból is fontos a generációváltás előtt álló cégek jövője, a családi vállalkozások esetében nagyon fontos foglalkozni azzal is, mi vár az alapítóra és a családra. Az alapítók ugyanis, szintén teljes mértékben érhető módon, saját és családjuk anyagi biztonságáról is gondoskodni szeretnének a „kivonulás” után is, természetesen a cég jövőjének lehetséges biztosítása mellett. A vagyonmegőrzés ráadásul, bár az alapítók számára kiemeleten fontos, amikor a nyugdíjba vonulásról gondolkodnak, nem csak a családok érdeke. A tömeges cégbezárások, vagy éppen a nagyobb, sokszor külföldi cégek általi felvásárlás nemzetgazdasági szempontból is jelentős gondokat okozhat.
Egy családi cégbe „belegabalyodva” egy mégoly racionális cégvezetőnek sem könnyű átlátni a folyamatokat, amelyeknek éppen a közepében van. Pedig ezek – ha minden cég esetében különböznek is valamennyire – sok szempontból modellezhetők és tervezhetők, így előre azonosíthatók a tipikus elakadások, kezelendő pontok is. Érdemes a meglévő tudás megismerésével kezdeni a felkészülést. A szakértők sem állítják, hogy lenne egyetlen, mindenki számára megfelelő út, de a négy fő lehetséges irány – a családon belüli átadás, a menedzsment kivásárlás, a cégértékesítés és a tőzsdére vitel – közül, a lehetőségeket jobban megismerve már könnyebb dönteni a saját vállalkozás cégutódlási stratégiájával kapcsolatban.
„A nemzetközi szakirodalomból is tudjuk, hogy a szakértőktől megszerezhető tudás mellett a legtöbbet – mint sok más területen is – mások jó példáiból, az ügyek közös megvitatásából lehet tanulni. Ezért is fontos olyan találkozási alkalmakat teremteni, ahol beszélgetni, vitatkozni lehet másokkal, akik hasonló cipőben járnak vagy jártak” – hangsúlyozza Dr. Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem vállalkozásfejlesztési igazgatója. „Az ilyen történetek megismerése, tapasztalatok megosztása segíthet a családi vállalkozóknak a továbblépésben.”
A Családi Vállalkozások Napja – megőrizni a családi vagyont. Generációkon át konferencia 2019. május 23-án a BGE-n a legfrissebb, praktikusan alkalmazható tudományos eredmények mellett ilyen sikeres történetek megismerésére is lehetőséget teremt.
A konferenciával a K&K Magazin és a BGE BudapestLab Vállalkozásfejlesztési Központ célja, hogy a családi cégek tulajdonosai egymás tapasztalataiból is tanulva készülhessenek fel a cégátadással kapcsolatos kihívásokra. A Családi Vállalkozások Napja körbejárja a négy lehetséges opciót, a családon belüli átadástól a cégen belül kinevelt, vagy külső menedzsment önjáróvá tételén és a cégeladáson át egészen a tőzsdei bevezetésig. Így a résztvevők a saját cégük sikeres utódlása felé vezető lépésekhez kaphatnak tudást és inspirációt, bármelyik szakaszban is tartanak éppen a cégutódláshoz vezető úton.