Háromból csak egy családi vállalkozás éri meg a második generációt, ezért az utódlás kérdésköre sorsdöntő. Halogatása biztos út a kudarchoz, hiába az elhivatottság és a rugalmasság, amely egyébként jellemző ezekre a cégekre – derül ki Peter Leach „Családi Vállalkozások” című könyvéből.
Peter Leach közel 50 éves szakmai tapasztalattal kutatóként, előadóként és a világ legnagyobb családi vállalkozásainak tanácsadójaként a téma egyik nemzetközileg legelismertebb szakértője. Az év elején jelent meg Családi Vállalkozások című könyvének második, átdolgozott és kibővített kiadása, ami közérthető formában, gyakorlati példákkal és átlátható szerkezetben mutatja be a családi vállalkozások különböző életszakaszainak jellemzőit, erősségeit és kihívásait. Könyvének olvasása során talán a legmeghatározóbb felismerés, hogy a családi vállalkozások, a kulturális, gazdasági és politikai környezettől szinte teljesen függetlenül világszerte ugyanazokkal a nehézségekkel néznek szembe, amelyek közül az utódlás kérdése különösen kiemelkedik.
Magyar történelmi sajátosság, hogy mostanra a hazai családi vállalkozások döntő többségének a fejlődésük legkritikusabb időszakára, az egy élet munkájával felépített cég átadására kell felkészülnie. A családi vállalkozások szerepe, eltérő mértékben ugyan, de az egész világon jelentős hatással van az adott ország gazdaságára és a munkaerő foglalkoztatására is – írja a Deloitte közleménye. A legkülönbözőbb statisztikák erősítik meg, hogy a magántulajdonban álló vállalkozások sikeres működése rendkívül számottevő mértékben járul hozzá a GDP növekedéséhez és a foglalkoztatás fenntartásához egyaránt. Sőt, ezen cégek sok egyéb szempontból is stratégiai jelentőségűek, így például jellemzően hosszú távú működésre rendezkednek be.
A családi vállalkozások meghatározó szerepe ellenére Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal nem gyűjt külön adatot ezekről a cégekről. A BGE Budapest LAB által elindított Családi Vállalkozás Kutatási Program az első alkalom itthon, hogy egy kutatócsoport nekiállt szisztematikusan feltárni ennek a csoportnak a jellegzetességeit, jellemző adatait. (A kutatás első eredményeiről itt olvashatsz részletesen.)
A magánvállalkozások jelentős részének története Magyarországon a rendszerváltás éveiben kezdődött. Ezen cégek alapítói évtizedek óta irányítják a családi vállalkozást, a generációváltás kérdése ezért lassan elodázhatatlan. Minden bizonnyal több ezer családi cégnek kell ezzel a helyzettel szembenéznie. Sokan ódzkodnak elkezdeni foglalkozni az utódlás kérdéskörével, pedig a halogatás szinte biztos recept a kudarchoz – véli dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere.
Kép:Pexels
Változni muszáj
A családi vállalkozásokban meghatározó az alapító személye, valamint az általa képviselt értékek és a jövőre vonatkozó víziója. Ugyanakkor a családi vállalkozás folyamatosan és dinamikusan bővül a gyermekek, testvérek, házastársak és külső személyek belépésével. A cég sikerének szempontjából elengedhetetlen, hogy az alapító által meghatározott értékeket és elképzeléseket minden résztvevő a magáévá tegye, közösen bővítse és fejlessze tovább – olvasható Peter Leach könyvében.
Horváth Soma, a Kkv műhely szakértője kkv tanácsadói tapasztalatai alapján négy fázist azonosított, amelyeken végighaladva könnyebb ezt a sok évet felölelő folyamatot strukturálni, áttekinthetővé tenni.
A közös értékrend, bizalom, elkötelezettség és tradíció olyan erősségei a családi vállalkozásoknak, amelyek egyértelműen megkülönböztetik őket a versenytársaktól. Ugyanakkor mivel a résztvevők személyisége, a család és a vállalkozás működése szorosan összekapcsolódik, ezért olyan összetett problémák merülhetnek fel, amelyek a kölcsönhatások miatt akár meg is mérgezhetik a személyes kapcsolatokat, vagy egy egyébként prosperáló cég működését. A családi vállalkozások életciklusa során felmerülő problémákra nincs valamennyi cégre egyformán alkalmazható módszer, vagy megoldás, de megfelelő szakmai tapasztalattal azonosíthatók olyan tipikus élethelyzetek, amik a családi vállalkozások, a család tagjai és a külső szereplők életében felmerülhetnek.
Kép:Pexels
Innováció és családi alkotmány – a sikeres működés záloga
Az alapító által kijelölt úthoz való ragaszkodás éppen úgy vezethet további sikerekhez, mint szükségszerű bukáshoz, ha nem ismerjük fel a változtatás szükségességét. A családi vállalkozás, vagy a tulajdonosok és vezetők számának növekedésével elkerülhetetlenné válik a jól bevált szervezeti és vezetési módszerek felülvizsgálata, külső szakértő vezetők bevonása, az átlátható működés és kiszámítható elvárások megteremtése. Ennek leghatékonyabb módja a családi alkotmányok megalkotása, valamint a család és a vállalkozás belső működési szabályainak lefektetése.
A tudatos öröklés – és vagyontervezés segít
A családi vállalkozás fennmaradása érdekében szükséges a legalkalmasabb utódok kijelölése, képzése, szervezeti elfogadottságának és tekintélyének megteremtése, a tulajdonosi szerkezet és vezetés átalakítása, a piaci értékesítés, illetve professzionalizáció. A tudatos öröklési- és vagyontervezés az egyetlen módszer, ami képes a generációváltás problémáit kiszámíthatóan kezelni. Ugyanakkor anakronisztikus módon a legtöbb alapító és tulajdonos elmulasztja, hogy a családi vállalkozás tulajdonának és irányításának átadásával kellő időben foglalkozzon. A kellő tudás és tapasztalat hiánya, az egyenlő mértékben örökölt tulajdonosi jogok, vagy éppen a családon belüli konfliktusok pedig szükségszerűen vezetnek a családi vállalkozás hanyatlásához.
Az első generáció felépíti, a második fenntartja, a harmadik feléli. Ez a bölcsesség sok országban ismert – talán nem véletlenül. Statisztikák szerint a családi vállalkozások többsége a második generációt sem éri meg. Érdemes aktívan foglalkozni azzal, hogy a családi vállalkozás túlélése ne a véletlenen múljon – tette hozzá dr. Kóka Gábor.
Az utódlás kérdését a magánkézben lévő vállalkozások többsége csak ritkán kezeli átgondolt, előre tervezett módon, ami mind a cég, mind a tágabb összefüggések szempontjából komoly kockázatot jelent. „Minden érintett fél egyértelmű közös érdeke, hogy együtt alakítsák ki a jövőre szóló elképzeléseiket, amelyek egyaránt biztosítják a családi vállalkozás jövőjét, az örökösök méltányos részesedését és az átadó tulajdonos vagyoni biztonságát és erkölcsi elismerését. Az öröklési- és vagyontervezés egy olyan összetett folyamat, amihez a személyes és gazdasági megfontolásokon felül szorosan kapcsolódnak jogi és adózási kérdések is – teszi hozzá dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója.