Jelentősen felgyorsította a pénzügyi digitalizációt a koronavírus-járvány Magyarországon. Úgy is hatalmas az ugrás a készpénzmentes gazdaság felé, hogy ellentétes hatásként a recesszió rombolja a pénzügyi intézményekbe vetett bizalmat, ami nem kedvez a digitális gazdaságnak.
Magyarországon a hétköznapi pénzügyek hagyományosan készpénzközpontúak, ezt több kutatás mutatta korábban. Jobban szeretünk készpénzzel fizetni, mint elektronikusan, és sokan a megtakarításukat is szívesebben tartják fizikai fizetőeszközben. Az Intrum kintlévőségkezelő cég tavaly év eleji kutatásából is kiderült, hogy a magyarok több mint fele napi szinten fizet készpénzzel, ami 15 százalékponttal magasabb, mint az európai átlag. Bankkártyával ezzel szemben csak minden ötödik magyar fizetett napi szinten, a hitelkártya pedig ennél is kevésbé volt népszerű a kutatás készítésekor.
A koronavírus-járvány azonban ebben is jelentős változásokat hozhat: a fertőzésveszély miatt számos üzlet, ahol korábban még bankkártya-terminál sem volt, lehetővé tette a paypass-fizetést, miközben nőtt az érintésmentes (PIN-kód beírása nélkül is véglegesíthető) kártyás fizetés összeghatára, így sok helyen akár egy nagybevásárlás is elintézhető érintésmentes fizetéssel (jövőre pedig már mindenhol kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani, ahol online kassza üzemel, erről. ld. keretes írásunkat). A tavaszi lezárások és a karantén miatt pedig sokan megismerkedtek a webshopokkal és az online fizetéssel.
Kép:Unsplash
Reális, hogy készpénzmentessé váljunk?
Az Intrum 2020-as európai szintű vállalati felméréséből kiderült, hogy a magyar cégek jelentős része úgy véli, hazánkban is reális lehetőség a gazdaság készpénzmentessé válása: a hazai cégvezetők 34 százaléka szerint négy, 38 százalék szerint már kettő éven belül készpénzmentes lehet Magyarország. Ez az arány magasabb, mint az európai átlag, a vizsgált országokban 28, illetve 29 százalék számít teljes digitalizációra kettő, illetve négy éven belül. A magyar adatokból látszik a járvány és a távolságtartás hatása: az előző évhez képest 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint belátható időn belül teljesen digitálissá válhat a magyar gazdaság.
„Az elmúlt hónapokban Magyarország több évnyi lemaradást hozott be a pénzügyi digitalizációban” – fogalmazott Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója. „Érdemes kiemelni, hogy a kiskereskedelmen túl számos pénzügyi szolgáltató, például biztosítók, hitelintézetek is átálltak teljesen digitális ügyvitelre, ami szintén jelentősen növelte az elektronikus tranzakciók volumenét.”
A válaszadók azonban talán kicsit optimisták a szakember szerint,
ugyanis a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elektronikus fizetés terjedése ellenére is tovább nőtt a készpénzben tartott megtakarítások aránya és a forgalomban levő (valójában nagyrészt otthon félretett) készpénz mennyisége. 2020 júniusának végére a jegybank nyilvántartása szerint rekordmennyiségű, 6965,3 milliárd forintnyi készpénz volt a háztartásoknál, május és június között 74,1 milliárd forinttal nőtt a forgalmi készpénz mennyisége.
Deszpot Károly szerint a járvány következtében fellépő recesszió nem kedvez a digitalizációnak. „A készpénzt sokan – nagyrészt tévesen – a biztonsággal azonosítják, úgy vélik, ha a szó szoros értelmében náluk van a pénzük, az nem fog elveszni. Valójában persze az infláció a készpénz értékét is rontja, ilyen helyzetben a megtakarítás akkor lesz csak értékálló, ha államkötvénybe vagy más, értékálló eszközbe fektetik. Erre azonban a recesszió alatt a többségnek nincs lehetőségük, hiszen az anyagi bizonytalanság miatt azonnal hozzáférhető tartalékra van szükségük. Így a vagyonukat készpénzben vagy folyószámlán hagyják”. Hozzátette azonban, hogy a technológiai feltételek fejlődése és a szabályozások később valóban csökkenthetik a készpénzközpontúságot, ha már érezhetően újraindul a gazdasági növekedés.
Az Intrum kutatásából az is kiderült, a magyar cégek között nincs konszenzus abban, hogy jól járnak-e pénzügyi digitalizációval. A magyar cégek jelentős része tart a digitalizációtól, 37 százalék szerint plusz költségeket okozna a vállalatnak. Azt ugyanakkor a többség elismeri, hogy a digitalizáció jelentősen megkönnyítené a könyvelést és gyorsítaná a fizetéseket.
A cégeknek is megéri
A szakember szerint hosszú távon különösen érdekeltek a vállalatok a gazdaság digitalizálásában. Számos kutatás eredményeiből látszik, hogy a hazai cégek számára fontos kockázatot jelentenek a késedelmes fizetések. “A digitális fizetési opciók elterjedése lerövidíti a megrendelés és a fizetés között eltelt időt, ezzel csökkentve a cégek likviditási problémáit. Emellett az a pénz, amit nem a párnahuzatba varrva, hanem bankszámlán tartanak az emberek, bekerül a gazdaság vérkeringésébe: a bankok ebből hiteleznek cégeknek, vagy vállalati részvényekbe fektetik, hozzájárulva ezzel a nemzetgazdaság növekedéséhez” – tette hozzá a cég szakértője.
Januártól kötelező lehetővé tenni az elektronikus fizetést 2021 januártól minden online kasszát használó kereskedő kötelez lehetővé tenni az úgynevezett elektronikus fizetést. Szóba jöhet a bankkártyás vagy telefonos fizetés elfogadása, ez esetben POS terminált kell rendszeresítenie az üzletnek. Megfelelő az is, ha a kereskedő az azonnali banki átutalás lehetőségét kínálja fel, illetve, hogy a fogyasztó telefonja segítségével utalja át a vételárat. Júliusi adatok szerint 60 ezer olyan kereskedő működött, akik online kasszát használnak, de csak készpénzt fogadnak el.