Ki kell nézni a határon túlra

Mire jó egy szakmai vásár? Miért érdemes elmenni akkor is, ha csak látogatói jegyre van pénzed? Mivel készülj, és mi jön utána? Erről osztották meg tapasztalataikat nemzetközi szinten is sikeres design vállalkozók a Design Hét egyik kerekasztal beszélgetésén.

„Ha meg akarsz élni a designból, akkor muszáj a kicsi magyar piac helyett hétmilliárd emberben gondolkodni” – hangsúlyozta Mészáros Csaba az Evopro Csoport elnök-tulajdonosa. De nem csak a piacszerzés diktálja ezt a lépést, sok esetben a gyártás-gyártatás is sokkal olcsóbban, jobb minőségben, kisebb kompromisszumokkal megvalósítható, ha egy cég kihasználja a globalizációban rejlő lehetőségeket – hangzott el a Design Hét Budapest Mission: Design beszélgetéssorozatának egyik eseményén.

Kép:Mohai Balázs

Persze ehhez az első feladat azt tisztázni, hogy alkalmas-e a termékünk ekkora volumenre. Sokszor ugyanis a nemzetközi piacra lépés valódi gátja az, hogy a „meg akarom hódítani a világot” attidűd mellett a vállalkozó olyan kézzel készült, egyedi termékekben gondolkodik, amelyeknek minden egyes darabja az ő személyes jelenlétét igényli. Ez pedig önmagában korlátozza a növekedés lehetőségét – mondta Osvárt Judit, a Design Hét kurátora.

Kiállításra fel!

Ha még nem tart a nemzetközi gyártás szintjén a vállalkozás, akkor is muszáj „kidugni az orrunkat” az országból – értettek egyet az asztal körül ülők. Ennek pedig talán legjobb eszköze a szakmai kiállításokon való megjelenés. Ha máshogy nem, legalább látogatóként. Ha arra sincs pénz, akkor lógj be valahogy… Mindenképpen megéri a dolog, mert egy év alatt sem tanulsz annyit, mint három nap alatt egy ilyen rendezvényen – hangsúlyozta Boldizsár Károly, a több mint két évtizede működő Bomo Art vezetője.

A kiállítás hatalmas lehetőséget jelent a piac és a konkurensek megismerésére, a nemzetközi trendek követésére, végül, de nem utolsó sorban pedig lehetőséget teremt arra, hogy kalkulálható (bár nem kicsi) költséggel jussunk el potenciális vásárlókhoz, és szerezzünk visszajelzést tőlük.

De a kiállítás nem önmagában hoz előrelépést. Ahhoz, hogy tényleg érjen valamit, komoly előzetes felkészülésre és utómunkára van szükség.

A tapasztalatok szerint például – ahogy Rácz Anikó, a Hannabi alapítója mondta – a kiállításokon tájékozódó beszerzők számára az, ha egyszer megjelensz, még nem sokat jelent. Ha több egymás utáni évben is látnak, az alapozhatja meg a bizalmat, ami később rendelést hozhat. Ez viszont komoly költség. A feladat tehát az, hogy a marketing alapjainál is leírt, a vásárláshoz szükséges öt találkozási pontot (állítólag ennyiszer kell látnia a termékedet a potenciális vásárlónak ahhoz, hogy kinyissa a pénztárcáját) ne kizárólag kiállításokon próbáljuk elérni.

Kiváló lehetőséget jelent a közösségi média ezen a területen is. Egy jól felépített, professzionálisan üzemeltett Facebook és/vagy Instagram oldal megadja a cégünkről azt az első benyomást, amit egyébként csak a kiállítási standon lenne lehetőség megszerezni.

A bizalomépítésnek fontos eleme az is, ha a leendő partnerek olvashattak már a cégünkről a sajtóban. Nem hirdetésekre kell gondolni elsősorban, hanem például tematikus összeállításokban bemutatott termékekre, ajánlókra – amihez a design iparban a résztvevők szerint elsősorban professzionális képek, egy jól megírt sajtóanyag és persze egy működő sajtólista kell.

Merre induljunk?

Persze az sem mindegy, hogy a kiállítási megjelenés súlyos költségét konkrétan melyik rendezvényre fizetjük ki. Egyáltalán nem biztos, hogy az iparágunk legnagyobb seregszemléje a legjobb választás. Sokkal inkább azt érdemes mérlegelni, hogy hol vannak a célpiacunkat képviselő vásárlók.

A célpiac kiválasztásához számos szempontot kell figyelembe venni, de az első lépéseknél érdemes például azt áttekinteni, hogy ha van webshopunk, annak külföldi megrendelései honnan jönnek. Továbbá olyan apróságnak tűnő dolgok is sokat számíthatnak, mint hogy mennyibe kerül a repülőjegy, ki tudjuk-e fizetni, ha minden a terveknek megfelelően halad, és mondjuk havonta kell majd tárgyalásra járnunk. Ez Berlin esetében nem gond, de az USA-ba röpködés például elviheti a teljes bevételt.

Utána jön az igazi munka

A valódi munka azonban csak a kiállítás után kezdődik. Ekkor kell üzletet építeni az eseményen megszerzett kapcsolatokból. Az első és legfontosabb dolog, hogy mire egy külföldi kiállításon megjelenünk, álljon készen a cég szép és használható, angol nyelvű honlapja – hangsúlyozta Molnár Péter, a Maform egyik alapítója. Az első dolga ugyanis mindenkinek az lesz, aki kicsit is érdeklődik a termékünk iránt, hogy lecsekkolja a weboldalt.

A kiállítás utáni hetek feladata pedig az ott megszerzett kontaktokkal való kapcsolatfelvétel, a megbeszélt információk átküldése, a feltételesen egyeztetett találkozók pontosítása és véglegesítése. Emlékeznünk kell, hogy melyik névjegy tulajdonosával mit beszéltünk meg, mit ígértünk, mit vár tőlünk, és jó esetben jó sok névjegyünk lesz… Tehát érdemes előre készülni valamilyen adminisztrációval, hogy a kiállítás után professzionálisan és személyre szabottan vehessük fel az ott létrejött kapcsolatok szálait.