Tényleg elveszik a munkát a robotok? Vagy csak a másét, és mi nem vagyunk veszélyben? Jöjjenek a gépek, vagy inkább tiltsuk ki őket mindenhonnan? Szakértők évek óta elemzik ezeket a kérdéseket, de eddig keveset lehetett tudni arról, hogy hogyan viszonyulnak a kérdéshez az emberek.
Kutatók évtizedek óta vizsgálják az automatizálás, a robotizáció és az Ipar 4.0 kérdéseit, és becsléseket tesznek, hogy rövidebb-hosszabb távon milyen változásokat hoz majd ezek elterjedése a gazdaságban és a társadalomban. Ugyanakkor azzal egyelőre kevesen foglalkoznak, hogy az ezeket a trendeket a bőrükön esetleg közvetlenül még nem érző emberek mennyire fogadják el a most zajló ipari forradalom folyamatait, mennyit tudnak egyáltalán ezekről.
Pedig a robotok már nem csak „a spájzban vannak”. Nem csak az ipar használja ki a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, a robotok jelen vannak az otthonunkban, a munkahelyeinken, mindennapi életünk minden területén. De valójában mennyit tudunk róluk?
Kép:Pexels
A robotok elkerülhetetlen térhódításával nem csupán műszaki, technológiai aspektusból szükséges foglalkozni, hanem komoly gazdasági és társadalmi kihívásokkal is szembe kell néznünk. Vajon foglalkoztatja-e a magyarokat, hogy milyen változást hoz a robotizáció a mindennapok szintjén? És hogy viszonyulnak ezekhez a trendekhez – ha egyáltalán tudnak róluk? A Budapesti Gazdasági Egyetem Kibergazdaság Kiválósági Központja (BGE KiKK) és a GfK Hungária Piackutató Intézete (GfK) online valamint személyes adatfelvétellel vizsgálta ezeket a kérdéseket, a szélesebb társadalom tájékozottságát, érintettségét, félelmeit és reményeit a 15-69 éves lakosság körében, egy 1000 fős, több szempontból is reprezentatív mintán.
Bármilyen meghatározó változásról is van szó, a kutatás adataiból az látszik, hogy az embereket egyelőre nem érdekli a robotizáció. A megkérdezettek mindössze egynegyedét foglalkoztatja a téma – jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkező, a technológia iránt érdeklődő férfiakat. Több mint 60% azt állítja, hogy igen kevés tudással rendelkezik a robotokról, még úgy is, hogy a kutatásban résztvevők közel egyharmada – saját bevallása szerint – már találkozott valódi robottal, igaz, nem valós környezetben, hanem kiállításokon, bemutatókon.
A spájzon túl
De milyen kép él valójában az emberekben a robotokról? A többség nem az emberarcú humanoidokra gondol elsőként. A kutatás eredményei szerint az emberrel kommunikáló, emberhez hasonló szerkezet helyett a többségben egy önállóan működő, számítógép vezérelt, finom, bonyolult mozgásra képes ipari berendezés képe jelenik meg, ha robotokról van szó. Ez nem áll távol a kutatók saját meghatározásától sem, amely szerint a robotnak az olyan gépeket tekinthetjük, amelyek önállóan, folyamatos utasítás vagy programozás nélkül képesek segíteni az embereket.
A válaszadók tisztában vannak vele, hogy a játékok között, a szállításban, a mezőgazdaságban és az ipari termelésben már jelen vannak a robotok, és nem is bánják ezt. Ugyanakkor aggasztónak tartják a katonai robotok terjedését és nem várják az önvezető autók, az egészségügyi ellátást, vagy éppen az ügyfélszolgálatban „dolgozó” robotok terjedését. Háztartási robotot például az emberek majd fele, de gyermekfelügyeletre képes automatikát a válaszadók mindössze 7%-a vásárolna.
Forrás: BGE KiKK kutatás
Ha elveszik a munkát
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az emberek többsége szerint mind Európa, mind Magyarország számára lehetőségeket jelent a robotizáció. Ráadásul egyéni szinten pozitívumnak gondolják a robotok által elérhető növekvő kényelmet is. Ugyanakkor épp ilyen arányban vannak azok, akik kifejezetten tartanak a robotok tömeges megjelenésétől a munkaerőpiacon. (Annemarie Muntz, a World Employment Confederation elnöke szerint a robotok mellett csak tehetségeknek lesz hely a munkaerőpiacon.)
A felmérésben résztvevők összességében több mint fele szerint jelentősen megváltoztatják a robotok a munkaerőpiacot. 9% szerint a jövőben robotok fognak dolgozni az emberek helyett, további 45% szerint pedig legalábbis az emberi munkák jelentős részét átveszik majd a gépek. A várakozások szerint a gépek elsősorban a veszélyes, az emberi egészségre ártalmas munkaköröket, az egyhangú, monoton feladatokat, az adminisztratív teendőket, illetve a nehéz, fizikailag megterhelő munkákat fogják átvállalni. A megkérdezettek sokkal optimistábbak a nagy tudást, kreativitást vagy kommunikációs készségeket igénylő foglalkozások estében, a többség szerint ezek esetében továbbra is szükség lesz az emberre. (Ezen a rendkívül szórakoztató oldalon megnézheted, hogy a te munkádat hány százalék eséllyel veszik majd el a robotok.)
Felkészülés és felkészítés
A kutatás eredményei szerint a dolgozók csupán 9%-ának van már robot a munkahelyén vagy tervezik biztosan azok alkalmazását. A robotizáció a többség számára még nem a valóság, inkább csak jövőbeli lehetőség. Ennek ellenére 60% gondolja úgy – a szakértői véleményekkel összhangban -, hogy elsősorban a fizikai munkát végzők és az alacsonyabb iskolázottságú munkavállalók egzisztenciáját veszélyezteti a robotizáció. Ennek fényében természetes az aggodalom, valamint a megoldás sürgetése. Bár vannak, akik bizonyos munkakörökből kitiltanák a robotokat, a kutatásban megkérdezettek 40%-a pedig alapjövedelmet vezetne be a robotok miatt munkanélkülivé válók számára, a többség a lehetséges károk enyhítésének elsődleges módját az átképzésben és az oktatásban látja.
Ennek megfelelően prioritássá válik, hogy a robotizációval kapcsolatos ismeretek minél előbb bekerüljenek az oktatásba is. Az edukáció fontosságát hangsúlyozza a Budapesti Gazdasági Egyetem Kibergazdaság Kiválósági Központja is, amely minőségi alkalmazott kutatásaival tágan a kibergazdaság, szűken az Ipar 4.0 témakörére fókuszál. A Központ olyan, a nemzetközi tudományos közösségben, és a hazai vállalkozói szektorban is aktív kapcsolatokkal rendelkező műhellyé kíván válni, amelynek tevékenysége segíti a hazai gazdaság tudásalapú fejlődését. Kutatási tevékenységének eredményeit új képzési tematikák és oktatási anyagok kidolgozásának támogatására kívánja felhasználni.