Az új évet sokan fogadalmakkal kezdik, a vállalkozásban azonban jobban járunk tervekkel. Mégpedig olyanokkal, amik segítenek fenntartani az év eleji motivációt hosszabb távon is.
Sokan vonzónak találják a vállalkozói létben azt, hogy nincs főnökük, ez azonban olykor nehézséget is jelent: például azt, hogy önmagunkon kívül nincs senki, aki határidőket és mérföldköveket tűzne ki számunkra – pedig ezek nagyban segítik, hogy elérjük a végső célt.
Egy-egy ötlet, amikor megfogan, nagyon motiváló tud lenni, ahogy a fejlesztése során elért apró eredmények szintén azok. De amikor heteken át kell dolgozni egy apró eredményért, vagy napokon át végeláthatatlan kutatási eredményeket böngészni, esetleg beláthatatlannak tűnik a kapcsolatfelvétel a potenciális új ügyfelekkel, akkor ez a motiváltság hamar elillan. Lelkesedés nélkül pedig már nem biztos, hogy képesek vagyunk olyan fegyelmezetten nagy tempót diktálni magunknak, amire a belátható időn belüli sikerhez szükség lesz.
Kép:Pexels
A vállalkozásokban projektterveket, marketingterveket, fejlesztési terveket és számtalan más nevű tervet kell összeállítani. Ezeknek egy közös vonásuk biztosan van: a véges erőforrást, az időt osztják fel úgy, hogy a munkát, és az erőfeszítéseket sorba rendezik, koncentrálják és követhetővé teszik.
A tervezés minden vállalkozó számára nélkülözhetetlen, rengeteg szempontból. De azért is, mert főnök helyett segít tartani az időbeosztást, és követni az előrehaladást. Gyakorlatilag rendszerbe foglalja, keretet ad a vállalkozással töltött időnek. Ahhoz viszont, hogy az eredményességet könnyedén láthassuk, sokat segítenek az előre eldöntött mérföldkövek. Az ambiciózus célok sokszor túl messze lebegnek, az addig tervezett állomások sokszor kézzelfoghatóbb közelségben vannak. A mérföldköveknek a praktikus mellett pszichológiai jelentősége is van. Ha a tervben rögzített teendők, mérföldkövek közül kipipálhatunk valamit, sokkal inkább meg tudjuk élni, hogy haladunk a cél felé – és ez fontos, motiváló érzés.
Hogyan? Visszafelé?
A jó terv készítésekor is az arany középutat kell megtalálni: a részletességet, a felbontást kell jól megválasztani. Egy elnagyolt terv nem tölti be a funkcióját lélektani szempontból sem: ha mérföldkövei csak hosszú idő után érhetőek el, ha etapjai túl hosszú ideig tartanak, akkor ez nem fog segíteni a motiváció fenntartásában. Ha viszont minden fél nap sikerülhet egy-egy mérföldkövet elérni, az az eredményeket értékteleníti el, és kérdésessé teszi, hogy mennyire a mi műfajunk a hosszú távú tervezés…
A vállalkozás céljaihoz vezető tervezést fordítva érdemes elkezdeni: azaz a kitűzött céltól a jelen helyzet felé visszalépegetve megtalálni a mérföldköveket.
Ezt az elsőre szokatlan megközelítést a Pekingi, Koreai és Iowa Egyetem közös kutatása támasztja alá: a vizsgálatban ugyanis arra kérték a diákokat, hogy tervezzék meg, miképpen érik el aktuális tanulmányi céljaikat, például hogyan készülnek fel nagyobb vizsgáikra. A hallgatók egy része időrendi sorrendben, előre tervezett, a másik részük viszont a cél megvalósulásának pillanatától visszafelé. A két csoport eredményei között a tervek megvalósulásában nem volt számottevő különbség az egyszerűbb, rövidebb távú célok esetén. Amikor azonban jelentősebb vizsgáról, távolabbi célról volt szó, az a csoport teljesített jobban, amelyik visszafelé tervezett. A résztvevők elmondása szerint azért volt könnyebb nekik, mert jobban átlátták, az egyes lépésekhez mennyi idő szükséges, ráadásul a távolabbi célt ez a gondolkodásmód kézzelfoghatóbb közelségbe hozta. A kézzelfoghatóságnak pedig megvolt az a lélektani hatása, hogy a távoli cél nem nyomasztó gondolatként, végtelen feladatsorozatként jelentkezett a résztvevők elméjében, hanem kiszámíthatóbb, kezelhetőbb folyamatként.
A visszafelé tervezés további lélektani előnye, hogy szükségszerűen el kell képzelnünk a célt. Ez a vizualizáció fejünkben kívánatosabbá teszi a célt, szinte érezhetővé azt az örömöt, amit majd annak elérése jelent. A kutatás ezt az elmeállapotot „jövőbeli visszapillantásnak” nevezte, hiszen sok szempontból hasonlít a nosztalgikus visszagondolás érzéséhez. Talán ezért is erősíti ez a megközelítés ilyen jól a motivációt.
Nem (csak) az a cél, hogy pénzt csináljunk
Egy üzleti vállalkozásnak ahhoz, hogy működni tudjon, nyereségesnek kell lennie. A pénz azonban a sikeres vállalkozások estében nem cél, hanem eszköz valamilyen valódi cél eléréséhez. Vagyis a tervezés és a mérföldkövek meghatározása során fontos, hogy az ehhez a nagyobb misszióhoz vezető lépéseket is rögzítsük.
Ha az adott hónapban nem is sikerül felszámolni az éhezést a Földön, vagy megoldani a vásárlóid összes problémáját, ami valaha felmerült, azért segít, ha látod, hogy egy lépést tettél felé.
A sikerhez egyébként is rengeteg faktornak kell jól együttműködnie. Fontos tehát látni, hogy milyen területeken kell tervezetten fejlődni hozzá. Fejlesztési célokat tűzhetünk ki a csapatra. Az együttműködési képességek fejlesztése már sokat jelenthet, de új tudások elsajátítása révén akár új technológiák, módszertanok is megjelenhetnek a vállalkozásokban. Egy új módszertan meghonosítása, egy új rendszer bevezetése és a hozzá tartozó képzések megvalósítása jellemző fejlesztési cél. Nem meglepő, hogy a fejlesztési célok sokszor kéz a kézben járnak a az innovációs célokkal, amelyek nem csak a termékek és szolgáltatások továbbfejlesztését célozhatják, de a hatékonyabb marketinget, vagy jobb logisztikát vagy értékesítést is. Az ilyen típusú célok mind a vállalkozás sikerét támogatják, de ahhoz, hogy – visszafelé tervezve – eljussunk hozzájuk, szükséges, hogy ezen alterületeken is meglegyenek a részfeladatok és hozzájuk tartozó mérföldkövek, amelyek elérése mutatja majd, hogy tényleg a haladunk, és a jó irányba.
Érdemes a célok tervezésekor a problémamegoldásra is gondolni: ez kevésbé vizionárius, vagy látványosan előremutató, mint az innovációs és a fejlesztési célok kitűzése, ugyanakkor a frusztráló ügyetlenkedések és demotiváló tényezők azonosítását és kiküszöbölését is jelentős előrelépésként éli meg a legtöbb vállalkozás.