Már itthon is nyolcszázezer körüli felhasználója van a LinkedInnek, köztük jó eséllyel a jövendő munkaadónk vagy ügyfeleink, ezért érdemes ezen a közösségi platformon is jelen lenni. De mitől lesz erős egy LinkedIn profil? Segítünk!
Kép: Pixabay
A LinkedIn a legjobb énmákra építő eszközök egyike, már persze akkor, ha megfelelően kihasználunk minden lehetőséget a profilunk felépítésekor – mondja Bánki Tamás, alias DrLinkedin. Érdemes a regisztráció során (vagy legalábbis minél előbb) minden létező rubrikát kitölteni akkor is, ha ez bizony igényel némi energiabefektetést. Nagyon fontos, hogy ha már megjelenünk ezen a felületen, akkor azt csináljuk jól, mert egy létező, de rossz profil komolyan rombolhatja az irántunk való bizalmat, ahogy a jó profil építheti azt.
Persze a teljes szakmai élettörténetünket nem sokan fogják végigolvasni, mégsem felesleges szószaporítás kitérni mindenre, amihez értünk. Ugyanis az ezekben a szövegekben lévő keresőszavak segítségével fognak ránk találni azok, akiket szeretnénk – akár eladni akarunk valamit, akár állást keresünk.
A gondosan kitöltött profil abban is segít, hogy azok találjanak meg minket az oldalon, akikkel tényleg érdemes lehet kapcsolatot teremtenünk. Ha folyamatosan irreleváns hirdetéseket kapunk, vagy olyan emberek jelölnek be, akikről fogalmunk sincs, mi dolgunk lehetne egymással valaha az életben, akkor fejlesztenünk kell a profilunkat, hogy mások célzását pontosabbá tehessük – tanácsolta Bánki Tamás a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány rendezvényén.
Ha folyamatosan irreleváns hirdetéseket kapunk, vagy olyan emberek jelölnek be, akikről fogalmunk sincs, mi dolgunk lehetne egymással valaha az életben, fejlesztenünk kell a profilunkat
Mit mondjunk el magunkról?
A név: A név megadásakor a szakértő szerint phd és hasonló rövidítéseket nem érdemes odaírni – annál is inkább, mert a név tartalma nem kereshető, tehát ennek alapján biztosan nem találnak meg minket. Ha professzorok vagyunk, persze lehet kivétel, de alapvetően ezt az információt a fejlécben érdemes inkább elhelyezni.
A fejléc: vagyis Professional Headline talán a profil legfontosabb eleme. A név és a kép mellett ez jelenik meg a keresési találatok között rólunk. Itt mondhatjuk el, hogy kik vagyunk valójában, tehát a legfontosabb üzenetet érdemes kiemelni. A fejléc semmiképp nem marad üresen, ha nem töltöttük ki magunk, a LinkedIn automatikusan a jelenlegi – vagy legutóbbi – munkakört és vállalatot emeli ki. Ez azonban nem biztos, hogy a leghatékonyabb kihasználása ennek a felületnek. Szakértők szerint a tevékenységünk, tapasztalataink leírásához a legjobban működő alapképlet valami ilyesmi: Mit? Kinek? Hogyan? Ezután pedig kiegészíthetjük mindezt a bizonyítékokkal, amelyek alátámasztják, amit magunkról állítunk.
Maximum 120 karaktert írhatunk, szóval érdemes jól megfontolni, mi kerül ide. A szakértők szerint a konkrétumokra érdemes rámenni, mert még ha jól is hangzik, senki nem keres „változáshozót” vagy „közösségi média nindzsát”. Mivel a LinkedIn technikailag most már egy desktopon is futó applikáció, ezért működnek az emojik is, mert sok esetben nem megfelelően jelennek meg – egyébként is kérdéses, (persze néhány területtől eltekintve) hogy mennyire mutatkozik komoly szakembernek az, aki mosolygó fejekkel és hasonlókkal tudja a legjobban elmondani, ki ő.
A fotó: nagyon fontos, mindenképpen tegyünk fel magunkról képet, és mindenképpen olyat, amin úgy nézünk ki, ahogy a valóságban. A jó hivatalos fotó valójában leginkább egy különösen jól sikerült igazolványképre hasonlít, de persze azért ettől kicsit el lehet térni. Bár alapvetően a professzionális közeget jelentő LinkedInen is érdemes megtartani az önéletrajz fotók alapszabályait (üzleties öltözet, nem túl sok ékszer, nem túl sok smink, mindenképpen erre a célra készült fotó, tehát semmiképpen ne magánéletben elkapott pillanat legyen), azért nem kell elrejteni a személyiségünket. Más fényképpel lesz hiteles egy gyermekpszichológus, mint egy ügyvéd, egy gasztroblogger, egy borász vagy egy művész. Nem kell tehát mindenkinek kosztümöt vagy öltönyt viselnie, de bármilyen megjelenés mellett döntünk is, az legyen stílusos és önazonos.
A “summary”: ez a terület ad lehetőséget arra, hogy részletesebben bemutatkozzunk. Bár van hely hosszabb kifejtésre is, valójában az első 150 karaktere a legfontosabb: ennyi az, ami minden eszközön és minden nézetben látszik. A cél, hogy felkeltsük az olvasó érdeklődését magunk iránt, hogy továbbléphessünk a kapcsolatépítésben. Az amerikai Forbes szakértője szerint amikor a Summary rész szövegén gondolkodunk, érdemes
- összegezni eddigi legfontosabb eredményeinket (bevezettünk egy új szolgáltatást x cégnél, újításainkkal csökkentettük a gyártási költségeket y vállalatnál)
- összefoglalni a számunkra legfontosabb értékeket (vagyis elmondani, hogy mi az, ami mozgat, ami jellemző ránk – optimizmus? határozottság? kiváló elemzőképesség?)
- leírni mi az, amiben a legjobbak vagyunk (a konkrétum mindig jobb, mint az általánosságok! Elő a példákkal!)
- listázni a legfontosabb tényeket és számokat (öt országért voltam felelős, három nyelven beszélek)
- írni arról, mi az, amiben különlegesek vagyunk (kifejezetten szeretek éjszaka dolgozni, mindig én szervezem meg, a karácsonyi ajándékozást az irodában)
- belefoglalni azokat a külső megerősítéseket, amelyek kiválóságunkat igazolják. Ez lehet idézet egy korábbi főnöktől, de az is, ha valamikor díjat kaptunk.
Ha mindez megvan, elkezdhetünk szöveget írni. A cél az, hogy olyan bejegyzés jöjjön létre, ami élvezhetően olvasható a célcsoport számára – legyenek ők fejvadászok vagy reménybeli ügyfelek.
Természetesen részletesen érdemes kitölteni a munkatapasztalatokról és iskolákról szóló részeket is, annál is inkább, mert ezekre is kereshetnek a felhasználók. Toborzásnál például megtehetjük akár azt is, hogy csak egy bizonyos iskolában végzett emberekre, vagy épp egy adott cég alkalmazottaira célozzuk az álláshirdetést. A profil ezen részeihez is lehet lehet médiatartalmakat hozzáadni, képet, videót, prezentációt, ezzel is érdemes élni.
Ajánlások: az ajánlások szerepe nagyon fontos, mert egy ilyen megfogalmazása nem egyszerű és sokkal több egy sima „like”-nál. Éppen ezért az értékük is nagyobb. Kérhetünk ajánlást korábbi főnököktől, ügyfelektől, a szakértők szerint az ideális az, ha minden korábbi munkahelyünktől 1-2 személy adott számunkra ilyet. Bánki Tamás ugyanakkor azt hangsúlyozta, az ajánlás gyűjtésének legjobb módja az, ha másokat ajánlunk. Ez is viszonossági alapon működik, sokkal hatékonyabb ajánlásokat adni, amit viszonoznak, mint azonnal kérni valakitől.
Endorsement: a korábban skillnek, most endorsementnek nevezett szekció akkor lenne igazán jó, ha a felhasználók jól használnák – mondta Bánki. Mivel túl könnyű adni, elértéktelenedett, afféle „Linkedin puszinak” számít. Az endorse-ok ugyanakkor vitathatatlanul fontosak, szintén a kereshetőségük miatt. Éppen ezért érdemes feltüntetni például a nyelvtudást is. Egyébként fontos, hogy a magyar nyelvet is feltüntessük a beszélt nyelvek között, lehet, hogy valaki számára éppen emiatt leszünk érdekesek. Figyeljünk arra is, hogy kedves ismerőseink akár olyan készségekkel is felruházhatnak minket, amivel talán nem is rendelkezünk. Ezeket jobb kigyomlálni, nehogy egy fontos szituációban kelljen magyarázkodnunk, hogy valójában nem is beszélünk olyan jól kínaiul, hiába állította rólunk ezt valaki, akivel az első nyelvórán együtt ültünk. Alapállapotban négy skill látszik, de összesen ötvenet meg lehet adni. Ingyen van, érdemes használni.
A tartalom: maga a posztolt tartalom az, ami a legfontosabb a LinkedInen való jelenlét szempontjából. Ez az, ami valójában bemutat minket és segít láthatóvá válni. Az oldal blogfelületként is használható, a szakértő szerint érdemes is, mert a blogbejegyzések örökké elérhetőek és kereshetők maradnak, míg a bejegyzések két hét után eltűnnek. Nem lehet hatalmas eléréseket generálni, viszont jól megalapozhatja a szakértői státuszunkat a saját területünkön.
Bár nem az örökkévalóságnak szólnak, a bejegyzések fontos részei a LinkedIn aktivitásnak. Érdemes rendszeresen megosztani számunkra fontos tartalmakat, amelyek megmutatják azt is, mit olvasunk, mivel foglalkozunk éppen. Ha elég sok ismerősünk van, akkor nem fog spamnek tűnni az sem, ha akár napi három-négy posztot is közzéteszünk. (Céges oldalakon is érdemes legalább napi egy bejegyzést létrehozni a megfelelő aktivitás fenntartása érdekében.) A bejegyzéseknek nem kell mindig önálló cikkeknek lennie, éppúgy oszthatunk meg rövid gondolatokat, képeket, videókat és más bejegyzéseket, mint ahogy a Facebookon tesszük. Ez eseteben viszont fontos, hogy tegyünk hozzá valamilyen személyes gondolatot is. Tartalom sok mindenből lehet, a szakértő kifejezetten ajánlja a vitára hívó bejegyzéseket, ezzel sokkal nagyobb aktivitást lehet elérni csakúgy, mint más közösségi oldalakon.
Követések és csoportok: Céges oldalból annyit követhetünk, amennyit csak akarunk. Érdemes is sok mindenkire figyelni, mivel rengeteget tanulhatunk a mások által megosztott tartalmakból. Csoportokhoz is érdemes csatlakozni, ebből maximum 50-nek lehetünk tagjai. A válogatásnál nem csak az érdeklődés számíthat, hisz sokat elmond rólunk, hogy milyen csoportoknak vagyunk tagjai és kiket követünk. A profi közösségi hálón érdemes ezen a területen is körültekintően eljárni. A szakmai csoportok, a szakterületünk hazai és külföldi véleményvezéreinek követése biztos, hogy a profi képet erősíti rólunk.
És végül a nyelvről
Bár a Linkedin fő nyelve az angol, ha a célcsoportunk kizárólag magyar (vagy osztrák, orosz, esetleg urdu), felesleges küzdeni az angol nyelvvel. Főként, ha valaki nem beszéli elég jól. A hibás, nem stílusos idegen nyelvű szövegnél sokkal jobb, ha maradunk az anyanyelvünknél. Sokan követik azt a gyakorlatot, hogy két nyelven is megjelentetik például a blogbejegyzéseiket, a szakértő szerint ez azonban egy idő után teljesen követhetetlenné teszi, hogy mit is csinálunk. A tartalom esetében tehát mindenképpen az a jobb, ha döntünk valami mellett és ahhoz a nyelvhez tartjuk magunkat.