Black Friday lázban égnek vásárlók és kereskedők egyaránt. De érdemes menni az árral? Átlagos kisvállalkozóként a Black Friday sokkal nagyobb eséllyel lesz öngól, mint sikertörténet.
November utolsó péntekje – ebben az évben 24-e – a kereskedelem számára egyike az év legfontosabb napjainak, legalábbis pár éve. A Fekete Péntek a karácsonyi vásárlási szezon kezdete, az őrült akciók napja. A kifejezés 1966-ban keletkezett, 2009-re használata általánossá vált az Egyesült Államokban, néhány éve pedig visszavonhatatlanul a hazai kereskedelemnek is része lett.
Az eNET kutatása szerint itthon 2016-ban közel 2,1 millió felnőtt internetező vásárolt a Fekete Pénteken. Közülük 800 ezren csak ilyen akciót hirdető webáruház honlapján (akár akciós, akár normál áron); 510 ezren csak Black Friday akciót kínáló (offline) üzletben, 770 ezren pedig online és offline egyaránt kihasználták a kedvezményes időszakot.
A PayPal idei felmérése szerint a 18–50 év közötti magyarok 28 százaléka vásárol ezen a napon, többségük online áruházakban tervezi megtalálni a számára legmegfelelőbb ajánlatot, ráadásul 34 százalékunk több mint 60 ezer forintot tervez költeni.
Átlagos kisvállalkozóként a Black Friday sokkal nagyobb eséllyel lesz öngól, mint sikertörténet
Kisvállalkozások számára ugyanakkor fontos kérdés, hogy megéri-e ez az egész. Az, hogy divat, vagy, hogy a multik így csinálják, nem igazán jó indok. Mert átlagos kisvállalkozóként a Black Friday sokkal nagyobb eséllyel lesz öngól, mint sikertörténet.
Kép:Pixabay
Hogy miért?
Elsősorban is tegyük fel, hogy nem használsz tisztességtelen eszközöket. Például nem emeled fel az ominózus nap előtt az árakat, hogy aztán a Fekete Pénteken az „akció” valójában csak a megszokott árszintre való visszatérést jelentse. Vagy nem téveszted meg a vevőidet azzal, hogy a nagy erőkkel hirdetett akcióban valójában csak a termékskála egészen picike részére adsz kedvezményt. A Black Fridaynek ugyanis nem is a rövidtávú nyereségszerzés a célja.
Visszajönnek? Aligha.
Annyira nem, hogy az is előfordulhat, hogy ha túl jól sikerül az akció, az akár több kárt okoz, mint hasznot. Ha nem is viszi csődbe a céget a nagy mennyiségű, áron aluli értékesítés (bár akár ez is elképzelhető), még nagyobb vállalatokkal is megtörténik, hogy az ügyfélszolgálat vagy a logisztika nem bírja a terhelést. Vagy épp az első órában kifogynak a készletek és a nap hátralévő részében csalódott potenciális ügyfeleket kell sorra elküldenünk. Visszajönnek valaha teljes áron vásárolni? Aligha.
Mikor van értelme?
Az egyik ok, amiért mégis érdemes lehet befektetni a hatalmas akciókba, ha nagyobb mennyiségben szeretnénk új célközönséggel megismertetni a termékünket, új vevőket szeretnénk bevonzani. Na nem azért, mert éppen üres a kassza, és nem tudjuk, miből fizetjük be holnap a villanyszámlát. Hanem egy hosszabb távú stratégia első lépéseként. Akik most az esetleges veszteség árán megismernek minket, később újra és újra vásárolhatnak, így a vevő élettartam értékével számolva végső soron nyereségre teszünk szert. Persze csak akkor, ha nem csak a Fekete Péntek napjára készülünk, hanem azt is tudjuk, mivel fogjuk visszatérésre késztetni az akcióban vásárlókat. A jó termék önmagában sajnos kevés lesz…
Fontos az is, hogy ahhoz, hogy egy cég megengedhesse magának az átmeneti veszteségtermelés luxusát viszont szükség van némi tőkeerőre – ami a magyar kkv-k jelentős részénél sajnos hiányzik.
A marketing szakemberek szerint az új vevők tömeges bevonzása mellett a másik ok, amiért érdemes lehet költeni Black Friday akcióra kereskedőként, ha a meglévő vásárlóink elkötelezettségét szeretnénk növelni. Ez esetben kifejezetten a törzsvásárlók (hírlevél feliratkozók, törzskártyával rendelkezők stb.) kaphatnak csak kedvezményt. Ez valójában egy jól felépített hűségprogram eleme lehet, ami kiváló apropóként használja a Black Friday nagy figyelmet kapó dátumát.
Hogyan döntsd el?
Ha egyszer is belevágtál már a Fekete pénteki akciózásba, a saját üzleted adatai kínálják a legbiztosabb támpontot annak eldöntéséhez, hogy érdemes-e újból nekifutni. Tekintsd át a weboldad forgalmának alakulását, a konkrét eladások számát és értékét, de ne feledkezz meg az akció hirdetésére fordított összegről, illetve a beletett munkaórák számáról és egyéb költségek összegyűjtésétől sem. Mindezt pedig hasonlítsd össze hasonló adatokkal az év más időszakaiból.
Az adatok elemzéséből kiderülhet, hogy például megdupláztad az értékesítést – miközben a szokásos háromszorosát költötted marketingre. És még az is kiderülhet, hogy hiába a többlet költés, a Black Friday ajánlatokat tartalmazó hírleveledet a szokásosnál jóval kevesebben nyitották meg – feltehetőleg az ebben az időszakban durvuló reklámzaj miatt.
Kép:Pexels
Lehet, hogy kiderül, hiába adtál el rengeteg mindent, a végén mégis akkora veszteséget kellett elkönyvelni, amit a karácsonyi szezon egésze sem tudott kompenzálni. Vagy épp rájössz, hogy mi az egyetlen termék, aminél ez a fajta marketing tényleg nagyon bejött és rengeteg visszatérő vásárlót hozott.
Ha mégse maradnál ki
Kisvállalkozóként nem biztos tehát, hogy érdemes a kedvezmények mértékében versenyre kelni a nagyvállalatokkal a Fekete Péntek kapcsán. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen le kéne mondani a „jeles dátumban” rejlő lehetőségekről.
Néhány forint kedvezménynél jobban értékelik, ha fontosnak érezhetik magukat
A magyar vevők nagyon árérzékenyek, de sokan – és főleg azok, akiket igazán szeretnél a vásárlóiddá tenni – néhány forint kedvezménynél jobban értékelik azt, ha fontosnak érezhetik magukat. Így árkedvezmény helyett adhatsz valami extrát nekik a kiemelt napon. Például kiterjesztett garanciát, vagy hosszabb visszacserélési lehetőséget. Bármilyen kreatív megoldás szóba jöhet, ami nem csökkenti a bevételeket, viszont értéket jelent a vásárlónak.
Kiváló spórolós Black Friday ötlet az is, ha a kedvezmény kizárólag az ajándékkártya vásárlása vonatkozik. Így valójában semmit nem kell árrés nélkül, vagy akár beszerzési ár alatt eladnod, mégis vonzó ajánlatot tudsz tenni. Különösen, hogy az ajándékkártyák egyre népszerűbb karácsonyi ajándékok. Ráadásul a kártyákra feltöltött összegek jelentős részét feltehetőleg az ünnepek után vásárolják majd le a megajándékozottak, így még az egyébként értékesítésben sokszor döcögő januárt is megsegítheted egy kicsit.
Vagy ne vásárolj semmit!
A vásárlási láz napján tartják minden évben a hivatalos, nemzetközi Ne Vásárolj semmit! napot is – nem véletlenül. Ez jelképes tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A vásárlásellenes világnapot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: Ami elég, az elég!
A megvásárolt dolgok sokszor ugyanis vagy otthon halmozódnak, vagy nagyon hamar a kukában kötnek ki. Vagyis amellett, hogy felesleges terhet rónak a Földre a gyártásukhoz szükséges nyersanyag és energiaigény következtében, gyarapítják a felesleges hulladék mennyiségét is.