Ez van, ha nem tudsz teljesíteni a járvány miatt

Mit tehet egy vállalat, ha a járvány miatt csak késedelmesen vagy egyáltalán nem tud teljesíteni? Lehet-e a járványhelyzetre hivatkozni ilyen esetekben?

Szakértőnk korábban itt írt arról, mit érdemes megtennie egy kisvállalatnak a jelenlegi, rendkívüli helyzetben, hogy segítse a saját további működését. A koronavírus-járvány miatt bevezetett tilalmak és korlátozások azonban nem csak a cégek jövőbeni lehetőségeire hatnak erőteljesen, hanem arra is, miképp tudják, vagy nem tudják teljesíteni meglévő szerződéses kötelezettségeiket. Sokszor hangzik el a vis maior kifejezés. A Deloitte jogászai segítenek tisztázni, mit is jelent ez a magyar jogrendben nem meghatározott kategória.

covid 19 felirat koronavírus

Kép:Pexels

„A szerződési jog alapelvi szinten rögzíti: a megkötött szerződéseket teljesíteni kell. A jog csak kivételesen és rendkívül szűk körben biztosít lehetőséget a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülésre, azaz főszabályként a feleknek viselniük kell a változó körülmények okozta kockázatokat” – mondta Dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal partnere.

Késedelem esetén, vagy ha az egyik fél nem olyan mennyiségben, esetleg nem olyan minőségben tud teljesíteni, mint ahogyan a szerződésben előírták, szerződésszegésről beszélünk. A következmények kapcsán a feleknek először azt kell vizsgálniuk, hogy a köztük lévő szerződés milyen szabályokat határoz meg ilyen helyzetre, ugyanis elsősorban ez a szabályrendszer lesz alkalmazandó.

Azt kell megvizsgálni, hogy a szerződés milyen esetekben, milyen feltételek mentén és milyen mértékben mentesíti a szerződésszegő felet a felelősség alól. Ez azért fontos, mert míg például főszabály alapján kártérítés esetén a teljes kárt meg kell téríteni, a felek gyakran kötnek ki egy maximális kártérítési összeget.

Ha a felek nem dolgoztak ki erre vonatkozó szabályrendszert a szerződésben, magyar jog alatt kötött szerződések esetén elsősorban a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megvizsgálni, valamint figyelembe kell venni a bírói gyakorlatot is. A Polgári Törvénykönyv alapján, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A szerződésszegés körülményeit minden esetben egyedileg kell mérlegelni az adott tényállás kapcsán és meg kell vizsgálni mindhárom feltétel teljesülését – magyarázta a jogász.

Most akkor ez vis maior?

Az ellenőrzési körön kívül eső tényállások egyik esete a köznyelvben is gyakran használt vis maior. Ennek jelentését a jogszabályok alapvetően nem határozzák meg. A Kúria egy korábbi, a 2008-as pénzügyi válság kapcsán meghozott döntése alapján a vis maior kifejezés természeti vagy emberi eredetű „ellenállhatatlan erőt” jelent, amely abszolút jellegű, azaz az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el. Bírói mérlegelés kérdése annak megítélése, hogy egy adott esemény vis maiornak minősül-e.

Ez alapján tehát teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy a COVID-19 járvány és az azokra adott állami reakciók vis maior helyzetet eredményeznek, ugyanis, ha a felek a szerződésükben erről nem rendelkeztek, a kérdés eldöntése minden esetben a bíróság hatáskörébe tartozik.

„Míg a Kúria a 2008-as pénzügyi válságot nem tekintette vis maiornak, bizodalomra adhat okot, hogy a Polgári Törvénykönyvhöz fűzött miniszteri indokolás és a szakirodalom a járványokat egységesen vis maiorként nevesíti. Globálisan is számos példát látni a COVID-19 vagy hasonló járványok vis maiornak való minősítésére. Kínában például a Nemzetközi Kereskedelmet Támogató Bizottság mint állami szerv közel 1600 hivatalos igazolást állított ki kínai vállalatok számára arról, hogy a koronavírus járvány Kínában vis maior helyzetet eredményezett. A 2003-as, a koronavírushoz nagyon hasonló karakterisztikájú SARS vírus vonatkozásában a német bírósági gyakorlat egységes volt annak tekintetében, hogy a járvány vis maiornak minősül” – mondta Dr. Göndöcz Péter.

Előreláthatóság, kárelhárítás, lehetetlenülés

Mindenképpen figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos szerződésszegések mikortól láthatóak előre. Bár a vírus és a kialakult járványhelyzet előtt kötött szerződések esetében jól érvelhetünk amellett, hogy ez nem volt előre látható, érdemes folyamatosan kommunikálnunk a szerződéses partnerünkkel és mindent meg kell tenni a károk elhárítása, illetve mérséklése érdekében.

A Kúria fent hivatkozott döntése azt is megfogalmazta, hogy a vis maior a szerződések lehetetlenülését is okozhatja. Ez abban az esetben áll fenn, ha a szerződéses fél minden igyekezete ellenére nem képes teljesíteni. A lehetetlenülés a szerződés megszűnését eredményezi. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással: a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.