Egy elfoglalt vállalkozónak nehéz időt szakítani a rendszeres sportolásra. Vagy mégsem? Elmondjuk, hogy csinálják a nagyok, és van pár konkrét tippünk is!
Kevéssé meglepő, hogy egy bolti eladónak sok évtizedes munka után komoly lábfájdalmai lehetnek, és mindenki tudja, hogy a bányászok milyen komolyan egészségkárosító környezetben töltik a mindennapjaikat. De, bármennyire szeretnénk is ezt hinni, azok sincsenek biztonságban, akik minden napjukat egy szép, tiszta irodában, egy asztal mögött töltik.
Ha csak a hivatalos munkanapokkal és napi nyolc óra munkával számolunk – bár lássuk be, egy vállalkozó esetében ez sokszor jóval több ennél –, akkor idén 251 napot, vagyis 2008 órát ülünk. Ez pedig meglehetősen rosszat tesz a testünknek. A napi (legalább) nyolc órát ülők közül sokan szív- és érrendszeri betegségekben szenvednek, másokon a rák valamely formája hatalmasodik el. A cukorbetegség is gyakoribb azok körében, akik életük nagy részét e pihentetőnek tűnő pózban töltik.
Fontos, hogy ha már ülni kell, akkor azt igyekezzünk úgy tenni, ahogy a legkevésbé terheli a testünket, de választhatunk kreatív megoldásokat arra is, hogy hogyan tudunk az irodában is több időt állva, vagy mozgásban tölteni – ezekről itt olvashatsz bővebben.
A valódi megoldás azonban mégiscsak az lenne, ha rávennénk magunkat, hogy számos fontos elfoglaltságunk között ne mindig a sport legyen az, ami kimarad a programunkból. Lehetetlennek tűnik időt szakítani rá? (Főleg, hogy még olvasni is kellene.)
Az ideális a heti legalább háromszori sportolás lenne, és nem kifogás az sem, ha unalmasnak tartjuk a kocogást. Sergey Brin, a Google egyik alapítója például szabadidejében amatőr akrobata a Business Insider értesülései szerint.
Kép:Pexels
Több legyet egy csapásra
Egyelőre még a kocogás is ijesztő? Oké, akkor kezdjük sétával. Az, ha elmegyünk minden reggel a kaputól az autóig, nem számít. Szóval, mikor sétáltál utoljára? Hogy nincs rá idő? Valójában a séta sokszorosan megéri a ráfordított időt. Javítja az állóképességet, csökkenti a stresszt, de még a fejfájást is. Ha a céltalan andalgásra még nem állunk készen – ehhez meg kellene tanulni egy kissé elengedni magunkat – döntsünk úgy, hogy gyalog megyünk dolgozni. Először heti, egyszer, aztán akár minden nap. Végül kocogásra is válthatunk – így tesz a New York-i tőzsdei elemző, Chris Solarz immár kilenc éve. A Huffington Poston megosztott tapasztalatai szerint így nem csak a testmozgást tudja le korán reggel, de megmenekül még egy stresszelő dologtól, a metrón való lökdösődéstől is.
A rendszeres sport beiktatása a mindennapokba persze tényleg nem egyszerű. Sam Hodges most a pénzügyi szektorban dolgozik – a Funding Circle nevű peer-to-peer hitelezőcég alapítója –, korábban viszont fitnesztermekkel foglalkozott. És még akkor sem volt ideje edzeni… Egészen addig, ameddig úgy nem döntött, hogy tudatosan kell lépéseket tennie ennek érdekében.
Az amerikai Forbes-nak azt nyilatkozta, neki alapvetően két dolog segített abban, hogy elmondhassa, évek óta heti négyszer sportol:
- reggelre időzíti az edzéseket, így nem fordulhat elő, hogy a napközbeni csúszások miatt kell kihagynia a mozgást
- edzőtársakat keresett magának. Így nem csak az motiválja, hogy nem hagyhatja cserben a többieket, de egyúttal edzés közben a barátaival is találkozik, amire egyébként szintén nehéz időt szakítani.
Hodges egyébként annyira rákattant a témára, hogy cége kutatást indított 2016-ban, hogy kiderítse, mennyit is sportolnak a kisvállalkozók valójában. Az eredmények szerint negyedük egyáltalán nem mozog, pedig 45% nyilatkozott úgy, hogy kevésbé stresszes, 60% pedig azt mondta, általában jobban érzi magát edzés után. „Fitspirációként” pedig összegyűjtötték sikeres vállalkozók edzési szokásait, sőt még azt is kiszámolták, ha a szupervállalkozók tényleg azt teszik, amit állítanak, akkor hány kalóriát égetnek el hetente. (Van, ami egészen ijesztően hangzik… Akár napi negyven mérföld bringázás és mellé egy kis úszás ebédidőben? A cégvezetés mellett persze. Állítólag valaki ezt is bírja.)
Van, akinek az extrém sportok jönnek be – szinte a cég hírnevét rombolná, ha a GoPro alapítója, Nick Woodman nem ezt a csapatot erősítené, Richard Branson kite szörf iránti rajongásáról pedig számos cikk is született. Nem meglepő módon rengetegen futással tartják karban a testüket – India negyedik leggazdagabb embere, az ország legnagyobb magáncégének vezetője, Anil Ambani például maratoni futó. Sokan az edzőtermet választják, de van, aki a kardióra esküszik – többek között Bill Gates és Oprah Winfrey is. Vannak, akik a magányos elmélyülésre és a jógára szavaznak, de a csapatsportok szerelmesei is szép számmal megtalálhatók a sikeres emberek között – Barack Obama például közismerten lelkes kosárlabdázó.
Ha nem tudsz elszakadni az üzlettől
Bizonyos sportok mellett pedig még üzleti érdekeket is fel lehet sorakoztatni. Mindig is voltak sportágak, amelyek az üzletemberek, vállalkozók, körében különösen népszerűek lettek. Nem csak azért, mert jót tesznek az egészségnek, vagy divatosak, hanem mert kiválóan alkalmasak kapcsolatépítésre is. Hosszú ideig a tenisz és a golf, vagy épp a vitorlázás voltak a leginkább bevett „üzleti sportok”, ami közben oldottabban megbeszélhetők az üzleti ügyek. Mostanra viszont a jóga is beírta magát a sorba annak ellenére, hogy a pózok nehezen illeszthetők a protokollszakértők által ajánlottak közé. Állítólag kiváló csapatépítő, oldott hangulatot teremt, és sokkal egészségesebb, mint például a közös sörözés. Ez tulajdonképpen bármilyen sportágra igaz, de a jóga mellett szól, hogy – szemben mondjuk a tenisszel vagy a focival – kortól és nemtől, állóképességtől függetlenül mindenki által végezhető.