A káromkodás nem szép, de hasznos lehet. Kutatások szerint nem csak egészséges, de még a hatékonyságot is növelheti. De azért csak csínján bánjunk vele.
Elsőre azt gondolnánk, hogy a káromkodás professzionális közegben tabu. Valójában viszont nagyon is jelen van a munkahelyeken – egy 2019-es kutatás szerint egy átlagos brit munkavállaló 11 csúnya szót hall naponta a munkahelyén, és nincs okunk feltételezni, hogy Magyarországon sokkal alacsonyabb lenne ez a szám. Tehát nem kérdés, hogy számolni kell vele munkahelyi környezetben.
Nem javasoljuk, hogy szokásoddá váljon a csúnya beszéd, de ha mégis megesik, hogy kiszalad valami a szádon, annak még a maga előnyei is meglehetnek – bizonyítja számos kutatás.
Kép:Unsplash
Csak óvatosan
A trágárság nem professzionális, és egy korábbi felmérés szerint a munkáltatók többsége szerint éretlenséget és az önkontroll hiányát mutatja. Több kutatás viszont arra jutott, hogy a káromkodás „megfontolt” használta meggyőzőbbé is tehet. Mivel olyan őszinte érzéseket fejez ki, amire az udvarias nyelvhasználat nem képes, hozzájárulhat, hogy nagyobb bizalommal forduljanak feléd és a hitelességet is növelheti.
A káromkodás egy picike katarzis, ami segít kiengedni a máshogy az adott pillanatban nem levezethető érzelmeket. (Még a fizikai fájdalom elviselését is segíti, kísérletek szerint.) Így nem meglepő, hogy kutatások szerint összekapcsolódik az emberekben az őszinteséggel és a hitelességgel. A legkézenfekvőbb előnye a hatékony kommunikáció. Káromkodással nemcsak a mondat jelentését közöljük, hanem a jelentésre adott érzelmi reakciónkat is.
Az őszinteség „megengedése” révén lehet pozitív hatása a munkahelyi közösségre, de azért ne feledkezzünk meg róla, hogy a káromkodás alapvetően haragot, negatív érzelmeket fejez ki. A csúnya szavakat pedig még akkor is összekapcsolja az agyunk ezekkel, ha a konkrét helyzetben nem agresszívan használja valaki az adott szót. Ez pedig hosszabb távú hatásait figyelembe véve sem lesz jó hatással a munkahelyi morálra.
Tudatosan, ebben is
Az etikett szerint arra érdemes törekednünk, hogy kordában tartsuk érzelmeinket, urai legyünk azoknak, s ha ez nem menne, próbáljuk meg átkeretezni, finomabb formába önteni érzelmi kitörésünket. Ami fontos: ne használunk olyan kifejezéseket, melyekkel mások érzéseit, meggyőződését, személyét sértenénk vagy őt zavarba hoznánk – hangsúlyozza Erdős Zsuzsanna, etikett coach.
A lényeg a kontextus, és persze a szóhasználat. Vannak a professzionális környezetben egyértelműen és örökké tiltott kifejezések (például a származással, vallással kapcsolatosak), ahogy az is alapszabály, hogy a kifakadás nem irányulhat egy konkrét ember ellen.
Vagyis valid lehet akár keményebb szavakkal szidni a nyomtatót, ha századszorra is megette a papírt, de mindenképpen számolj tízig, mielőtt hangosan véleményt mondanál egy üzleti partnerről. Hogy mi fér bele, és mi nem, sokban múlik az adott cég kultúráján is, de szintén alapszabály, hogy ügyfelek és bekapcsolt mikrofon mellett minden esetben tartózkodj a keményebb szavak használatától.
Még akkor is, ha a tudatosan használt káromkodás kutatások szerint akár növelheti is egy üzenet hatékonyságát és meggyőző erejét, különösen akkor, ha meglepetésként érkezik.
“A manóba”
Szóval egy-egy szórványosan elhangzó csúnya kifejezés nem tragédia, de azért ne engedd el a gyeplőt. Ahhoz, hogy visszafogd a szavakat, amit talán megbánnál, sokszor elég, ha veszel egy-két mélyebb lélegzetet, mielőtt beszélni kezdesz. De a szakértők szerint trenírozni is lehet magad arra, hogy bizonyos, általad gyakran használt csúnya szavak helyett másokra szokj át.
Egy-egy ügyes átkeretezés vagy régiesebb kifejezés éppúgy segíthet az indulat levezetésében, ugyanakkor a humoránál fogva oldhatja a feszültséget – mondja a Budapest LAB etikett szakértője, Erdős Zsuzsanna.