Hogyan nő ki egy Zsiguli csomagtartójából 3000 négyzetméteres üzem? Mit kell fizetni azért, ha Mickey egeres pólót akarsz gyártani? Hogyan megy szabadságra egy másfélmilliárdos cég vezetője? Dr. Gazsó Andrea és Harsányi Gábor, az Asti Kids tulajdonos ügyvezetői csodálatos derűvel meséltek a StartLAB vendégeinek tanulságokról, felismerésekről és tapasztalatokról.
Gasztronómiában dolgozó férj és fogorvos végzettségű feleség a Budapest – Badacsony viszonylaton. Dr. Gazsó Andrea és Harsányi Gábor jól látták, ez hosszú távon nem fenntartható élet. Kerestek hát valamit, amiből azt gondolták, meg lehet majd élni. A gyerekek nőnek, mindig kell nekik új ruha, ez tehát jó piacnak tűnt. Igen, ilyen egyszerűen indult a ma már 80-100 főt foglalkoztató Asti Kids gyerekruhagyártó családi vállalkozás. Egy férjjel és egy feleséggel, akik nem akartak fél évet külön tölteni a szezonális munka miatt.
„Amikor a lányunk megszületett, 800 forintba került egy kombidressz. Gondoltam, ennyit én nem adok érte, inkább elkezdtünk gyártani” – mesélte a Budapest LAB által elindított StartLAB Vállalkozói Klubon Dr. Gazsó Andrea. Az indulás azonban korántsem volt minden részletében tudatos és nagy felismeréseken keresztül vezetett az út.
Mikor vagyunk időben?
„Láttuk a boltokban a dzsekiket, akkor mi is nekiálltunk kabátot gyártani. Ez viszont valójában azt jelentette, hogy folyamatosan le voltunk maradva: mire a boltba került volna a mi dzsekink, már tavaszi ruha kellett volna. Folyamatosan a szezon után termeltünk”. Mígnem elhatározták, hogy külföldi szakmai vásárokon szereznek plusz tudást, ahol gyorsan kiderült, mennyivel is kell előre dolgozni. Most, professzionális folyamatokkal, október közepén már készen állnak a karácsonyra és a tavaszi termékeken dolgoznak.
Megismerni a piacot
A külföldi tapasztalatszerzésnek köszönhetően döbbentek rá arra is, hogy itthon bizony másra van szükség, mint amit az olasz vásárokon látnak. „A magyar piac le van maradva, a trendek nagyjából két évvel később érkeznek meg hozzánk.” Első lelkesedésükben például elsőként kezdtek el olyan gyerekpólót gyártani itthon, amely azt a hatást kelti, mintha egy hosszú ujjú pólón viselne valaki egy rövid ujjút. Ez mostanra már nem újdonság, akkoriban viszont annyira az volt, hogy hiába tetszett nagyon és ment külföldön, itthon évekig egyetlen darabot sem tudtak eladni belőle.
Kis széria, nagy előny
Fontos volt azt is belátni, hogy a magyar piacra nem lehet nagy szériában gyártatni, bármennyire olcsóbbá tenné is a termelést. A magyarok ugyanis éppen annyira vágynak az újdonságokra, mint bárki más, a divatiparban tehát nagyon gyakran kell előrukkolni új kollekcióval. A nagyobb készletek viszont a piac méretéből adódóan nem fogynak el ennyi idő alatt.
A ruhaiparban az ázsiai gyártókkal kell felvenni a versenyt. Ebben egyrészt segítenek a nyugat-európai tudatos fogyasztók: Olaszországban például már egyértelmű versenyelőny, hogy valami Európában készül. De a dömping termékekkel szembeni előny a drágának tekinthető, jogdíjas termékek gyártása is. Bár elsőre – 1992-ben – még nem tudták, hogy fizetni kell, ha Disney mintát akarnak a pólókra nyomni, mára a cég hivatalos márkakereskedői lettek, akik a nagyobb befektetéssel magasabb árkategóriájú termékeket tudnak értékesíteni.
Növünk, de nem engedünk
Az Asti Kids sok szempontból viseli magán a hazai családi vállalkozások tipikus jegyeit. A tulajdonosok például biztonsági szempontok és persze emberi kapcsolat miatt máig ragaszkodnak egy megrendelőhöz, aki ugyan 10 éve visszatér és évente összesen több tízezer euró értékben rendel, de olyan speciális igényekkel, amit egy nagyvállalat biztosan nem szolgálna ki. Előny vagy hátrány? Mindenki döntse el maga!
Nem szabad csak magadra hallgatni
Webáruházat nem akartak eredetileg, annyira bonyolultnak látták a sokféle termék, szín és méret kezelését, hogy inkább külső vállalkozónak adták a lehetőséget. Aki viszont adós maradt néhány millió forinttal, amiért a webáruház tulajdonjogát adta. Lányuk nógatására, saját elmondásuk szerint elég amatőr módon kezdtek foglalkozni az online értékesítéssel, mára viszont több emberük kizárólag ezen dolgozik.
„Az én véleményem nem biztos, hogy a siker útja. Volt olyan termékünk, amit utáltam, aztán rengeteget adtunk el belőle” – mondta Harsányi Gábor. A házaspár azt is hangsúlyozta, ilyen kérdésekben egyre fontosabb szerepe van a lányaiknak is. „Hallgatunk rájuk, hiszen a mostani gyerekeknek fiatalok a szülei, nekik kell eladni a termékeket.”
Az utódok beszállása a cégbe pedig azért is fontos, mert – mint bevallották – két hétnél több szabadságon nem voltak, mióta elindult a cég (az is inkább csak kétszer egy volt, ha Andreára hallgatunk…)
Többet akarsz tudni? Gyere el személyesen!
———————
A StartLAB a BGE Budapest LAB által indított vállalkozói klub, amelynek célja, hogy segítse a vállalkozó, vállalkozást tervező, vállalkozás iránt érdeklődő egyetemi hallgatók tapasztalatszerzését, kapcsolat- és közösségépítését. A kétheti rendszerességgel, kedd esténként megrendezett Klubon gyakorló vállalkozók osztják meg tapasztalataikat. Emellett a résztvevők választ kaphatnak saját kérdéseikre, olyan „műhelytitkokat”, praktikus megoldásokat, trükköket és megélt tapasztalatokat ismerhetnek meg, amire máshol nem lenne lehetőség.
A következő StartLAB vendége október 16-án Pál Marcell, a Brewie házi sörfőző automata fejlesztő-gyártó cég ötletgazdája, résztulajdonosa és ügyvezetője. A fejlesztés Indiegogo közösségi finanszírozással indult, mára 30 országban tárgyalnak viszonteladókkal, és úgy fest, a havi 500 darabos gyártás kevés lesz. Miért nem biztos, hogy jó, ha nincs versenytárs? Min múlik a sikeres Indiegogo kampány? Hogy kapcsolódik mindez a kézművessör reneszánszhoz? Erről, és sok minden másról is lehet kérdezni Marcellt! Október 16-án 18 órakor kezdünk a BGE Berzsenyi utcai Smart Campusán!
Gyere időben, hogy biztosan legyen helyed!