A startupok oldják meg a világ végső nagy kérdéseit? És mit számít a bizalom a tech világban? Többek között erről beszélt a PSZK dugig telt előadójában Kovács Péter, az IseeQ fejvadászcég vezetője, a Startup Safari főszervezője.
A BGE Lámfalussy Sándor Szakkollégiuma szervezésében tartott előadást korábban az egyetemen Kovács Péter, aki a bemutatás szerint egy startupot vezet – saját bevallása szerint viszont nem… Az viszont nem kétséges, hogy az Iseeq és az XLabs alapítója sikeres vállalkozó.
– Eredetileg fejvadászként dolgoztam, amibe véletlenül sodródtam bele, de kiderült, hogy megy nekem. Valahogy belecsöppentem olyan cégek életébe, mint a Prezi vagy a LogMeIn, akkor, amikor még kicsi vállalkozások voltak. Megtetszett ez az egész, bár mindenki azt mondta, hogy hülye vagyok, mert ezek kkv-k, ott pedig nincsen pénz – kezdte előadását Kovács Péter, aki a BGE Lámfalussy Sándor Szakkollégiuma és az Emberi erőforrás tanszéke szervezésében tartott előadást korábban az egyetemen. Az Iseeq és az XLabs alapítója sikeres vállalkozó, aki a kezdetek után a Prezi első fejvadásza lett, később pedig másokkal együtt megalapította saját, kifejezetten startupokat kiszolgáló fejvadász ügynökségét, amely startup közösségépítéssel ér el egyre nagyobb sikereket.
Na de mi az a startup?
Egyes definíciók szerint a lényeg az új termék vagy szolgáltatás létrehozása szélsőségesen bizonytalan feltételek között, mások szerint a nagy növekedési potenciál és a nemzetközi piacok megcélzása a kulcs. (Érdemes azonban figyelni, mert a növekedés romboló is lehet, ha nem figyeljük az irányt.) Péter szerint mindez igaz, de véleménye szerint fontos, hogy a startupok technológiára épülő vállalkozások (ezért nem tartja magát startuppernek), amelyekben van egy erős világmegváltó szándék is, vagyis olyasmit akarnak alkotni, ami megváltoztatja az emberek életét („social impact”).
Kép:Pixabay
A startup a megoldás a végső problémára?
Kovács véleménye szerint az egész innováció és „startuposdi” végső célja, hogy megoldjuk azt a négymilliárd év múlva esedékes problémát, hogy a Nap beszippantja a naprendszert. Vagyis a startupok célja, hogy valahogy „a végső megoldáshoz” járuljanak hozzá technológiai innováció révén. Ami közös bennük, hogy a céljuk valahogy jobbá tenni az ember életét, de a technológiai fejlődés annyira felpörgött, hogy már az ember a szűk keresztmetszet. Itt jön képbe a mesterséges intelligencia, ami elképesztő fejlődésben van.
– Egyszer egyeztetnem kellett egy találkozót valakinek az asszisztensével, akivel egészen jól elbeszélgettem, majd kiderült, hogy valójában ő nem egy ember. Mikor nagyon igyekeztem, tudtam találni néhány hibát benne, de ezek fél évvel később már nem voltak meg. Ennek kapcsán jöttem rá, hogy nekem ez a világ már sok, én vagyok a szűk keresztmetszet és valószínűleg pár év múlva én azért fogok többet fizetni, hogy egy igazi emberrel beszélhessek egy robot helyett. De lehet, hogy a gyerekeimnek ez már egyáltalán nem lesz fontos – mondta Kovács Péter.
A startupok célja, hogy valahogy „a végső megoldáshoz” járuljanak hozzá technológiai innováció révén
Mindenkinek kell egy startup
A legismertebb magyar startupok közül kettő megvalósította az ilyen cégek álmát: a LogMeIn évek óta a New York-i tőzsdén van, a Ustreamet pedig nagyjából egy éve megvette az IBM.
– Minderre az teremtett lehetőséget, hogy a világ megváltozott, a digitális áttörés eredményeként néhány elszánt ember, ha elég sokat dolgozik, akkor versenyképes lehet egy nagyvállalat többszáz fős, főállásban dolgozó kontingensével. Ez a világ más, az itteni guruk nem úgy néznek ki, ahogy korábban a dollármilliomosoktól megszoktuk – emiatt lehet, hogy néhány évvel ezelőtt Anka Mártont, a LogMeIn alapítóját nem akarták beengedni egy konferenciára az öltözete miatt. A nagyoknak mégis szüksége van rájuk – mondja Kovács Péter.
A változások oda vezettek, hogy a nagy cégek elkezdtek attól félni, hogy lemaradnak a startupok mögött, ezért kapcsolatépítésbe kezdtek ezekkel, majd sorra vásárolják fel a kisebb cégeket, hogy az innovációs potenciált maguknál tudják. Ez valójában kiszervezett innováció – fogalmazott Kovács Péter, a nagyvállalatok (közül néhányan) rájöttek, hogy egy pontig hatékonyabb megkeresni és megfizetni azokat a startupokat, akik hozzák számukra a megoldásokat, mint cégen belül fejleszteni. Amivel ezek az innovatív cégek foglalkoznak, arra ugyanis minden vállalatnak szüksége van.
– Pár éve Procter&Gamble ahhoz keresett támogatást, hogy okostelefon segítségével vezesse el a férfiakat a termékéhez az üzletekben, a Siemens pedig az akkumulátorok élettartamának drasztikus növelésére keres innovatív megoldást – mesélte Kovács.
De miben más a startup munkahely?
Igény tehát bőven van, így a tech cégek folyamatos munkarőhiánnyal küzdenek. Persze nem egyedüliként, már a balatoni lángososok is arról panaszkodnak, hogy nincs elég munkaerő, de a felmérések szerint Magyarországon jelenleg hiányzó 22.000 informatikus oda vezetett, hogy „a farok kezdi csóválni a kutyát”. A cégek igyekeznek az egyre jobb munkakörülményekkel magukhoz kötni a dolgozókat. A startupok ebben is újítottak, ezek a cégek kezdtek el először játékos, vonzó munkahelyi környezetet kialakítani (a Prezi munkakörülményeinek egy időben csodájára járt a sajtó, de most is élvezettel álmélkodik mindenki az irodai sörhűtőn vagy a számolatlan szabadnapokon. Mostanra viszont a nagyobb tech cégek is beálltak ebbe, már náluk is lehet csúszdázni – mert úgy tűnik, a kiemelkedő fizetések mellett ez az, amivel meg lehet fogni a tehetséges fejlesztőket.
– Első körben ez a világ is embereken múlik, tehát a cégeknek a siker érdekében a munkavállalókat kell boldoggá tenni. Erre kell koncentrálnia a cégeknek, akár boldogságmenedzserek bevonásával, ami egyébként egy lesz a jövő hamarosan megjelenő szakmái közül – vélte Kovács Péter.
Az informatikushiány egyébként új üzleti ötleteket is generált, itthon a CodeCool vagy a Greenfox Academy már nem tudja kielégíteni a jelentkezői igényeket a rövid ciklusú informatikus képzései kapcsán amely piacra egyébként most a magyar állam is beszáll. De a lehetőséget nem csak cégek, hanem városok, államok is látják.
Az egész állam átment startupba
A startup világban inkább kiemelkedő városokról beszélünk országok helyett, a kivételt Észtország jelenti, ahol „az egész állam átment startupba”. Az e-Eastonia program lényege, hogy egyszeri regisztráció révén bárki lehet észt e-állampolgár, amivel el tudja kezdeni használni az állam szolgáltatásait, de nem költözhet oda. A kis ország számára ez hatalmas plusz adóbevételt generált. Berlinben 2020-ra 40.000 állást várnak ezen a területen (összesen 3,5 millió lakosa van, a 800.000 lakosú Stockholmban az alkalmazottak 18%-a a tech szférához kötődik, 22.000 tech vállalkozásban.
A mi kis országaink számára a régió összefogása lenne a megoldás – véli Kovács Péter, hiszen együtt tízmilliós piacról van szó, ráadásul ebben a világban mindenkit csak az érdekel, hogy a másik mihez ért. A közös nyelv megvan – az angol – a közös cél megvan, a kapcsolatteremtés gátját kellene lerombolni. Ezért szerveznek versenyeket (Central European Startup Award), amelynek fontos eleme a közös berúgás is. A networking az alapja annak, hogy összefogások, közös ötletek jönnek létre. A bizalmi kapocs ezen a területen is működik.
3 jó tanács
- Az emberek többsége le akar húzni másokat. Ha sikerül bebizonyítani, hogy te valódi értéket akarsz adni, akkor úgy fognak ragaszkodni hozzád, hogy nem fogod győzni a munkát. A lényeg, hogy ki kell várni, amíg ez a bizalom kialakul. Ezt nem lehet hajtani, egyszerűen szívvel kell csinálni a dolgot és nem a saját érdekeidet teszed az első helyre, akkor egy idő után nem kell munka után menned.
- Nem a nagy öregek közé kell próbálni bekerülni, hanem a saját generációdra szánni időt. Egy rossz élmény után úgy döntöttem, hogy azokat akarom megismerni, akik majd 10 év múlva ülnek a fontos cégekben, és ez bejött. Meg kell adni az időt, hogy a magból, amit gondozunk, fa legyen.
- Ha valaki túl gyakran vált állást, könnyen rajta ragad a „jobhopper”címke. Diákként viszont inkább a nyitottságot mutatja, ha valaki minél több lehetőséget próbál ki. Én nagyon jól kihasználtam az egyetem éveit, míg a többiek az előadásokon ültek és este ittak, addig én bizniszeltem, nyomultam, utaztam, kapcsolatot építettem. Így a diploma idejére bőven elhúztam a többiektől. Ha valamire szükséged van ahhoz, hogy sikeres legyél, azt úgyis meg fogod tanulni, mert neked érdeked és érdekelni is fog. A gyakorlatiasság vált fontossá, mindent ennek kell alárendelni.