Ha valami növekszik, hát az a pesszimizmus a vezérigazgatók körében – ez derül ki legalábbis a PwC több, mint 1300 vezető megkérdezésével zajlott tanulmányából. Az üzleti vezetők harmada úgy gondolja, csökken idén a globális gazdasági növekedés. Ez annál is inkább meglepő, mert egy évvel ezelőtt még éppen az optimisták aránya ugrott meg jelentősen.
Az üzleti vezetők közel 30%-a úgy véli, hogy a globális gazdasági növekedés a következő 12 hónapban csökken, ami hatszorosa az előző évi 5%-nak – ez a pesszimizmus rekord mértékű növekedését mutatja. Ez az egyik fő megállapítása a PwC több mint 1 300 vezérigazgató bevonásával készített 22. globális felmérésének, melynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatták be. (Ahol többek között az Alibaba alapítója mondta meg a tutit fiatal vállalkozóknak.)
Az eredmény éles ellentétben áll azzal, hogy tavaly a globális gazdasági növekedési kilátásokat optimistán megítélő válaszadók aránya a megelőző évhez képest rekord mértékben, 29%-ról 57%-ra nőtt.
A számok azért nem tragikusak, a válaszadók 42%-a ugyanis továbbra is bízik a gazdasági kilátások javulásában, bár ez a 2018-as 57%-hoz képest jelentős csökkenés. Összességében elmondható, hogy a vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos véleménye idén megosztottabb, de alapvetően borúlátó tendenciát mutat. A legjelentősebb változás az észak-amerikai vezérigazgatók körében volt, ahol az optimizmus a 2018-as 63%-ról 37%-ra esett vissza vélhetően a fiskális ösztönzők elmaradása és a kialakuló kereskedelmi feszültségek miatt. A Közel-Keleten is jelentősen, 52%-ról 28%-ra apadt a bizalom, a regionális gazdasági bizonytalanság növekedése miatt.
„A vezérigazgatók globális gazdaságról alkotott véleménye tükrözi a főbb gazdasági kilátásokat, amelyek 2019-re nem túl optimisták. A kereskedelmi feszültségek és a protekcionizmus fokozódásával gyengül a bizalom” – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezérigazgatója.
A globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalom rövid távon csökkenti a vezérigazgatók saját cégük kilátásaiba vetett bizalmát is. A vezérigazgatók 35%-a „nagyon bizakodó” saját cége növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve, ami a tavaly mért 42%-hoz képest csökkenést jelent.
Miközben a mutatók a közelgő globális gazdasági lassulást vetítik előre, a vezérigazgatók a populizmus fellendülésére összpontosítanak azokon a piacokon, ahol működnek. A növekedést leginkább veszélyeztető tíz tényező listáján a terrorizmust, az éghajlatváltozást és a növekvő adóterheket a kereskedelmi konfliktusok, a politikai bizonytalanság és a protekcionizmus váltotta fel.
A kereskedelmi konfliktusoktól „nagyon tartó” cégvezetők 88%-a kifejezetten aggódik a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi problémák miatt.
Még mindig kevés az információ
Az idei felmérés részletesen foglalkozott két, a vezérigazgatók számára kulcsfontosságú területtel: az adatelemzéssel és a mesterséges intelligenciával. Az eredmények szerint a vezérigazgatók továbbra sem elégedettek cégük adatelemzési képességeivel: tíz év után is jelentős információhiánnyal küzdenek. Az időközben lezajlott sokmilliárd dolláros informatikai beruházások ellenére a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy továbbra sem jutnak hozzá a vállalkozásuk hosszú távú sikerére és maradandóságára vonatkozó döntések meghozatalához szükséges átfogó adatokhoz.
„A cégvezetők rendelkezésére álló adatok teljeskörűsége nem sokat javult az elmúlt években. Kivételt képeznek ez alól a pénzügyi előrejelzések, amelyek kapcsán az első számú vezetők némi javulásról számoltak be. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb, mint egyharmada vélekedik úgy, hogy kellően átfogó információkat kap a fontos kérdésekről. Az információhiány a legkritikusabb területen, az ügyfelek igényeire vonatkozó információkat érintően a legnagyobb. Ahhoz, hogy a vállalatok fenntartható, sikeres részei legyenek a gazdaságnak és a társadalomnak, ennek minél előbb változnia kellene” – kommentálta az eredményeket Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország júliusban kinevezett vezérigazgatója.
A technológiai fejlődéssel párhuzamosan kétség kívül nőttek a vezetői elvárások is, azonban a cégvezetők nagyon is tisztában vannak vele, hogy a rendelkezésükre álló elemzési kapacitások nem tartottak lépést az adatok az elmúlt évtized során exponenciálisan növekvő mennyiségével. Arra a kérdésre, hogy miért nem jutnak hozzá átfogó adatokhoz, a vezérigazgatók az „elemzési szakértelem hiányát” (54%), az „adatok silózását” (elkülönített egységekben történő tárolását) (51%), és az „adatok megbízhatatlanságát” (50%) jelölték meg elsődleges okként.
A képzés lehet a megoldás a munkaerőhiányra
A cégüket érintő szakemberhiány kezelésével kapcsolatban a vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy erre a problémára nem létezik gyors megoldás. 46%-uk a munkavállalók jelentős átképzése, illetve továbbképzése révén tervezi kezelni ezt a problémát, 17% szerint pedig emellett erőteljes munkaerő-utánpótlási csatornát is ki kell építeni közvetlenül az oktatási rendszerből.
Az AI fontosabb lesz, mint az internet
A vezérigazgatók 85%-a egyetértett azzal az állítással, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia jelentősen meg fogja változtatni cége üzleti tevékenységét. Közel kétharmaduk szerint a mesterséges intelligencia nagyobb hatást fog gyakorolni a világra, mint az internet.
Ennek ellenére a vezérigazgatók 23%-a jelenleg nem tervez semmilyen, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezést, 35%-uk a következő három évben tervez ezzel kapcsolatos lépéseket tenni, míg 33%-uk csak nagyon korlátozott mértékben foglalkozik a kérdéssel. 10-ből kevesebb, mint 1 cégvezető nyilatkozott úgy, hogy cégénél széles körben megtalálhatók a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezések.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyi munkahely megszűnéséhez vezet majd a mesterséges intelligencia elterjedése az ázsiai cégvezetők a leginkább borúlátók. 60%-uk szerint több munkahely szűnik majd meg az AI miatt, mint amennyi létrejön. Globálisan viszont csak a cégvezetők 49%-a gondolja így. A nyugat-európai és észak-amerikai cégvezetők még optimistábbak ezen a téren. 38, illetve 41%-uk félti a munkahelyeket.
A felmérés részletesebb eredményei az eredeti angol nyelvű kiadványban érhetők el.