A fenntarthatósági stratégia elfogadása után megtartotta első ülését az Egyetem Fenntarthatósági Tanácsa is, amelyben a téma kiváló szakemberei ülnek majd össze rendszeresen. A szakértői kör életre hívásával az Egyetem támogatást kap fenntarthatósági stratégiájának gyakorlati megvalósításához.
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) 2017 májusában alkotta meg fenntarthatósági stratégiáját, melynek mentén, mint felelős egyetem tudatosan felméri, kezeli és kommunikálja társadalmi-gazdasági-környezeti hatásait, a tapasztalatokat pedig beépíti működési és oktatási stratégiájába. A fenntarthatósági stratégia kivitelezésében az Egyetem szakmai munkáját a jövőben a szeptember 11-én megalakult Fenntarthatósági Tanács is segíti.
A felkért szakértők a tudományos és üzleti élet kiválóságai, név szerint Aichelburg Márton, a Civil Vállalkozások Nonprofit Kft. társalapítója, Balázs Tibor, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, Magyar Henrietta, a Pfizer public affairs és kommunikációs menedzsere, Olajos Péter, a Körforgásos Gazdaságért Alapítvány elnökhelyettese, Pogány Éda Glória, a Syngenta regionális szakterületi vezetője. A Budapesti Gazdasági Egyetemet Dr. Radácsi László, rektori tanácsadó, fenntarthatósági projektvezető és Dr. Szilágyi Veronika, humánpolitikai vezető képviseli. A Tanácsot két társelnök vezeti, ezt a pozíciót a tagok döntése alapján elsőként Pogány Éda Glória és Dr. Radácsi László tölti be.
A felelősségvállalással lesz teljes a rendszer
„A BGE stratégiai céljai közül három – a vállalkozásbarát egyetem, az élményalapú oktatás iránt való törekvés és a nemzetközi beágyazottság – szinte elengedhetetlen, hogy szerepeljen egy európai üzleti iskola tervei között. A negyedik cél, a felelős és fenntartható egyetemmé válás talán jelen helyzetben nem annyira evidens, de meggyőződésünk szerint a keretrendszer ezzel lesz teljes” – mondta a Tanács alakuló ülésén Prof. Dr. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora.
„A céloknak nem egymástól függetlenül, hanem egymást támogató elemekként kell megjelenniük a rendszerben, a fenntarthatóságnak pedig az alaptevékenységet kell támogatnia” – mondta Dr. Radácsi László kiemelve, a fenntarthatóság területén a BGE-n nem a nulláról indul a munka. „A fenntarthatósági stratégia elkészítésének kezdetekor is számos szép, lelkesítő projekt zajlott már az Egyetemen. Ezek nagy részéről azonban még a belső közösségünk sem igazán tud. Hiányzott egy koordináló rendszer, ha úgy tetszik, vezérlő csillag, amely megmutatja, melyek lehetnek ezen a területen a legfontosabb célok. Ki kell használnunk a belső és külső kommunikáció erejét is. Nem azért, hogy büszkélkedjünk, hanem hogy lehetőséget teremtsünk a csatlakozásra” – tette hozzá.
Az önkéntesek munkájára építő belső munkacsoport segítségével kialakított fenntarthatósági stratégia sikeresen elindította a közösségépítést ezen a területen, megalkotásába is sokan és elkötelezetten kapcsolódtak be az egyetemi közösség számos szintjéről. Most viszont arra van szükség, hogy a stratégia megvalósítása az irányítási rendszerbe is beépüljön, hogy a fenntarthatóság ne csak egy karácsonyfadísz legyen, amit leszedünk, ha elmúlik az ünnep. Csakúgy, mint képzési portfóliónk kialakításánál, a fenntarthatósági programunk kapcsán is szoros és kétoldali kapcsolatra törekszünk a vállalati szférával. Elismerés az Egyetemre nézve és nagy lehetőség mindannyiunk számára, hogy a Fenntarthatósági Tanácsban ilyen kiváló szakemberek támogatják fejlesztéseinket”– fogalmazott a Fenntarthatósági Tanács társelnöke.
„Örülök, hogy részese lehetek annak a fontos folyamatnak, ami a BGE-nél ma elkezdődött, véleményem szerint a fenntarthatósági stratégia lényeges eleme az egyetem jelenlegi és jövőbeni sikerének. Remélem, hogy a vállalati, és az oktatással, kutatással foglalkozó szakértők itt a gyakorlatban is közös értéket teremtenek majd, ezen fogok dolgozni a tanács tagjaival együtt” -– mondta Pogány Éda Glória.
A hatásméréstől az anti-törékenységig
A Fenntarthatósági Tanács tagjainak a téma iránti elkötelezettsége mellett az is világosan kiderült az alakuló ülés során elhangzottakból, hogy a sok különféle területről érkező szakember a fenntarthatóságnak milyen sok területén járulhat hozzá az Egyetem fejlődéséhez. Pogány Éda kiemelte, a fenntarthatósági törekvések hatásmérésének kialakítását – amire a BGE esetében éppen most, a Tanács segítségével kerül majd sor – nagyon izgalmas részterületnek tartja. A hatásmérés még a nagyvállalatoknál is kialakulatlan, nincs rá egyetlen tuti módszer – éppen ezért nagyon izgalmas feladat, amelyhez szívesen járul hozzá. Balázs Tibor az energiahatékonyság fejlesztésének területét emelte ki nem csak építészeti, hanem gondolkodásmód szempontjából. Ez utóbbi, mondta a szakember, sokszor sokkal nagyobb jelentőségű. Olajos Péter, aki jelenleg Brüsszelben zöldenergia és környezetvédelmi projektekkel foglalkozik a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése kapcsán tett javaslatokat, mint elsőként kínálkozó lehetőség, Aichelburg Márton az „anti-törékenység” fogalmát hozta be a beszélgetésbe, amely olyan dolgokat (rendszereket) takar, amelyek jobbá válnak zűrzavaros körülmények között – ez a fenntarthatósági törekvések szempontjából is hasznos lehet. Dr. Szilágyi Veronika, a BGE jogi és humánpolitikai főosztályvezetője pedig arról beszélt, HR-esként a lehetőséget látja a fenntarthatóságban, amiben fontos szerepe van a humánerőforrás területnek is az együttműködés kultúrájának kialakításától a bérezési kérdésekig.
„Az első ötletekből is jól látszik, a horizont a filozófiai kérdésektől a praktikus munkafolyamatokig terjedt és most olyan szerencsés helyzet állt elő, ahol a rendszer alakítására is van lehetőség” – hangsúlyozta Radácsi László. Köszönhetően az egyetemi vezetés elkötelezett támogatásának minden esély megvan rá, hogy áttörést lehessen elérni ezen a területen a következő években – tette hozzá. Ugyanakkor, tette hozzá, miközben a rendszer változik, oda kell tudnunk figyelni az emberekre, akik benne vannak. „Ha néhány embernek aha-élménye lesz a belső kampányok miatt, vagy hallgatók ébrednek rá, hogy csatlakozni akarnak valamilyen fenntarthatósági kezdeményezéshez, az csoda. Eszközökkel, erőforrásokkal és kitartással tudunk segíteni ebben. Egyszerre legyen a tekintetünk a stratégiai horizonton, és azon, hogy megváltozhasson az élete a velünk élő kollégáknak.”