Bizonytalannak lenni abban, mi fog történni meglehetősen stresszes dolog. A bizonytalanság azt jelzi, hogy valami ismeretlen a környezetben, vagy épp bizonytalan vagy a saját képességeidben, tudásodban. Ez egyúttal viszont azt is jelenti, hogy az agyad tanuló üzemmódba kapcsol – derül ki egy friss, a Yale Egyetemen végzett kutatásból.
Vagyis a bizonytalan helyzetek, bár kényelmetlenek, elengedhetetlenül szükségesek a fejlődésedhez.
Egy amerikai sorozatvállalkozó az Inc. magazinnak nyilatkozva azt mondta, tapasztalatai szerint a leghatékonyabb fejlődéshez az időd 70 százalékát kell nehéz dolgokkal töltened. Rémisztőnek hangozhat a munkával töltött időd ilyen hatalmas százalékában folyamatosan szembenézni a kudarc lehetőségével, de a fent hivatkozott (egyébként majmok agyi aktivitását vizsgáló) kutatás megerősíti, hogy van valami abban, amire Auren Hoffman saját tapasztalata alapján ráérzett.
A kutatók azt tapasztalták, hogy ha egy egészen picit sem stresszelsz amiatt, hogy milyen eredménnyel tudod elvégezni amit éppen csinálsz, az agyad tanulásért felelős központja gyakorlatilag leáll. Ami egyébként jobban belegondolva teljesen logikus. Ha egyszer rájöttél, hogy adott körülmények között mi a legjobb viselkedési mód, teljesen felesleges lenne új technikákkal, megközelítésekkel próbálkozni. Ha egyszer megtaláltad a megbízhatóan leggyorsabb közlekedési utat az otthonod és a munkahelyed között, semmi értelme nincs változtatni rajta, csak azt kockáztatnád, hogy elkésel. Közben viszont ezek a rutinok – amikből meglepően sok van valamennyiünk életében – szinte lehetetlenné teszik, hogy új impulzusokkal találkozz.
A stabilitás tehát kinyírja a fejlődés lehetőségét. Ez persze sok esetben nem gond. Ha tudjuk, hány percig kell főzni a tökéletes lágytojást, a legjobb, ha minden esetben képesek vagyunk ugyanazokat a körülményeket reprodukálni, hogy elérjük a várt, tökéletes végeredményt. De az élet számos területén – kiemelten a munkában vagy a vállalkozásban – folyamatos fejlődésre van szükség. Erre pedig csak akkor leszel képes, ha a könnyű és kényelmes megoldások helyett nyitsz a megjósolhatatlan felé.
Kép:Pixabay
A tanulmány talán legfontosabb megállapítása, hogy az agy tanulási hajlandósága nem fix, hanem alkalmazkodik a környezethez.
Ha a világ körülöttünk újszerűbb és változékonyabb, az arra serkentheti az agyat, hogy több információt fogadjon be.
Persze nem minden esetben olyan könnyű eldönteni, hogy tojásfőzés típusú, vagy fejlődést igénylő folyamattal állunk éppen szemben, és arra sem bíztatnánk senkit, hogy a tanulás érdekében túlzott kockázatokat vállaljon mondjuk a vállalkozásában.
Az instabilitást az üzleti terv sutba hajítása nélkül is beépítheted az életedbe.
A legtriviálisabb megoldás erre az, ha például elutazol. Persze ez csak akkor segít hozzá a tanuláshoz, ha nem a családi nyaralóba mész, ahol csukott szemmel is el tudnál tölteni két hetet különösebb nehézségek nélkül. Egy külföldi út, pláne egy olyan célországgal, aminek a nyelvét sem beszéled, és esetleg nem is tervezel meg minden percet előre már sokkal komolyabb tanulási lehetőséget jelent – egy kellemes nyaralás képében. Az is segíthet az agyad felébresztésében, ha változtatsz a napi rutinodon. Egy új hobbi nem kérdés, hogy sok mindent elindít, de már az is valami, ha csak új ebédelő helyeket kutatsz fel az irodád környékén.
Nem kell feltétlenül fizikailag helyet változtatni ahhoz, hogy újdonságokkal szembesülj.
Kiváló gyakorlat az is, ha elkezdesz beszélgetni olyanokkal, akikkel nem értesz egyet.
A vitakultúra erősítése nem is tudjuk felsorolni, milyen sok szempontból hasznos, az agyad tanulási kapacitásának növelése mellett pedig fejlődik az empátiád is.
Szintén nagyon jól működő – és nem kevésbé szórakoztató – megoldás, ha tudatosan dolgozol azon, hogy kitett magad számodra furának tűnő, új impulzusoknak. Például fedezz fel ismeretlen szubkultúrákat. Erre az internet is szuper terepet ad, ki sem kell mozdulnod (egy darabig). Tudtad például, hogy van egy egészen komoly (és egyébként valódi piacot alkotó) közösség, akiket a Váratlan utazás című sorozat iránti rajongás köt össze? Vagy, hogy létezik Budapesten egy elég masszív vámpír közösség? Ez durvának tűnik? Kereshetsz kevésbé extrém újdonságokat is. Szervezhetsz például túrákat a magad számára ismeretlen iparágakba. Közgazdász vagy? Tölts el egy napot egy építész barátod irodájában, egy festő műtermében, egy kutatólaborban, vagy mondjuk egy reklámügynökségen. Vagy még inkább félévente egyet más és más iparágban. Garantáltan alig győzöd majd feldolgozni az új impulzusokat. Hasonló, de egyszerűbben és gyorsabban kivitelezhető a Wired magazin (imádjuk) egyik alapítójának módszere, amit talán „hívatlan konferencia vendégnek” nevezhetnénk. Ennek lényege annyi, hogy amikor elmegy egy rendezvényre, konferenciára, akkor mindenképpen benéz az adott helyszínen más termekben zajló eseményekre is, ezzel egy gyors képet kapva valami számára jó eséllyel teljesen ismeretlen dologról.
Vállalkozóként erre a folyamatos tanulási képességre szükséged van a mindennapokban, szóval azt reméljük, nem a teljes leállásból kell extra aktivitássokkal visszakapcsolni az agyad tanulási üzemmódját, hiszen ki sem kapcsolt egy percre sem… Vállalkozóként egy új projekt elindítása, egy ötlet valósággá változtatása a legjobb módja annak, hogy fejlődj ezen a területen. Persze nem biztos, hogy bejön. De az igen, hogy tanulsz belőle valamit.