Így, és ezért változik a KATA 2021-től

Az országgyűlés elfogadta a KATA-törvény módosítását, amely nagy visszhangot váltott ki vállalkozói körökben. Cikkünkben szakértőnk, dr. Arató Balázs segítségével összefoglaljuk, hogy mi változik, és megpróbáljuk objektív módon feltárni a változások hátterét.

A KATA 2013-as bevezetésekor, az akkor igen előnyös EVA-adózás népszerűsége miatt, a jogalkotó várakozásához képest jóval kevesebb vállalkozás választotta ezt az adózási módot. A kormányzat ezért tudatosan terelte a vállalkozásokat az általa újonnan bevezetett KATA-adónem felé azzal, hogy míg a KATA szabályozását egyre lazította, addig egyéb adózási formákon jelentősen szigorított, sőt néhányat (pl. EVA) ki is vezetett a jogrendszerből. E kormányzati intézkedések nyomán az évek múltával népszerűvé vált a KATA, főleg azt követően, hogy a korábbi 6  millió forintos KATA árbevételi határ 12 millió forintra emelkedett.

Sajnos a bevételi határ megemelése nem a gazdaság további fehéredését segítette elő, hanem akaratlanul is a visszaéléseknek kedvezett. Az árbevételi határ megduplázásával kézenfekvő megoldássá vált bizonyos szektorokban, hogy a vállalkozások a KATA adózás alkalmazásával bújjanak ki a munkabért terhelő adók megfizetése és a szigorú munkajogi szabályok alól. Ráadásul ugyanebben az időszakban a hazai bérek robbanásszerűen növekedtek, így nem mellékesen az is e kiskapu kihasználása mellet szólt, hogy a hatalmas bérnyomáshoz ezen adózási formával költségeik emelkedése nélkül tudtak alkalmazkodni a vállalkozások. A bérek tehát úgy nőttek, hogy a munkáltatók versenyképessége nem romlott emiatt.

Ráadásul hiába rendelkezett jogszabály a bújtatott munkaviszonyra vonatkozó szankciókról, ha az adóhatósági ellenőrzés, a visszaélések kiszűrése egyáltalán nem volt sem hatékony, sem elégséges.

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy az adóelkerülés szinonimájává vált a KATA, és egyre több fórumon emeltek szót a visszaélések ellen. A koronavírus miatti gazdasági visszaesés eredményezte adóbevétel-csökkenés jelentette a végső ösztönzést a jogalkotó számára, hogy szigorítson a KATA-szabályokon, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát elfogadva újraszabályozza ezt az adónemet.

Hogy egyáltalán kinek jó a KATÁ-s vállalkozás, arról itt olvashatsz részletesen.

Kép:Unsplash

Mi a probléma a KATÁ-val, ha ilyen kedvező?

Az, hogy a nagyvállalkozások és a multinacionális cégek – elsősorban költségeik minimalizálása érdekében – a korábban munkaviszonyban foglalkoztatott szakemberek tömegeit KATÁ-s vállalkozásokba kényszerítették, és lényegében ugyanazt a munkát KATÁ-s vállalkozókkal végeztették tovább, megtakarítva ezzel a munkát terhelő adókat, járulékokat, és még a szigorú munkajogi előírások alól is mentesülhettek. Rövidtávon a volt munkavállalóknak is megérte a váltás, hiszen a korábbi munkáltató által a KATÁ-s jogviszony révén megtakarított adók egy részét az immár vállalkozó szakemberek megkapták, így magasabb jövedelemre tettek szert. A munkavállalók tehát ezért voltak partnerek a munkaviszony vállalkozói jogviszonyra cserélésében. A váltásra kényszerített munkavállalók többsége nem számolt azzal, hogy az 50 ezer forintos havi KATA rendkívül csekély nyugellátásra jogosít, nem érvényesíthető az adójóváírás, és abba sem gondolt bele, hogy az új jogviszony nélkülözi a munkajogi védelmet, vagyis például könnyebben felmondható, szélesebb körű a kártérítési felelősség, a szabadság és a betegszabadság pedig nem értelmezhető fogalmak.

A becsületes vállalkozások versenyhátránya az ügyeskedők miatt

Ahhoz, hogy megértsük, milyen meg nem engedett versenyelőnyre tettek szert azok, akik munkavállalóikat átterelték a KATA adózásba, vegyünk egy egyszerű példát! Az alábbi táblázatokkal azt kívánjuk szemléltetni, hogy havi 1 millió forint jövedelem mellett milyen terhek merülnek fel KATA, illetve munkaviszony esetében.

Mindez százalékosan az alábbiak szerint alakul:

Természetesen joggal mondhatnánk, hogy az adótervezés és a kedvező adózás kihasználása nem lehet torzító hatású, mivel mindenki számára adott a lehetőség, ezért senki nem hivatkozhat versenyhátrányra. Jelen esetben azonban nem erről van szó. A KATÁ-nak ugyanis nem az a rendeltetése, hogy munkaviszony helyett alkalmazzák, hanem az, hogy az elsősorban magánszemélyeknek szolgáltatást nyújtók legálisan, minimális adminisztrációval a lehető legkisebb adóterheléssel működjenek, és ne feketén, számla nélkül. Ez egyébként az adónem bevezetésekor teljesült is, mivel a KATÁ-t választóknak csupán a 3%-a volt korábban annak a vállalkozásnak a munkavállalója, ahová KATÁ-sként később beszámlázott. Mára viszont ez az arány elérte a 40%-ot! Könnyen belátható, hogy amikor egy vállalkozás nem az eredeti céljának megfelelően használja a KATÁ-t, hanem a valóságban munkaviszonyt leplez a jogviszonnyal, akkor a cégek közötti verseny jelentősen torzul.

A legfontosabb változások

1. Csak egyetlen jogviszonyban lehet a magánszemély kisadózóként bejelentve. Ez azt jelenti, hogy megszűnik annak lehetősége, hogy egy magánszemély például az egyéni vállalkozásában főállású kisadózóként, míg egy családtagjával közös betéti társaságban másodállású kisadózóként legyen bejelentve. Bezárul tehát az a kiskapu, hogy aki átlépné az évi 12 millió forintos árbevételi határt, az két helyre számlázva akár évi 24 millió forintra is szert tehet a kedvező kisadózói szabályokat kihasználva.
2. 40%-os adókulcs fogja terhelni azt a kifizetőt, amelyik vele kapcsolt vállalkozásnak minősülő kisadózót juttat bevételhez. A kifizető kötelezettsége az adót megállapítani, bevallani és befizetni a juttatást követő hónap 12. napjáig. Ezzel a jogalkotó bezárja a körbeszámlázás kiskapuját. (Kapcsolt vállalkozásnak minősül két cég, amennyiben ugyanaz a magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója a szavazatok több mint felével rendelkezik (többségi befolyás) mindkét cégben, de akkor is, ha azoknak csak az ügyvezetése egyezik meg, ez ugyanis döntő befolyással bírhat a vezetett társaságok az üzleti és pénzügyi politikájára. A részletes szabályozásnak érdemes utánanézni!- a szerk.)
3. Ugyancsak 40%-os adó fogja terhelni a kifizetőt, amennyiben a  tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az  év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat. A 40%-os adót a 3 millió forintot meghaladó rész után a kifizetőnek kell bevallania és megfizetnie. Ezzel a jogalkotó a fentebb ismertetett, munkaviszonyt felváltó, nem megengedett KATÁ-s továbbfoglalkoztatást kívánja megszüntetni, jóllehet sok más ártatlan, nem visszaélő KATÁ-s vállalkozást is ellehetetlenít a 3 millió forintos értékhatárral. Itt kell megjegyezni, hogy a jogszabály a 3 millió forintos értékhatár alól mentesíti az egészségügyi szolgáltató kisadózókat azon bevételük után, amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat. További kivétel a kisadózó azon bevétele, amely költségvetési szerv kifizetőtől származik, illetve amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat. Ezek alapján tehát kivétel lesz többek között az orvosok KATA-s vállalkozóként vállalt ügyelete után járó díj és az igazságügyi szakértőket bírósági kirendeléseik alapján megillető díj.
4. Ugyancsak 40%-os adó fogja terhelni a kisadózó vállalkozás azon bevételét, amelyet a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől – az év elejétől összesítve – 3 millió forintot meghaladó összegben szerez. Ebben az esetben a 40%-os adót a kisadózó köteles bevallani és megfizetni.  A jogalkotó tehát már előre bezárta azt a kiskaput, hogy egy magyar vállalkozás például Szlovákiában alapított cége fogadja be a kisadózótól a számlát annak érdekében, hogy ne vonatkozzon rá a 40%-os extra adóteher. Ennek ellenére ez a rendelkezés sok olyan becsületes programozót, informatikai és más szabadfoglalkozású szakembert is sújtani fog, akik soha nem éltek vissza a KATA-adózás szabályaival, és eddig a KATA miatt tudtak versenyképes jövedelemre szert tenni anélkül, hogy ehhez el kellett volna hagyniuk az országot.

Összességében elmondható, hogy a visszaélők miatt szükségessé vált szigorítással azok is nehéz helyzetbe kerülnek, akik rendeltetésszerűen használták a KATA adózást. (Például a freelancerek jelentős része.) Ezek után még inkább segélykiáltásként hangzik a becsületes vállalkozók olyan adórendszer iránti igénye, amely a folyamatos növekedést támogatja, és lépcsőzetesen vezet át egyik fejlettségi szintről a másikra.