Bár a legtöbb szó a családi vállalkozások generációváltása kapcsán az érzelmi nehézségekről és a családdal kapcsolatos kihívásokról esik, legalább ilyen fontos azzal foglalkozni, hogy mi lesz a cég, és a cégben felhalmozott vagyon sorsa a cégutódlás során.
A családi vállalkozásokkal foglalkozó kutatók, döntéshozók által az egész világon a leggyakrabban emlegetett szám a 30. Globális átlagban ugyanis a családi vállalkozásoknak mindössze 30%-a éli túl az első generációváltást, 10-15%-uk a másodikat és csupán 3-5%-uk a harmadikat. Ez az ijesztőnek hangzó túlélési arány azonban nemzetközi kutatási adatok szerint nem rosszabb, mint a nem családi cégek esetében (utóbbiak esetében 25 évet tekintve egy generációnak).
Bár a családi vállalatok átadásával kapcsolatos kockázatok és kihívások kezelése világszerte fontos, Magyarországon e téma súlya az időben nem egyenletes eloszlású alapítás – és így tömegessé torlódó átadás – miatt az átlagosnál nagyobb. A magyar kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltás környékén alapították, tulajdonosaik-vezetőik pedig sokan most érik el, vagy pár éve lépték túl a nyugdíjkorhatárt, így hamarosan rengeteg cég jövője válik kérdésessé. A BGE Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program (CSVKP) reprezentatív kérdőíves felmérése szerint a családi vállalkozások 39%-a tekinthető generációváltó cégnek, vagyis olyannak, ahol vagy tíz éven belül esedékes az utódlás, vagy az elmúlt öt évben lezajlott az átadás.
De miért olyan nehéz átadni egy családi vállalkozást?
A családi vállalkozások kisvállalkozásokként meg kell küzdeniük minden, a kkv-kat általában érintő nehézséggel, de ezek mellett pedig speciális kihívásokkal is, amelyeket a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ gyűjtött össze.
Kép: Pexels
A családi cégekkel kapcsolatban legtöbbet emlegetett téma, hogy az alapítók számára érthető módon komoly nehézséget jelent elengedni „gyermeküket”, vagyis a sok év kemény munkájával felépített céget. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program (CSVKP) interjúinak tapasztalatai szerint is kiemelten fontos ezen érzelmi kérdések megfelelő kezelése. Az első átadás miatt az elengedés különösen nehéz, de ha formálisan megtörténik is, sok esetben valójában továbbra is a cégben marad az alapító, ami további konfliktusokhoz vezethet. (Minderről részletesebben olvashat itt.)
Bár az átadással kapcsolatos érzelmi kérdések kétségtelenül nagyon meghatározóak – főleg az első átadás esetén – mégis hiba lenne kizárólag ezekkel foglalkozni. A családi vállalkozások átadásának nehézsége mögött ugyanis sok szempontból szervezeti-szervezési és pénzügyi sajátosságok állnak, amelyek, ha nincs családon belüli utód, szinte lehetetlenné teszik a cég eladását.
És bár a Családi Vállalkozás Kutatási Program eredményei szerint a hazai családi cégek tulajdonosai többnyire ragaszkodnának ahhoz, hogy családon belül találjanak örököst, ez sok esetben nem lehetséges.
Más pénzügyek
Alapvető nehézséget jelent sokszor a szerződéses és pénzügyi viszonyok tisztázatlansága. A családi vállalkozások esetében a tulajdonos és a menedzsment szorosan összefonódik (vagy éppen azonos), vagyis a tőkebefektető és a dolgozó nem igazán különíthető el egymástól. A tőke- és a munkajövedelem a tulajdonosok esetében gyakran egyáltalán nem válik el, ami a cégátadás esetében komoly problémákat okozhat. Ahogy az is, hogy a céges és a magánvagyon nem válik el egymástól élesen, ami nehézséget okoz az utódlás pénzügyi lebonyolításában. Gondot jelent, hogy a hátralépő tulajdonos – érthető módon – további élete és családja számára biztos anyagi hátteret szeretne biztosítani a cégből való kiszállás után, ez viszont a cégben maradó értékeket veszélyeztetheti.
Az eladást nehezítő fontos tényező, hogy bár sokszor egy élet munkája van bennük, a családi vállalkozások jelentős részben kisvállalatok, amelyek cégmérete önmagában kevéssé teszi kívánatossá azokat a nyílt piacon. A jogi tisztázatlanságok miatt ráadásul egyébként is nehéz meghatározni a valós piaci értéket főleg úgy, hogy a cég tulajdona sok esetben jelentős részben nem likvid eszközökből áll, hanem értékeket, hagyományt, szaktudást ölel fel – aminek átruházása nehézkes.
Kép: Pexels
Más gondolkodás
A cégutódlást nehezíti a paternalista vezetés elterjedtsége és elfogadottsága is. Az informális, lojalitás alapú, úgynevezett „erő-pók kultúra” esetén minden döntést az első számú vezető hoz meg, a legapróbb dolgot is maga rendezi el. Ez ugyan növeli a családiasság érzetét, ugyanakkor abszolút gátja a fejlődésnek, hiszen ezt a hálót csak egyetlen ember tudja egyben tartani, nélküle, és a cég növekedésével is menthetetlenül szétszakad. Ez a családon belüli átadást és a cég eladását is lehetetlenné teszi.
Szintén jól azonosíthatóan eltér a családi vállalkozók gondolkodása más kkv vezetőktől a pénzügyi gondolkodás terén. A családi vállalkozások esetében az alapítók egyik fő motivációja a biztos jövedelem megteremtése, amelyhez a családi vállalkozás jó alapot szolgáltat. Ez a szemléletmód viszont időnként ellentmond az akár a rövid távú biztonság kockáztatásával is kockázatvállalásra és a növekedés ösztönzésére épülő menedzsment szemléletnek. Ennek egyik lehetséges megoldása lehet az úgynevezett „türelmes tőke” (patient capital) bevonása. Az átruházáskor a családi vállalkozás a tőkével együtt szocio-emocionális vagyonát is átadja, a vevő a vállalkozást többgenerációs tudásával, (a családhoz kötődő) kultúrájával és a (helyi) közösség iránti elkötelezettségével együtt veszi meg.
Szintén nehezíti az átadást vagy külső menedzsment bevonását, hogy a családi vállalkozások jellemzően méretükhöz, jövedelmezőségükhöz képest alacsonyabb szerveztfejlesztési szinten állnak. A család- és az üzletorientált ellentmondások feloldásához a családi cég irányítási struktúrájának és vezetésének professzionalizálása szükséges. Ez olyan gyakorlatok alkalmazását foglalja magába, amelyek az erőforrások hatékony felhasználását, a hatékony munkamegosztást és az üzleti növekedést támogatják, illetve segítik elő. A feladatok delegálásának képessége és az indirekt ellenőrzés különböző formáinak ismerete különös fontosságú a családi vállalkozások hatékony irányításában.
Az egyes cégeket érintő kihívások természetesen különböznek aszerint, hogy az adott vállalkozás alapítója milyen lehetséges kilépési utat választ. Ezekről következő cikkünkben írunk majd részletesebben.