Sokat hangoztatott kulcsszó az üzleti életben az innováció, de a kkv-k szempontjából annak klasszikus értelmezése mellett az üzleti innováció az, ami kiemelkedően fontos – hangsúlyozták a szakértők a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Budapest Nő konferenciáján. Vagyis hiába a nagy újítás, ha nem lesz belőle üzlet, a fene megette az egészet.
A kkv-knak az üzleti innováció területére kell fókuszálnia, az alapkutatás nem az ő feladatuk – mondta Szalai Piroska a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) kuratóriumi elnöke. A BVK is azon cégek számára tud a leghatékonyabban segítséget nyújtani, amelyeknek már megvan a terméke – vagy legalább a prototípusa – és ügyfelekre, nemzetközi kapcsolatokra van szükségük. „Eseményeinken szívesen mutatjuk meg az innovációban sikeres vállalkozásokat, startupokat jó gyakorlatként. Mert sikeres Budapest nélkül nem létezhet sikeres magyar gazdaság, sikeres kkv-k nélkül pedig nincs sikeres Budapest. A kkv-k mögött pedig vállalkozók, innovatív emberek állnak” – fogalmazott a BVK kuratóriumi elnöke.
Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke
Kép:BVK
Innováció, de hogyan?
Budapest 2016-os regionális versenyképességi indexe majdnem akkora volt, mint az uniós átlag – ismertette az adatok a BVK kuratóriumi elnöke. Ez a komplex mutató 11 almutatóból áll, ezek egyike az innováció, ami hazánkban Szalai Piroska elmondása szerint az uniós átlag másfélszerese. E szerint innovációban erősek vagyunk, ezért erre kell fókuszálni, hogy ebből tudjuk a többi területet is fejleszteni, erősíteni a versenyképességet – tette hozzá.
Tény ugyanakkor, hogy Európa le van maradva a világtól innováció tekintetében, ezért az Európai Bizottság az elmúlt évben több olyan ajánlást is tett, amiben a tagországok számára innovációs követelményeket fogalmaz meg – hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula iparstratégiáért felelős helyettes államtitkár. Az ajánlások arra is kitérnek, hogy az innováció azon trendekhez illeszkedjen, amelyek most alakítják át a teljes gazdaságot – vagyis ne hagyják figyelmen kívül az ipar 4.0 és a digitalizáció okozta változásokat. Az uniós ajánlásokon túl nagyon fontos, hogy az egyes tagországok mire fókuszálnak, hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A magyar gazdaság négy irányt céloz meg gazdaság és iparfejlesztés területén. Egyrészt csökkenteni kell a kitettséget a járműipartól – ne csak összeszerelő üzem legyünk, hanem más, kitörési lehetőséget biztosító területre koncentráljunk – ilyenből 14 lehetséges alágazatot azonosított a Nemzetgazdasági Minisztérium. Fontos az is, hogy innováció vezérelt legyen a gazdaság, ne csak termékben és technológiában, de az üzleti modellekben is. Elvárás, hogy a vállalkozások gondolkodjanak azon, hogy mit is fog jelenteni a következő pár év átalakulása. A hazai prioritások között van a kkv-k megerősítése is – hangsúlyozta Pomázi Gyula – mert a szolgáltatóipar szerkezetét vizsgálva látható, hogy kevés nagyvállalat, kicsit több középvállalkozás és rengeteg kisvállalkozás adja a gazdaság összetételét. A vállalkozások több mint 99 százaléka kkv, ezek túlnyomó többsége is mikrovállalkozás. Közülük összesen 1300 nagy fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozást azonosítottak. Ez nem rossz arány európai összehasonlításban, de lehetne javítani rajta – tette hozzá a helyettes államtitkár. A negyedik dolog, hogy miként lehetne a nemzetközi szinten kialakuló értékláncokban biztosítani a helyünket, szerepünket. Beszállítói láncokban gondolkodunk, pedig már nem egy-egy vállalkozás bekerülésén, hanem komplett együttműködési hálózatokban, mélyre ható együttműködések kialakításán kellene dolgozni. A technológiai fejlődés a vállalatok határainak lebontása felé visznek, ami jelentősen átalakítja ezeket a hálózatokat is, természetesen iparáganként más módon. De az innovatív szemlélet mindenhol ott van, e nélkül nem lehet ezeket a folyamatokat kialakítani és fenntartani.
De mire jó az innováció?
Több mint 8500 startupot tart nyilván a hazai gazdaság, ebből 400 olyan van, ami várhatóan világpiacon is megállja a helyét – mondta Pomázi Gyula. A sok vállalkozás között azonban nagy a fluktuáció is, a vállalkozások 60% alig éli meg az 1 éves kort. 30% néhány éven belül eltűnik, vagy stagnálni kezd. Mit jelent ez? Hogy nincs még megfelelő tudás arról, hogy miként kell céget építeni – ami pedig nagyon más, mint a termék innováció, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Tudnunk kell, hogyan finanszírozzuk a céget, hogyan tudunk növekedni, hogyan kell menedzselni. A bedőlési számok fontosak, mert ehhez képest kell kialakítani azt a fejlesztéspolitikát, ami meghatározza a következő éveket – zárta mondandóját a szakember.
Bár sokat hangoztatott alapvetés, hogy a magyar kkv szektor versenyképességének alapját az innováció jelenthetné, a Budapest LAB által elindított Családi Vállalkozás Kutatási Program eredményei alapján ezen a téren bőven van még tennivaló. A magyar kkv-k egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre az elmúlt két évben, nagyjából egyhatoduk viszont minden – szakirodalomban azonosított innovációs – területen igyekszik fejlődni, nagyjából egynegyedük pedig bizonyos területeken tesz erőfeszítéseket. Ebben a kérdésben nincs szignifikáns különbség a családi és nem családi vállalkozások között. Kicsivel több mint egyharmad jelentős fejlesztéseket hajtott végre a szervezet működésében, nagyjából ugyanennyien pedig a termékükkel, szolgáltatásukkal kapcsolatban változtattak.
A BVK-t a főváros közgyűlése hozta létre a kkv-k fejlesztése céljából. 25 éve, az induláskor még inkább a mikrohitelezés volt a középpontban, 2013 óta koncentrál a szervezet kifejezetten az innovációra. Ekkor indult el egy régiós startup program kidolgozása, ami 2015 óta működik. A BeSmart program keretében számos együttműködő várossal tartanak bilaterális bemutatkozókat, és lehetőség nyílik az üzleti innovációban legjelentősebb eredményeket elért budapesti startupoknak külföldi bemutatkozási lehetőséget is biztosítani. A külföldi partnerek segítenek megjelenni a partner városok világraszóló rendezvényein a hazai cégeknek. A program keretében 7 verseny zajlott le eddig, 20 delegációval 75 startup tudott bemutatkozni külföldön. A hetedik verseny különdíja a női startuppereknek kiadott különdíj olyan vállalkozónőknek, akik amellett, hogy cégalapítók, arcukkal is képviselik a cégeket – tehát nem csak pénzügyesek a háttérben – mondta Szalai Piroska. A Budapest Nő konferencián ilyen cégek vezetői vehették át díjaikat, emellett egy kerekasztal beszélgetésen üzleti innovációt támogató szervezetek is bemutatkozhattak, köztük - a Semmelweis Egyetem Innovációs Igazgatósága és az Antall József Tudásközpont mellett - a BGE Budapest LAB is.