Mire kell nekünk a társadalmi tőke? Mi az az antitörékenység és mi köze mindehhez a vállalkozásoknak? A szabadsághoz vezető út című tanulmányból mindez kiderül.
A Budapesti Gazdasági Egyetem adott otthon a tizedik tanévét elindító Senior Mentor Programnak , amely új lehetőséget kínál az 55 év feletti magyarok számára, hogy a köz szolgálatába állítsák felhalmozott tudásukat. A program jelenleg 25 általános iskolában működik égető társadalmi problémák megoldását célozva, kezdve a gyermekek olvasási és szövegértési gondjainak felszámolásával. Ma több mint száz egyéni tag – oktatóként és mentorként – teljesít szolgálatot kihívásokkal küszködő általános iskolákban iskolai tanítás utáni programokban, hogy segítsék a gyerekeket az olvasás elsajátításában és magabiztosságuk növelésében, valamint azon készségek megszerzésében, melyek szükségesek a siker eléréséhez az iskolában, mind az életben.
A Senior Mentor Program alapítója, Aichelburg Márton a BGE Fenntarthatósági Tanácsának tagja. A program emellett az egyetem két stratégiai céljához is kapcsolódik – mondta el Dr. Radácsi László, a BGE rektori tanácsadója, a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója az eseményen. Felelős egyetemként a BGE tudatosan kezeli saját társadalmi hatásait – a Márton által indított program pedig a 21. század egyik fontos társadalmi problémájára reagál. A kezdeményezés kapcsolódik a vállalkozásbarát egyetem stratégiai célkitűzéshez is, szimbolikus, hogy egy társadalmi problémát szabadpiaci elven megoldani kívánó programnak biztosítunk teret – fogalmazott Radácsi László.
Dr. Radácsi László (balra) és Aichelburg Márton Kép:BGE
A program bemutatása mellett – amelynek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a BGE egyik jelen lévő, nyugdíjas kollégája már helyben érdeklődött a csatlakozási lehetőségekről – Dr. Radácsi László bemutatta Aichelburg Márton „A szabadsághoz vezető út” című tanulmányát is, amely a Senior Mentor Program szellemi alapját is képezi. (A tanulmány itt elérhető.)
A kihívás erő
A tanulmány középpontjában a civil vállalkozók fogalma áll, amelyek Aichelburg szerint a magánszektor szerves részét képezik. Amiben különböznek a többi vállalkozástól, hogy tevékenységükkel társadalmi problémák megoldását támogatják. A civil vállalkozások ezeket innovációk révén kívánják megoldani, a hatékonyabb működés érdekében hálózatokba szerveződve.
A tanulmány négy – létező eszmeáramlatokon alapuló – alapelvet rögzít. Az első a társadalmi tőke, ami azért kiemelkedően fontos, mert a polgári erények sűrű társadalmi kapcsolatok hálójában tudnak igazán kiteljesedni, így tud működni a társadalmi szintű reciprocitás is. Vagyis az, hogy egyéni „jótettünkért”, befektetésünkért nem azonnal várunk viszonzást, hanem bízunk benne, hogy a közösség fogja hosszabb távon meghálálni azt. Illetve ez az erős kötelékben létező bizalom pedig jelentősen olcsóbbá és egyszerűbbé teszi a közösségen belüli tranzakciókat – vagyis növeli a működés költséghatékonyságát.
A tanulmány által azonosított következő fontos alapelv az antitörékenység. A Nassim Nicholas Taleb által bevezetett fogalom olyan rendszerek leírására szolgál, amelyek nem egyszerűen csak jól bírják a nehéz körülményeket, de nyomás alatt egyenesen erősebbé válnak – vagyis jót tesz nekik a stressz. A szerző szerint ezen rendszerek lesznek azok, amelyek eredményesen működhetnek a jövőben. A Senior Mentor program kiváló példája az antitörékeny rendszernek, hiszen erőforrás számára az idősödő népesség, amire mások inkább problémaként tekintenek. „Az öregedő társadalom számunkra növekvő piacot jelent” – fogalmazott Aichelburg Márton a beszélgetésen.
A harmadik alapelv a szabad vállalkozás, avagy a nagyrészt az állami kontrolltól független magánvállalkozások versenyén alapuló gazdasági rendszer. Ez azért különösen fontos felvetés – hangsúlyozta Dr. Radácsi László –, mert a tanulmányok szerint a rendszerváltás óta folyamatosan csökken hazánkban a kapitalizmusba vetett bizalom. Pedig a kapitalizmus nem csak eszközök összessége, hanem egy fajta etika is. A szabad vállalkozás eszméjének teljes mértékben ellentmond a pályázatokon alapuló működés is, hiszen így a szabad verseny helyett az újraelosztás tartja életben a cégeket.
Jótékonyság vs. filantrópia
Végül, de nem utolsó sorban fontos alapelv a vállalkozás és a filantrópia összekapcsolása, azaz az emberek által felhalmozott vagyonnak a közösségbe való befektetése annak érdekében, hogy a többiek lehetőségei növekedjenek. Fontos, hogy elválasszuk egymástól a jótékonyság és a filantrópia fogalmait. Míg előbbi egyes embereken próbál segíteni (ételt ad az éppen éhezőknek), utóbbi közösségi szinten, a megtermelt erőforrások társadalomba való visszaforgatásával igyekszik megoldani a problémákat. Nagyon fontos, hogy ebben az újraelosztásban része legyen a magánszférának, hiszen a tapasztalatok szerint sokkal hatékonyabban működik ezen a területen az államnál. A tanulmányban hivatkozott amerikai felmérések szerint 1 dollár befektetés egy magánalapítású közhasznú szervezetbe 19-szeres megtérülést hozhat, ami a befektetésekben járatosok számára is jól láthatóan kiemelkedő hozam.
Ez a megközelítés az oka annak is, hogy a Senior Mentor program nem csak a leghátrányosabb helyzetű iskolákban van jelen – magyarázta Aichelburg Márton. „Nem csak a fuldoklókat kell kihúzni, ha árvíz van, hanem gátat kell építeni, ami mindenkit véd” – fogalmazott. Vagyis nem csak a lemaradókat segítik az értő olvasás elsajátításában, hanem azokat is, akik ezzel a kis segítséggel képesek lehetnek az egész társadalmat jó irányba húzó erővé válni.