A jól képzett szakemberek által irányított profi menedzsment a cégek sikerének egyik alappillére. Lehet, hogy a családi vállalkozásoknál mégsem feltétlenül szükséges ezen a területen nagyot villantani?
Furcsa ellentmondásba került két, a családi vállalkozásokat vizsgáló tanulmány. Míg az egyik szerint a családi cégek menedzsmentje általában gyenge, a másik azt mutatta ki, hogy eredményesebbek a nem családi vállalatoknál. Valaki hibázott? Vagy a családi vállalkozások eredményessége nem a profi menedzsmenten múlik? Erre az ellentmondásra hívja fel a figyelmet a Family Capital cikke.
A Harvard Business Review-ban megjelent, prominens kutatók által jegyzett tanulmány arról értekezik, hogy milyen fontosak a magas szintű menedzsment kompetenciák a sikeres üzlethez. A World Management Survey projekt kutatói összesen tizenkétezer céget vizsgáltak 34 országban. Az eredmények szerint pedig az erős központi menedzsmenttel rendelkező cégek profitábilisabbak, gyorsabban nőnek és kevésbé hajlamosak bedőlni. A legrosszabb és a legjobb 10 százalék között 75 százalékos különbség van a produktivitásban.
A kutatás számos vállalattípust vizsgált, és a családi vállalkozások, illetve ezen belül különösen azok a cégek, amelyeknek a vezetője is a család tagja, gyengén teljesítettek a menedzsment kompetenciák terén. Ennek hátterében a kutatás szerint az a Magyarországon is ismert jelenség áll, hogy azok a családi vállalkozások, ahol az alapító az első számú vezető is, nehezebben vonnak be külső szakértelmet, mert félnek a kontroll elvesztésétől.
Bár a kutatás eredményei szerint az erős és strukturált menedzsmentfolyamatokkal rendelkező vállalatok sokkal jobban teljesítenek számos kemény mutató esetében (ahogy fent láthattuk), a kutatók szerint ennek ellenére jellemzően a vállalatok és a vállalkozói képzések sem fordítanak elég nagy hangsúlyt ezen képességek fejlesztésére. A tanulmány példaként állítja egymással szembe az olasz Moleskine és az indiai Gokaldas Exports vállalatokat. Mindkettő családi vállalkozás, de míg előbbi esetében nagyon korán sor került külső tőke, és ezzel professzionális menedzsment bevonására, a cég pedig szárnyal, addig a második példában a családfő vezetői döntése majdnem az egyik fő ügyfél, a Nike elvesztéséhez vezetett. Az alapító ugyanis nem akarta bevezetni a gigacég által elvárt lean menedzsment módszert.
De biztos, hogy az üzleti iskolákban tanított menedzsment praktikák annyira fontosak a családi vállalkozások számára? Lehet, hogy nem.
A Family Capital fedezte fel a Credit Suisse friss riportját, mely szerint az listázott családi vállalkozások részvényei az elmúlt közel egy évtizedben rendszeresen jobban teljesítettek a nem családi vállalkozások papírjainál. Vagyis bárhogyan is vezetnek, eredményesnek eredményesek. Persze, mivel tőzsdei cégekről van szó, e vállalatok többsége természetesen már nem az alapító egyszemélyes vezetése alatt áll.
Amiért mégis érdemes egymással szembe állítani a két kutatás eredményét, az a Credit Suisse jelentésének érdekes részlete. Eszerint a vizsgált családi vállalkozások jelentős része nem tekinti kiemelkedően fontos problémának az utódlás kérdését. Ehelyett inkább az egyre erősebb verseny és az innovációs kényszer foglalkoztatja őket. Az, hogy az utódlás tervezése nincs a legfontosabb fókusztémák között, viszont azt jelenti – vélik a Family Capital szerzői – hogy ezek a cégek valóban nem aggódnak túlságosan azon, hogy magas pontszámokat érjenek el a menedzsmentkompetenciákat mérő mutatóknál.
Persze szó sincs arról, hogy a vezetői inkompetencia menthető lenne, vagy éppen ne tenné tönkre a családi vállalkozásokat éppúgy, ahogy bármilyen más céget. De a két elemzés összevetése alapján úgy tűnik, a családi vállalkozásoknak talán más cégtípusoknál kevésbé kell aggódnia azon, hogy minden részletében MBA szintű menedzsment működést prezentáljanak. A pozíciók érzelmi alapú elosztása mindig is komoly problémája lesz a családi vállalkozásoknak, amivel foglalkozni kell. Ugyanakkor az üzleti képzéseken tanított „nagykönyvi” menedzsment kompetenciák úgy tűnik, mégiscsak kevesebbet számítanak ennél a vállalattípusnál. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy a világ legrégebbi üzletei közül számos családi vállalkozásként működik.
A BGE Budapest LAB friss kutatása, amely az első hazai családi vállalkozásokat vizsgáló kutatás, azt támasztja alá, hogy van összefüggés a családi vállalkozások többgenerációssá válása és a növekedési pálya között. A többgenerációs családi vállalkozások mind alkalmazotti létszám tekintetében (többgenerációs családi vállalkozások esetében az átlagos alkalmazotti létszám 13, míg az egygenerációsok esetében 12, a különbség statisztikailag szignifikáns), mind az árbevétel esetében fejlettebbek az egygenerációs cégeknél. A szignifikáns különbség azt mutatja, hogy valódi fejlődési pályát rajzolhatunk fel a generációváltással összefüggésben.