A vállalkozók többsége úgy éli meg, hogy neki aztán tényleg egyetlen szabad perce sincsen. Tekerjük a mókuskereket, minden nap a végletekig kifacsarjuk az agyunkat, és ha a napi dolgok mennek is, sokszor úgy érezzük, inkább butulunk, ahogy telik az idő ahelyett, hogy fejlődnénk. Ismerős? Akkor ideje megismerni az 5 órás szabályt!
Mint a legtöbb, sokak által követett és bevált életvezetési tipp esetében, ezúttal sem túlságosan bonyolult dologról van szó. A tanács valójában ennyi: hetente 5 órát fordítsunk tanulásra! Túl banálisnak tűnik? Ha kell rá valami bizonyíték, hogy miért érdemes mégis kipróbálni, elmondjuk, olyan emberek követik ezt az elvet, mint Bill Gates, Oprah Winfrey vagy Mark Zuckerberg.
Kép:Pexels
Öt óra hetente valójában nem kevés. De azért nem is annyira ijesztő, ha közelebbről nézzük a dolgot. Először is, az öt órát nem feltétlenül egyhuzamban kell teljesíteni. Dönthetünk úgy, hogy minden hétköznap egy órát iktatunk be önfejlesztésre, de megoldás lehet az is, hogy hétvégére hagyjuk a dolgot, amikor könnyebben rendelkezhetünk a saját időbeosztásunk felett. Hogy még ez is soknak tűnik? Nos, ha például úgy döntünk úgy, hogy reggelente autó helyett tömegközlekedéssel indulunk a dolgunkra, sokat teszünk a környezetért is, ugyanakkor jó esetben egy fél órácskát máris nyertünk nyugodt olvasásra. Vagy elalvás előtt a Facebook helyett is választhatunk más időtöltést. A lényeg, hogy a tanulásra szánt időben tényleg ne foglalkozzunk mással.
A tanulás szó is sokak számára ijesztő lehet. Akinek közel van az iskolapad, nem nagyon vágyik többre a kötelezőnél, akinek távol, az pedig (tévesen) azt gondolhatja, öreg már a tanuláshoz. Nem is feltétlenül arra gondolunk, hogy irány a következő felvételi – bár valószínűleg a tanfolyamok és továbbképzések, vagy épp mesterszakok, doktori iskolák között is találunk olyat, ami érdekes és hasznos volna – ennél sokkal egyszerűbb dologról van szó.
Olvass!
A kiemelkedően sikeres emberek általában sokat olvasnak. Bill Gatesről és Warren Buffetről például köztudomású, de Elon Musk is fiatal kora óta falja a könyveket. Az olvasás hatékony és kényelmes módja a tanulásnak. Az első lépés, hogy legyen mindig egy könyv az ágyunk mellett vagy a táskánkban, de ennél is fontosabb, hogy tűzzünk ki egy (reális) célt, hogy mikorra akarjuk elolvasni. Mert hiába mondjuk sokszor, ha kérdezik, hogy épp ezt vagy azt olvassuk, amikor valójában két hete ki sem nyitottuk a kötetet.
Az olvasás szórakoztató – főként, ha magunk választjuk meg, mibe kezdünk bele – ugyanakkor amellett, hogy a könyvekből új tudásra tehetünk szert, beindíthatják a kreativitást is, ami további sikerek megalapozója. Persze a saját szakmánkhoz kapcsolódó új ismeretek megszerzése nagyon fontos, de nem csak a legújabb módszereket és trendeket bemutató szakkönyveket érdemes bújni. Megéri néha éppen olyan területbe belemélyedni, amihez egyáltalán nem értünk – egyelőre. De inspirációs forrásként regények, életrajzok is nagyon hasznosak lehetnek.
Reflektálj!
Az öt órában ne csak arra szánjunk időt, hogy minél több dolgot „töltsünk” a fejünkbe, hanem arra is, hogy legyen idő feldolgozni az új információkat. A tanulásnak elengedhetetlen része a reflexió, vagyis az a folyamat, amikor az új információkat beillesztjük a meglévő tudásunk rendszerébe, így mélységében befogadhatóvá tesszük a magunk számára. Feldolgozás nélkül a túl sok információ csak fáradtságot és zavarodottságot okoz. A szakértők szerint érdemes lehet naplót vezetni az olvasottak alapján, ami segít, hogy az új információkat mélységében raktározzuk és a saját életünkhöz kapcsoljuk. Az is remek megoldás, ha beszélgető partnereket találunk az aktuális témáinkhoz. Egy másik nézőpont, konstruktív vita remek lehetőség arra, hogy átgondoljuk, amit befogadtunk.
Kísérletezz!
A tanulás egyáltalán nem feltétlenül passzív befogadást jelent akkor sem, ha a magunk kedvéért csináljuk. A fejlődéshez elengedhetetlen, hogy újabb és újabb, addig ismeretlen dolgokat próbáljunk ki. A világ legnagyobb sikereinek jelentős része kísérletezés eredményeként született, és az az örök igazság sem vesztette érvényét, hogy ha mindig ugyanazt csináljuk, abból nem lesz fejlődés. Szóval kísérletezz bátran új megoldásokkal és ötletekkel! Ha nem jön be a dolog, akkor legalább egy tapasztalattal gazdagabbak lettünk. Ahogy Thomas Alva Edison elhíresült mondása tartja: „Nem hibáztam. Egyszerűen csak találtam 10.000 utat, ahogy nem működik.”
Az öt órás szabály elmélet hívei szerint annyira neki kéne menni a kísérletezésnek, hogy minden egyes héten ki kéne próbálni egy új ötletet akkor is, ha éppen teljes őrültségnek tűnik.
Ne keverd a munkát a tanulással!
Persze kétségtelen, hogy a napi munkában is folyamatosan tanulunk – sokszor keményen a saját bőrünkön. Ez mégis egészen más, mint az a fajta szabad és inspiratív tudásgyarapítás, amiről most beszélünk. Az 5 órás szabály nem arról szól, hogy reméljük, munka közben is fejlődünk valamiben, hanem arról a tudatosságról, hogy időt és energiát fordítsunk arra, hogy biztosan egyre többet tudjunk. Tűzzünk ki tanulási célokat, adjunk időt magunknak arra, hogy elérjük és hatalmas lesz a változás!
A lényeg a fejlődés, nem a produktivitás
Az ember hajlamos azt gondolni, hogy minél produktívabb, annál sikeresebb. És persze a produktivitás valóban fontos, de az élethosszig tartó tanulás nélkül nem hoz igazi fejlődést. A mindennapi elfoglaltságok között nehéz hetente 5 órát szánni valamire, aminek nincs azonnal látható eredménye, de hosszabb távon bizony megéri, ha megpróbálunk a napi to do listánkon túlra tekinteni és helyette arra fókuszálni, hogyan válhatunk önmagunk legjobb verziójává.