A kezdő vállalkozások egyik legfontosabb mantrája az MVP, vagyis minimum viable product. Vagyis a piacra készülő terméknek vagy szolgáltatásnak az a verziója, amivel már ki lehet lépni az emberek elé, hogy valós visszajelzéseik alapján eldönthető legyen, működhet-e, amit terveztek, vagy vissza kell térni a startvonalra. Még jobb azonban már ez előtt tesztelni, hogy az elv, amire építünk, működik-e.
Az MVP, vagy más néven korai prototípus létrehozása azonban sok esetben már magában jelentős befektetéssel jár: online szolgáltatások esetében a tervezés és a design mellett ez már fejlesztést is igényel, míg kézzelfogható termékek esetében a legyártott prototípusnak alkatrészköltsége is van, az összeszerelésről nem is beszélve. Jobb lenne ennél hatékonyabb módon tesztelni, hogyan reagálhat majd a piac és a potenciális fogyasztók a megálmodott ötletünk megtestesülésére.
Gagan Biyani, a Udemy és a Maven online oktatási platformok alapítója ezért egy másik módszerrel dolgozott a startupjainak korai életszakaszában. Ezzel a megközelítéssel el tudta érni, hogy már akkor kapjon koncepcióira értékes visszajelzést, amikor még semmi kézzel fogható nem feküdt előtte a tervezőasztalon.
Kép:Pixabay
MVP helyett MVT
A tapasztalt startupper a korai prototípus fejlesztésébe ölt számtalan munkaóra és aztán a sikerben való reménykedés helyett azt javasolja, hogy a validáláshoz a korai fázisban keressük meg inkább azokat az elveket és feltevéseket, amelyeknek valósnak kell lenniük ahhoz, hogy az ötlet működjön. Sőt: még inkább egyetlen elvet vagy feltevést, hiszen egy termékkel kapcsolatban leggyakrabban a használóit nem a hosszú fícsör-lista győzi meg, hanem inkább a célszerűség. A piacra lépést tehát nem egy majdnem teljes funkcionalitású prototípus piacradobása kell megelőzze, mind inkább azoknak a feltevéseknek a vizsgálata, amelyek alapján azt gondoljuk, hogy a terméknek sikere lesz.
Ezt nevezi minimum viable testnek (MVT), azaz minimális életképesség tesznek. De mi is ez pontosan? Annak a feltevésnek a vizsgálata, aminek igaznak kell lennie ahhoz, hogy sikeres biznisz épülhesssen egy ötletre. Vagyis míg az MVP a terméknek egy olyan verziója, ami bár egyszerű, de úgy néz ki és olyan érzést kelt, mint a végleges termék, addig az MVT nem hasonlít a végső termékre. Tartalmazza viszont azt a gondolatot, előnyt, felvetést, ami köré az üzlet épül. Biyani szerint sokkal hatékonyabb ezeket a felvetéseket tesztelni, majd ennek alapján fejleszteni a konkrét terméket, ami passzolni fog a piac elvárásaihoz. Ez után aztán elkezdheted megépíteni az első működő verziót, amelynek tesztelésével sok további kérdésre kapsz majd választ.
Az MVT a terv alapvető hipotézisének tesztelése, ami kizárólag erre a hipotézisre fókuszál – nem a vásárlók véleményére az ötletről, nem a hosszú távú fejlesztési potenciálra, vagy sok más, egyébként szintén fontos dologra.
Alapértékek és nehéz kérdések
Ehhez legelső lépésben az értékajánlatot, a termék egy mondatos ígéretét kell megfogalmazni. Vagyis, hogy mit ad az adott dolog, ami miatt azt gondoljuk, hogy a vásárlói szeretni és keresni fogják. Olyan egyszerű és alapvető megfogalmazásokra kell gondolni, mint például: „Egy mosógép, ami jóval csendesebb, mint a többi.” vagy „Egy alkalmazás, amely kerékpárosoknak is képes útvonalat tervezni.” Az biztos, hogyha az ötletet ennél bonyolultabban lehet leírni, akkor az már tévút lehet. Persze, a megvalósítás majd bonyolultabb lesz, de az alap ajánlatot meg kell tudni fogalmazni egyetlen egyszerű mondatban. Fontos, hogy a tettekre és ne a véleményekre fókuszálj! Az emberek (mindenki, te is) sok mindent mondanak, hogy mit és miképp tennének, de nagyon gyakran a valóságban másképpen döntenek, cselekszenek. Vagy éppen nem tudatosítják, hogy mire van szükségük, de a szükségletük ettől még létezik.
A következő lépésben kell összegyűjteni azokat a kockázati tényezőket, amelyek a nulla pontnál megbuktathatják az ötletet. Legyünk ilyenkor őszinték magunkkal már az első kérdés esetében is: tényleg kelleni fog ez az embereknek? Hajlandók lesznek mondjuk 5000 forintot, vagy havonta mondjuk 36 eurót arra áldozni, ami szerintünk majd értékes lesz nekik? Tényleg megvalósítható, amit tervezünk? Szuperül hangzik mondjuk a teljesen ingyenes szállítás a világon mindenhova – de akkor hol lesz a pénz? Van-e jogi akadálya annak, amit tervezünk? Technológiai? Ha a fentiekre van válaszunk, jöhet a többi kockázat: hogyan fogjuk eljuttatni a potenciális vásárlókhoz? Elérhetők ők? És vannak elegen? A piacismeret, a piacméret sok esetben nehezen felmérhető, de érdemes inkább pesszimistának lenni a startup szakértő szerint. Kezdjünk inkább a pesszimista verzióval, ha pedig a termék bővítésével a piacméret is növelhető, annál jobb. Végül, de nem utolsó sorban megvalósítható a terv úgy, hogy még profitot is termeljen a cég?
Prototípus helyett modellezés
A legkockázatosabbnak tűnő kérdéseket ugyanis tényleg le kell tesztelni – ha nem is kell prototípust építeni, de modellezni érdemes az adott aspektust. A legalapvetőbb dolgokra kell koncentrálni, a termék vagy szolgáltatás lényegi magjára. Ha például valóban egy csendes mosógép a terv, akkor még a prototípus előtt, mondjuk hangszórókkal modellezve, akár egy távoli ismerősökből álló tesztközönséggel érdemes kipróbálni, hallanak-e a hangosabb és a halkabb zaj között valódi különbséget. (Amelyért esetleg majd mások hajlandóak lennének magasabb árat fizetni.) Példánk esetében tehát nem az a kérdés, hogy milyen lesz a tervezett gép dizájnja, és nem kell építenünk semmit, ami mosni tud. A kérdés az, hogy a mosógép hangereje olyasmi-e, amire érdemes üzletet építeni. Vagy ha éppen az Amazont fejlesztenénk, nem kéne hatalmas raktárakat és fejlett mesterséges intelligenciával bíró rendszert építeni ahhoz, hogy megtudjuk, akarnak-e az emberek online könyvet venni. És ha már itt tartunk – lehet, hogy nem tudják, hogy akarnak. Azt tudják helyette, hogy jó lenne megszerezni egy kötetet, amit nem lehet kapni a közeli könyvesboltokban.
Az ötleten már a folyamat első felében, amikor a fogyasztóknak szóló fő ígéretét próbáljuk megfogalmazni, sokat alakíthatunk csiszolhatunk, ahogy a modellezések szintén sokat segítenek abban, hogy a leendő ügyfelek szemével lássuk elgondolásunkat. A prototípus elkészítését így sem fogjuk megúszni (hacsak ezen a ponton ki nem derül, hogy az ötletünkkel alapvető gond van), viszont egy minimálisan életképes tesztelést követően fejlesztett prototípus kevesebb gyerekbetegséggel fog küzdeni, és érdemibb visszajelzést ad majd az ötletről. És így mi is úgy érezzük majd, hogy előrébb tartunk, közelebb, a valódi piacra lépéshez.
Többet szeretnél tudni? Itt olvashatsz a témáról bővebben.