Az üzleti életben van egy alapelv: először ismer, aztán kedvel, majd bízik bennünk, s a végén üzletet kötünk. S azt is könnyű belátni, hogy bizalmat építeni, illetve rombolni, viselkedéssel lehet.
Képzeljük el, hogy elindulunk otthonról egy találkozóra… mondjuk egy randira…
Hogyan öltözünk fel? S ami fontosabb, kit képviselünk?
Valószínűleg olyan öltözéket választunk, ami egyszerre önazonos és vonzónak érezzük magunkat benne. S a randin természetesen saját magunkat „képviseljük”, saját értékrendünket, érdeklődésünket, vágyainkat.
Most tegyük fel, hogy nem randira, hanem egy üzleti megbeszélésre vagy ügyféltalálkozóra indulunk. Milyen öltözéket választunk? S kit képviselünk?
A megjelenésünket – noha még mindig önazonos – befolyásolják a cég írott, illetve íratlan elvárásai. A megbeszélésen pedig már nem magunkat képviseljük, hanem a „cég arcai” vagyunk.
Noha mostanában egyre határozottabb tendencia, hogy a munkavállaló olyan cég mellett teszi le a voksát, amely értékrendje harmonizál az övével, ezért a cég értékrendjét magától értetődő természetességgel tudja képviselni, ez nem változtat azon, hogy tárgyalásokon, megbeszéléseken a cég érdekeinek hatékonyan érvényesítése a cél.
A fenti gondolatsor jól mutatja, hogy mi a különbség a hétköznapi és az üzleti viselkedéskultúra alaphelyzete, illetve az általuk elérni szándékozott cél között.
A mindennapi (társasági) etikett (öltözködés-, viselkedés- és kommunikációs kultúra) középpontjában a harmonikus kapcsolatok állnak, az üzleti etikett középpontjában ezen felül az üzleti (pénzügyi, szakmai) siker is. A siker pedig abban gyökerezik, hogy mennyire tudja a cég megőrizni ügyfelei, partnerei és nem utolsó sorban munkatársai lojalitását (elkötelezettségét, hűségét), elérve azt, hogy hosszútávú, megbízható partnert lássanak benne, sőt jó szívvel ajánlják másoknak is, és ennek köszönhetően a cég pénzügyi és szakmai szempontból is sikeres legyen.
Az üzleti életben van egy alapelv, amelyet analógiaként az élet más területeire is használhatunk:
„Először ismer, aztán kedvel, majd bízik bennünk, s a végén üzletet kötünk.”
Az üzlet alapja tehát, talán annyira nem is meglepő módon, a szimpátia és a bizalom. S azt is könnyű belátni, hogy bizalmat építeni, illetve rombolni, viselkedéssel lehet.
Kép:Pexels
S ha közvetve vagy közvetlenül pénzről van szó (márpedig az üzleti életben mindig oda jutunk, hiszen a szakmai siker mellett pénzügyi siker reményében indul minden vállalkozás, nőjön bármekkorára is), a viselkedéssel kapcsolatos elvárások sokkal nagyobbak.
Az üzleti etikett szabályai ezért a hétköznapi viselkedéskultúra szabályainál egy fokkal formálisabbak, távolságtartóbbak, szertartásosabbak, nagyobb hangsúly esik a pontosságra és a „szerepek” ismeretére. Ez közel sem jelenti azt, hogy az üzleti kultúra ne lenne barátságos, de a közvetlenség soha nem léphet át bizonyos határokat, s nem fordulhat indiszkrécióba.
Azt, hogy mekkora jelentősége van egy-egy életpálya vagy vállalkozás sikerében az etikett ismeretének, jól mutatja, Tom Corley kutatása, aki számos dúsgazdaggal folytatott beszélgetés során arra kereste a választ, hogy az önerőből milliomossá váló vállalkozók milyen – a kevésbé sikeres vállalkozótársaiktól eltérő – szokásokkal rendelkeznek.
A csokorba gyűjtött tulajdonságok között az etikett ismerete, jelentőségének felismerése és szabályainak betartása éppen úgy szerepel, mint a dúsgazdagok azon közös vonása, hogy mindannyian mesterei a small talk-nak (könnyed társalgásnak).
A manager irodalom alapművének számító Jóból kiváló című könyvében, amely a tőzsdén 15 évig folyamatosan sikeres cégek körében végzett kutatásainak eredményét összegzi Jim Collins, az „ötös szintű” vagyis a kimagasló üzleti eredményt hosszú távon elérni képes vezetőkről írva kiemeli, hogy nemcsak tisztelettel bánnak a munkatársaikkal, de a legfeszültebb helyzetekben, még udvariasabbak velük.
Ugyanakkor, ahogyan az etikett ismerete hozzásegíthet a sikerhez, a „játékszabályok” be nem tartása a sikeresnek induló karrierek megfeneklésében játszik komoly szerepet. Erről már a New York Times bestsellerében, Forbes 500-as cégek managereinek karrierútját segítő Marshall Goldsmith és Mark Reiter ír.
Ha jobban belegondolunk természetes, hogy az üzleti élet szereplőjeként (legyünk akár vállalkozók, akár egy cég munkatársai) nem teljesen ugyanazokat a tulajdonságainkat mozgósítjuk, mint a mindennapjaink során, illetve nem olyan mértékben (például humorérzék) mint a magánéletben. A tudósok szerint ez a képességünk ugyanakkor kifejezetten kívánatos, mert a magas self-komplexitás (az énrészeink száma és változatossága, amelyeket különböző helyzetekre kialakítottunk és használunk) hozzásegít ahhoz, az életünk során megtapasztalt kihívásainkkal sokkal sikeresebben küzdjünk meg, vagyis boldogabb életünk legyen.
A fentiek alapján nem véletlen tehát, hogy az Amazonon szétnézve közel 6000 találatunk lesz „business etiquette book” kifejezésre. Az tengerentúli üzleti szereplők ugyanis már megtapasztalták: az üzleti etikett ismerete nem egyszerűen hasznos tudás, jó befektetés is.
Erdős Zsuzsanna
üzleti etikett szakértő
www.erdosetikett.hu