Mindannyiunk életében vannak napok, amikor szinte ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy egy pár percre lehunyhassuk a szemünket. De tényleg működik a napközbeni energetizáló szunya? És van, ahol ez nem gond?
Az alvás az elfoglalt emberek által talán legértékesebbnek tartott időtöltések egyike. Soha nincs rá elég időnk, a hiánya viszont komoly hibákhoz és egészségügyi problémákhoz vezethet. Japánban sajnos van rá példa, hogy valaki szó szerint halálra dolgozza magát (még jogi kategória is létezik erre). Ha ez téged nem is fenyeget, azért biztos előfordult már veled is, hogy úgy érezted a nap közepén, mindenkinek jobb lenne, ha egy pár percre lehunynád a szemed…
Kép:Pexels
Az alvászavar – a krónikusan kevés alvás is annak számít – a munkahelyi produktivitásra is komoly negatív hatással van. A Tufts Medical Center kutatásának a QZ-n szemlézett, nem olyan meglepő eredménye szerint mérhető a kiesés, amit a fáradtság a munkateljesítményben okoz. Az alváshiány csökkenti az éberséget – így nem vesszük észre a hibákat -, rontja a memóriát és az interperszonális készségekre is negatív hatással van. Az amerikai kutatás becslései szerint a fáradtsággal összefüggő termelékenység csökkenés évi kétezer dollár veszteséget is jelenthet. A kialvatlanság következtében kialakuló testi és lelki betegségek miatt pedig a Rand Europe szerint közel 40 milliárd fonttal kevesebb GDP-t termeltek a brit munkavállalók 2016-ban.
Ausztrál kutatók pedig arra jutottak, hogy valójában nem jobb, ha álmosan megyünk dolgozni, mintha részegek lennénk.
Van értelme a sziesztának
Az ebéd utáni rövid szünet számos kultúrában teljesen bevett dolog – igaz, leginkább a hőség miatt. De számos kutatás bizonyítja, hogy tényleg van értelme. Egy brit felmérésben az ebéd után szunyókálók éberségét (alertness) vetették össze azokkal, akik kihagyták ezt, és az – szintén nem túl meglepő módon – szignifikánsan magasabb volt.
Egy másik kutatásban az éjszakai műszakban dolgozókat vizsgálták, és úgy találták, hogy akiknek volt lehetősége 30-90 percet pihenni munka közben, sokkal egyenletesebb teljesítménnyel dolgoztak a műszak során.
De van, hogy pár perc is elég. Volt olyan kutatás, ahol egy speciális készülék segítségével azt nézték, hogy milyen pihenést lehet elérni egy 23,5 perces metróút alatt. Nos, ebből 3,5 perc az alvás második, számos pozitív hatással járó szakaszában telt a megfigyelt alanynál, ami már elegendő ahhoz, hogy kevésbé érezze valaki fáradtnak magát.
De hogy aludj?
A haladó szellemű nyugati cégek között egyre több helyen van is lehetőség ilyesmire. Pihenőszobákat hoznak létre a dolgozók számára, ahova nyugodtan elvonulhatnak egy rövid időre. De Japánban – nem győzzük hangsúlyozni, abban az országban, ahol előfordul, hogy valaki tényleg halálra dolgozza magát – az is teljesen oké, ha valaki egy meetingen huny egyet. Amíg nem horkol és ülve marad. Az „alvás közbeni jelenlétnek” külön neve is van: inemuri.
Leleményes vállalkozók természetesen már a munka közbeni alváshoz is fejlesztettek ki megvásárolható termékeket, hatalmas sikerrel. Az irodai struccpárna lehetőséget nyújt arra, hogy kezünket és a fejünket belebújtatva nyugodtan szunyókáljunk a munkahelyünkön. A tervező a Kickstarteren gyűjtött a gyártásra, 70 ezer dollárt jelölt meg célként, de alig egy hónap alatt az összeg két- és félszerese, 195 ezer dollár jött össze rá.
Kép: Kickstarter
A National Sleep Foundation ajánlása szerint az éberség visszaszerzéséhez egy 20-30 perces szundítás az ideális. Ez már elég ahhoz, hogy javuljon a teljesítmény, de még nem érzed majd zavarosnak tőle a fejed, és nincs rossz hatással az éjszakai pihenésre sem. De az sem mindegy, hogy ez milyen környezetben történik. Sokkal jobb, ha van egy nyugodt, csendes, és lehetőleg sötét hely a pihenésre – mondják a szakértők.
Tehát, bár természetesen mindenkinek azt javasoljuk elsősorban, hogy feküdjön le korán és pihenje ki magát, ha ez nem jön össze, ne szégyelld, ha napközben kell újratöltened magad! Vállalkozóként úgyis te döntesz az időbeosztásodról…