Az ázsiai és csendes-óceáni vállalatok az amerikai és az EMEA (európai, közel-keleti és afrikai régió) országokhoz képest sokkal gyorsabb ütemben vezetnek be digitális termékeket és szolgáltatásokat, illetve kapcsolják össze az új technológiákat a vállalatokon belül. Le vagyunk maradva, és ez csak rosszabb lesz – derül ki a PwC Strategy& felméréséből.
A PwC Strategy& 26 ország 1 155 cégvezetője megkérdezésével készített felmérést a globális gyártó vállalatok körében az ipar 4.0-ról és a digitális működéssel kapcsolatos nézeteikről. Az eredmények alapján a PwC digitális érettségi indexet alakított ki, amely az átalakulásban élen járók, az úgynevezett digitális bajnokok versenyképességének hátterét vizsgálja. A felmérés eredményei szerint ugyan az ipar 4.0 gyorsan (hogy mi is ez, arról itt olvashatsz bővebben) átalakítja a gyártást, a vállalatoknak csak kisebb hányada van abban a helyzetben, hogy a működésük forradalmi átalakulása révén valódi versenyelőnyre tegyen szert. A PwC Strategy& 2018-as tanulmánya szerint a globális gyártó vállalatok mindössze 10 százaléka nevezhető digitális bajnoknak – ezek a vállalatok a digitalizációt olyan kiterjedten és rendkívül innovatív módon szemlélik, ami jóval túlmutat az automatizáláson és a hálózatépítésen.
A tanulmány szerint az ázsiai gyártók 19 százaléka ért el digitális bajnok státuszt, míg az amerikai kontinens országaiban ez az arány 11 százalék, az EMEA régióban pedig mindössze 5 százalék. Úgy tűnik tehát, hogy a régió fiatal és a digitális technológiához jól értő vállalatvezetői, valamint a meredeken emelkedő kompenzációs és gyártási költségek arra ösztönözték az ázsiai és csendes-óceáni vállalatokat, hogy kulcsfontosságú működési folyamataikat a világ többi részéhez képest sokkal gyorsabban digitalizálják.
Kevés a digitális intelligenciánk?
A digitalizáció az érett piacokon a termelés növekedéséhez vezet, mivel csökkenti a működési költségeket és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kevésbé támaszkodjanak a munkaerő-arbitrázsra. Azonban az EMEA régió vállalatai többnyire nem lépik túl a beszállítói lánc integrációjának közepes szintjét, és a gyártási műveleteikből gyakran hiányzik a magas fokú automatizálás és összekapcsolódás. Az ázsiai és csendes-óceáni térségbeli vállalatokhoz képest az EMEA-vállalatokra jellemzőbb, hogy nem képesek összekapcsolni stratégiai, működési, technológiai és emberekkel kapcsolatos képességeiket, és ritkábban vonják be partnereiket üzleti modelljeikbe annak érdekében, hogy ügyfeleik számára értéket teremtsenek.
Kép:Pexels
A lemaradásuk következtében az EMEA-vállalatok az új technológiákba és a digitális ökoszisztémákba történő befektetéseiktől mindössze 12,7 százalékos digitális bevételnövekedést várnak a következő öt évben, szemben az ázsiai vállalatok 16,6 százalékos növekedésével.
A Pénzcentrum szervezésében a Google Magyarország támogatásával a BGE-n rendezett konferencián neves szakértők adnak hasznos tippeket május 3-án 17:30-tól a hazai kkv-k digitális képességinek fejlesztéséhez, az internet adta lehetőségek kiaknázásához, illetve ahhoz, hogy legmodernebb technológiák alkalmazásával hogyan készíthetik elő, támogathatják, tehetik még hatékonyabbá külföldi piacra lépésüket. A rendezvény nyitóelőadását Dr. Radácsi László, a Budapest LAB igazgatója tartja. További részletek és regisztráció itt.
Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa szerint az ázsiai vállalatok a nyugatiaknál sokkal ügyesebben manővereznek a digitalizációt illetően, amelynek részben társadalmi okai vannak. A társadalom digitális intelligenciája sokkal magasabb, a munkaerő széles rétegeinél elfogadottabbak a digitális megoldások. Másrészt az egyik legkomolyabb ellenérv a gyártási tevékenységek távol-keleti kiszervezésével szemben a minőség ellenőrizhetetlensége, amelyre a digitalizáció nagyon jó válaszokat tud adni, így csökkennek az offshoring hátrányai. Továbbá, a még mindig folyamatosan bővülő kapacitások miatt magas a zöldmezős beruházások aránya, amit lényegesen könnyebb az ipar 4.0 megoldások beépítésével megvalósítani, mint a meglévő technológiákat utólag felszerelni ilyen megoldásokkal. Összességében az ázsiai vállalatok szívesebben próbálnak ki új üzleti modelleket, illetve fejlesztenek ki innovatív termékeket és szolgáltatásokat, amit a társadalmi, technológiai és makrokörnyezetük is támogat.
A digitális bajnokok többsége az elektronikai és az autóiparban található
A globális gyártó vállalatok kétharmada nem, vagy éppen csak elkezdte működésük digitalizálását, és különösen a feldolgozóiparban, a fogyasztási cikkek és a gyáripar területén csak néhány cég vált digitális bajnokká. Az ipari berendezéseket gyártó vállalatok már előrébb járnak, de a digitálisan leginkább érettek kétségkívül az autóipari (ahol 20 százaléka digitális bajnokok aránya) és az elektronikai vállalatok (14%). Az autóipari vállalatok működési folyamataikat már évtizedek óta optimalizálták, automatizálták és összekapcsolták, míg az elektronikai gyártók a kiszervezett gyártás élvonalában állnak, amihez különféle rendszerek és partnerek összekapcsolása és kezelése szükséges az értéklánc teljes hosszában.
Riba Gábor kiemelte, hogy az egyik oka, hogy az autóipari és az elektronikai vállalatok túlszárnyalják más iparágakban lévő versenytársaikat, az ellátási lánc nagyfokú integrációja és a jól integrált, végpontok közötti tervezés. Az autóipari szereplők évtizedek óta tartó törekvése a hatékonyság növelésére, a kibocsátás gyorsítására, a hulladék csökkentésére és a működő tőke visszanyerésére a karcsúsított technikák révén azt jelenti, hogy folyamatosan jobb módszereket és új technológiákat keresnek, amelyekkel finomíthatják a már jól bevált ellátási láncaikat. Az elektronikai cégek általában hosszú távú és szoros kapcsolatot ápolnak a beszállítóikkal és gyakran vesznek igénybe kiszervezett szerződéses gyártókat annak érdekében, hogy megfeleljenek a kereslet nagymértékű változásaiból és a termékek rövid életciklusából származó kihívásoknak.
Kezdeti szakaszban a mesterséges intelligencia alkalmazása
Új technológiákat széles körben alkalmaznak a PwC felmérésében részt vevő vállalatok, de csak a digitális bajnokok képesek arra, hogy kihasználják e technológiákat a teljes értéklánc mentén történő valódi összekapcsolódás és együttműködés érdekében. Elszigetelt implementációk helyett ezek a vállalatok holisztikus megközelítést alkalmaznak, és az alapvető technológiákat a vállalaton belül és a stratégiai partnerekkel is összekapcsolják. Az új technológiák alkalmazásától költségmegtakarítást és hatékonyságnövekedést várnak: a következő öt évben 16 százalék számít költségmegtakarításra, szemben az ún. digitális újoncokkal (a felmérésben a digitálisan legkevésbé érett vállalatok), amelyeknél ez az arány 10 százalék.
A digitális bajnokok legalább 90 százaléka akár kísérleti jelleggel is bevezetett néhányat a legújabb technológiákból, vagy tervezte bevezetésüket – ilyen például a tárgyak internete (IoT) (97%) vagy a fejlett robotika (90%). Ezzel ellentétben a digitális újoncok csak közel egyharmada vezette be a legelterjedtebb működési technológiákat, például a prediktív karbantartást (39%) vagy az integrált ellátásilánc-tervezést (32%).
Kép:Pexels
A digitális bajnokok egyharmada alkalmaz mesterséges intelligenciát (AI) a főbb működési területeken, elsősorban a manuális és a kognitív feladatok automatizálására. Ezzel szemben a digitális újoncok 98%-a egyáltalán nem végez AI által támogatott tevékenységet. A tanulmány szerint az AI alkalmazása összességében továbbra is kezdeti szakaszban van. A legtöbb vállalat nagyra értékeli az AI nyújtotta lehetőségeket, de a fő felhasználási területek még csak most vannak kialakulóban. Még a digitális bajnokok között is 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy nincsenek meg a megfelelő készségeik az AI rendszerek széles körű bevezetéséhez, és sokan vonakodnak a mesterséges intelligencia teljes körű bevezetésétől, mert bizonytalanok az AI-rendszerek által előállított adatok hasznosíthatóságával kapcsolatban. Az ázsiai vállalatok azonban az AI területén is élen járnak: 15 százalékuk fogott bele jelentős AI megoldások kivitelezésébe, míg az EMEA régió ezen a területen is lemaradt (5%).
Az ember a digitális átalakulás középpontjában
A megkérdezettek kétharmada nem rendelkezik világos digitális jövőképpel és stratégiával a digitális átalakulás és kultúra támogatására, és csak 27 százalékuk véli úgy, hogy munkavállalói rendelkeznek a szükséges képesítésekkel ahhoz, hogy megállják a helyüket a digitális jövőben. Ugyanakkor a digitális bajnokok több mint 70 százaléka számolt be arról, hogy vezetőik világos jövőképet jelenítenek meg, és a vállalaton belül példaértékű szerepet töltenek be a digitális változásban. Következésképpen a digitális bajnokok jelentős mértékben támogatják munkavállalóik fejlődését és képzését, és a funkcionális határokon átnyúló innováció ösztönzése érdekében előnyben részesítik a multidiszciplináris munkacsoportokat.
„Végső soron a munkavállalók teszik lehetővé és tartják fent a vállalat stratégiai irányát, megoldásait, teljesítményét és működését, ezáltal befolyásolva annak fejlődését. Ahhoz, hogy ezt az átalakulást megvalósíthassák, a digitális bajnokoknak fel kell mérniük munkavállalóik felkészültségét: a kiemelkedő digitális készségekkel rendelkező tehetségek további fejlődését elő kell mozdítani, miközben a többieket fel kell készíteni arra, hogy elérjék ezt a szintet, továbbá új tehetségeket kell bevonzani annak érdekében, hogy megszüntessék a képességbeli hiányosságokat” – tette hozzá Kerekes Antal.
Magyarország és az ipar 4.0
„Magyarországon folyamatosan zajlanak események ipar 4.0 témában, bár ezek célja egyelőre csak az ismeretterjesztés, a modern technológiákban rejlő lehetőségek bemutatása. A hazai partneri viszonyok elmélyítésére, az Európában kialakult legjobb gyakorlatoknak, elsősorban a legfejlettebb németországi mintáknak az átvételére, illetve hazánk digitális stratégiaalkotásának elősegítésére a kormány támogatásával 2016-ban megalakult az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség, amelynek szakértőink is tagjai” – mondta Kerekes Antal.
A digitalizációs kihívások kezelésére természetesen az Európai Bizottság is igyekszik segítséget nyújtani „Az új EU-tagállomokban működő intelligens gyárak” projekt keretében. A 2017-es év végén összesen 34, Magyarországról 3 olyan Digitális Innovációs Hubot (DIH) választottak ki, amelyek részt vehetnek egy képzési programban, amelyet a PwC és az Oxford University Innovation (Oxentia) irányítanak. A program célja a résztvevő DIH-ek felkészítése arra, hogy a saját országuk KKV szektorának ipari digitalizálódásában segítő, szakmailag is támogató szerepet töltsenek be. A KKV-szektor kiemelt támogatására azért van szükség, mert több tanulmány, felmérés is kimutatta, hogy a nagyvállalatok mellett különösen a kisvállalatok vannak hátrányban, mind az elérhető tudás, mind a lehetséges források tekintetében.