A magazinok interjúiban is megnevezik a sikeres vállalkozók a számukra fontos mentort, és kutatások is egyértelműen alátámasztják e szerep fontosságát. Mégis nagy a kavarodás a körül, hogy mit is csinál és milyennek is kell lennie egy valódi mentornak.
Szerző: Timár Gigi
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) egy korábbi kutatása rávilágított, hogy a túlterhelt kkv vezetők és tulajdonosok a hagyományos tréningek helyett sokkal inkább szorulnak professzionális folyamat-tanácsadókra, ún. mentorokra. Kkv-kra specializálódott mentorokból azonban egyelőre hiány van. Ezekre az igényekre reagálva a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) amellett döntött, hogy más európai uniós projektjeiben szerzett tapasztalatai alapján kifejleszti, majd terjeszti a kkv-kat célzó képzési programját: így indult útjáraegy Erasmus+ Stratégiai partnerség keretében a TRUST ME (TRaining for Unique Skills and Techniques for Mentoring) projekt, amelynek célja a mentoráláshoz szükséges egyedi készségek és kompetenciák fejlesztése, egy nemzetközileg elismert szakképzést kidolgozása a jövőbeni kkv-mentorok számára. A képzés célja, hogy a mentorok széles-körű szakmai tudással és erős szociális készségekkel felvértezve tudják támogatni a cégeket. A projekt első lépéseként a kutatók feltárták az üzleti mentorok szükséges kompetenciáit, majd az eredményekre alapozva kezdődött meg a mentorképzés tananyagfejlesztése és a tréningprogram kialakítása. A mentorképzési anyagok mellett kialakítottak a belépési szint felmérését célzó, valamint folyamatos nyomon követési programelemeket is. Jelenleg a program felnőttképzési és nemzetközi akkreditációja zajlik.
„Nem kalandorok, de kalandvágyó emberek vagyunk” – kezdte a TRUST ME projekt zárásként rendezett workshopon köszöntőjét Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora, azt hangsúlyozva, hogy önmagában van rizikója vállalkozásokkal foglalkoznia egy felsőoktatási intézménynek. „Vannak kipárnázottabb területek az üzleti és a tudományos világban, de jó, hogy olyan kutatók, oktatók foglalkoznak ezzel a területtel, akik merik vállalni a kockázatot, és ismeretlen helyekre elindulni. A TRUST ME projekt során az új tananyaggal egy bázist építettünk a csúcs közelében, ahonnan nekilendülhetünk valami másnak. A jövőre nézve is ezt a bátorságot szeretném kérni és támogatni, hogy megfelelő kalandvággyal tudjunk odaállni a vállalkozók mellé, és támogatni őket” – mondta a rektor.
Dr. Radácsi László
Kép: BGE
Személyességre szükség lesz
Bár nem könnyű megjósolni, mi vár ránk a szinte követhetetlen technológiai fejlődés miatt a jövőben, van, ami biztosnak tűnik. A Cognizant’s Center for the Future of Work frissen megjelent tanulmánya szerint erős fókusz lesz azon, hogyan segítsünk embereket konkrét dolgokban -– mondta Dr. Radácsi László, a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója hozzátéve, a személyes fejlesztés típusú hivatásoknak a mesterséges intelligencia által uralt világban is komoly helye lesz. Ez egyelőre azon kevés kompetencia közé tartozik, amit nem tudnak kiváltani a gépek.
A vállalkozás természeténél fogva kapcsolat, fejlesztés, információ és tudásigényes műfaj, folytatta a szakértő. Az információ forrásai lehetnek barátok, online guruk, szakmai kiadványok, képzések, konferenciák, tanácsadók, tudományos kutatók. De folyamatos személyes támogatást a tudásátadásnak ezek a hagyományos, alapvetően frontális módjai nem nyújtanak, így bizonyos szempontból nem alkalmasak a vállalkozások fejlesztésére.
A hagyományos tudásátadás szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy egy vállalkozás növekedni tudjon, adott esetben unikornissá válhasson – hangsúlyozta dr. Radácsi László, aki szerint a személyes fejlesztői szerep ehhez nélkülözhetetlen. „A magazinok interjúiban is megnevezik a sikeres vállalkozók a számukra fontos mentort, de kutatások is egyértelműen alátámasztják e szerep fontosságát. Személyes fejlesztés nélkül légüres térbe kerülnek a vállalkozók, általában induláskor. A vállalkozói ökoszisztéma akkor működik jól, ha folyamatosan kap impulzusokat. A vállalkozói csapatok számára pedig a legfontosabb impulzust, a környezetből érkező, hasznosítható visszacsatolást éppen a személyes támogatás tudja biztosítani.”
E szerepekkel kapcsolatban a nemzetközi gyakorlatban is teljes a terminológiai kavalkád – tette hozzá dr. Csillag Sára, a BGE tudományos rektorhelyettese. A projektben dolgozó francia partnerek például coachként hivatkoztak magukra, a közös munka során szembesültek vele, hogy amit csinálnak, az nem a klasszikus coaching. Közös feladat ezt tisztogatni – tette hozzá a rektorhelyettes. A Budapest LAB igazgatója szerint beszélni kell a mentorálásról nem csak azért, mert ezáltal válik tisztábbá a nyelv, amin beszélünk, de azért is, hogy az ökoszisztéma szereplői tisztában legyenek azzal, hogy milyen szereplők léteznek, és kihez mivel érdemes fordulni.
Balázs Tibor
Kép:BGE
De mi is a mentorálás?
A fogalom és a mentor szerep jellemzőinek tisztázása azonban nem is olyan egyszerű. Sokan sokféleképpen értelmezik – fejtegette Balázs Tibor, a SEED Alapítvány ügyvezetője. A szakember véleménye szerint a mentor alapvetően egy személy, a mentorálás két személy közötti bizalmi kapcsolat. A mentorálás esélyteremtés, a mentorálásban részesülő vállalkozások versenyképesebbé válnak. Ugyanakkor a mentorálás fontos a startup kultúrában a befektetők szempontjából is, mert segíti a megtérülés esélyének növelését – bár ez utóbbi Balázs Tibor szerint klasszikus értelemben már nem is tekinthető mentorálásnak. A leginkább vitatott kérdés, hogy elfogadhat-e ellenszolgáltatást a mentor azért, amit ad. A klasszikus mentorprogramok önkéntesekre épülnek, a mentor nem csak tudásátadó, hanem személyes példamutatásra is képes. Előfordulhat persze, hogy valaki mentorként későbbi megbízást is vár e szereptől, ezzel – ha a szerepeket a folyamatokban sikerül egyértelműen elválasztani – nincs is baj. Ugyanakkor a SEED Alapítvány vezetője szerint az ideális az önkéntességen alapuló rendszer, mivel a mentorok tudását és azt a nagyon összetett „szolgáltatást” amit nyújtanak, nehéz lenne piaci alapon megfizetni. Ha a mentorok úgy látják, hogy a program, amihez csatlakoznak valóban működik, segít, kiváltság hozzá tartozni, egyébként sem a fizetés lesz az önkéntesség motivációja. A tapasztalatok szerint ugyanis nem csak a mentoráltak kapnak sokat a folyamattól.
Mi a különbség a coach és a mentor között? A coaching viselkedésminták, megküzdési mechanizmusok megváltoztatásáról szól. A coach dolga, hogy látható, ellenőrizhető változásokat hozzon létre viselkedésben, megküzdési sémákban – magyarázta dr. Radácsi László A mentorálási folyamat üzleti megoldásokat hoz magával, de nem biztos, hogy az emberi oldal változását is. Bár a szakértő hangsúlyozta, nehezen tudja elképzelni, hogy ne lenne ilyen hatása is egy hosszabb ideig tartó, ilyen típusú személyes kapcsolatnak, de fontos, hogy a mentorálás alapvetően nem ezt célozza.
A mentorált dönt
Fontos leszögezni a szakértő szerint, hogy mindig a mentorált választ mentort magának, hisz ő helyezi bizalmát a másikba. Arra is bármikor lehetőséget kell adni, hogy a mentorált a folyamat során „kiugorjon”, ha úgy érzi, hogy a bizalmi kapcsolat megszakadt. Nem szerencsés, ha a mentorok „vadásznak” a vállalkozásokra. Ha mégis a mentorok általi keresést kell elősegíteni, az iteratív összerendelés lehet a megoldás, ami cserére is lehetőséget biztosít.
Soltész Anikó
Kép:BGE
Hasonlóan a mentorált igényei határozzák meg azt is, hogy hogyan is működik praktikusan a mentorálási folyamat, de valamilyen egyéni fejlesztési tervet, amely összefoglalja, hogy a felek hova kívánnak eljutni a folyamat alatt, érdemes rögzíteni. Ez fontos azért is, hogy meg lehessen ítélni, sikeres volt-e a mentorálás. Klasszikus értelemben, ha a mentorált úgy érzi, hogy megkapta a segítséget, amit várt, akkor igen. Akkor is, ha adott esetben arra a döntésre jut, hogy bezárja, vagy nem indítja el a vállalkozását. Speciális esetekben viszont van, ahol sikerkritériumként a vállalkozás fejlődését rögzítik, olykor pedig a mentoráltba való befektetés megtérülése a sikerkritérium.
Példakép, irányító, útjelző
A mentor egy fajta példakép, egy olyan tanácsadó, aki segít megtalálni a megfelelő megoldást az ügyfele problémájára úgy, hogy a saját tudásával, szakértelmével képes arra, hogy előhívja az ügyfél rendelkezésre álló szellemi erőforrásait, amivel képes lesz arra, hogy meghozza a szükséges – legjobb – döntést – mondta Soltész Anikó, a hazai vállalkozásfejlesztési intézményrendszer kimagasló alakja, a SEED alapítvány alapítója, korábbi ügyvezetője. A mentoring értő figyelem, aktív hallgatás, de mindenek előtt felfüggesztett ítélkezés. Szinte mindegy, hogy mit tud a mentor, a lényeg, hogy képes legyen azt a mentorált nyelvén elmesélni. A mentorálás folyamatában fontos szerepe van az érzelmeknek is – hangsúlyozta – különösen a bizalomépítés időszakában. Az igazi művészet a megfelelő mérték megtalálása. Bár empátiára szükség van, fontos, hogy a mentor ne váljon hőssé. Segít a probléma megoldásban, de nem kell magáévá tennie azt. A szakmai háttér mindenképpen fontos, de emellett elengedhetetlen az empátia és az értő figyelem, a nyitottságra és innovációra való törekvés, a kezdeményező készség – hangsúlyozta hozzá C. Szabó Helga mentor szupervizor is. Fontos, hogy a mentor képes legyen hatni és motiválni, megosztani tudását és tapasztalatait, vagyis ne féljen attól, hogy mentoráltja nála is nagyobbra nőhet. Az egyik legfontosabb kompetencia pedig, amivel egy tapasztaltabb mentor segíteni tud, a szintetizáló képesség. El vagyunk árasztva információval, a mentor segíthet ezeket szintetizálni és priorizálni, megtalálni az adott helyzetben szükséges fókuszt – tette hozzá Radácsi László.
A mentorálási folyamat 1. A bizalmi légkör kiépítése 2. A struktúra kialakítása – mikor mennyit és hogyan találkoznak, milyen kérdéseket mikor beszélnek meg. Ezeket fontos előre tisztázni, hogy a különböző elvárások ne okozzanak problémát később. 3. Célok kijelölése – annak meghatározása, hogy mit akar elérni és mit gondol, miben tud ebben segíteni a mentor. E nélkül a folyamat szétfolyik és inkább hajlamosak tűzoltásra igénybe venni a mentor segítségét a mentoráltak. 4. Kihívások és feladatok – a mindennapos munka része ezeken dolgozni 5. Network – a bizalom csúcsa, amikor a mentor annyira megbízik a mentoráltban, hogy saját networkjét is a rendelkezésére bocsátja, így lehet igazán nagy dolgokat elérni. Forrás: C. Szabó Helga prezentációja