A tudomány elefántcsonttornya helyett a vállalkozások konkrét támogatását tűzte ki stratégiai célul a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE). A kis- és középvállalkozások megerősítésében és a családi vállalkozások utódlásának támogatásában az egyetem eszközeivel fontos szerepe van az európai források tudatos beépítésének is.
A BGE vállalkozásbarát egyetem stratégiájának alapjai a kétezres évek elejére nyúlnak vissza. A BGF vezetőiben ekkor tudatosult, hogy a főiskolának komoly szerep juthat a fiatalok vállalkozásra való felkészítésében és a kkv-k (sok esetben kényszervállalkozások) vezetőinek és tulajdonosainak képzésében, továbbképzésében. E meggyőződés vezetett oda, hogy az egyetem 2016-2020-as fejlesztési tervének egyik pillére a „vállalkozásbarát egyetem”.
Kép:Pexels
Az ezt megalapozó kutatási eredmények közül kiemelkedett egy Leonardo da Vinci összehasonlító kutatás (Reference Material project, 2003-2006), amely frappánsan mutatta ki Európa keleti felének a kis- és középvállalkozások (kkv-k) területén való elmaradását a fejlettebb, és hosszabb vállalkozói múlttal rendelkező nyugati félhez képest. A BGF meglátta a veszélyeket, amelyek egy megfelelő elméleti felkészültség nélkül induló vállalkozásra leselkednek, a kkv képzések fejlesztése bekerült az intézményfejlesztési tervekbe, az európai források pedig szinte folyamatosan támogatták ezt.
Világosan kiderült, hogy komoly társadalmi igény van az elméleti mellett gyakorlati képzésre kkv-k alapításával és működtetésével kapcsolatban
Világosan kiderült, hogy komoly társadalmi igény van az elméleti mellett gyakorlati képzésre kkv-k alapításával és működtetésével kapcsolatban és, hogy a hagyományos osztálytermi képzés a cégvezetők számára nem megfelelő. Mivel cél volt a vállalkozói képzéseket megjelentetni a főiskola alapképzésében is, kézenfekvő volt egy többnyelvű virtuális mesterképzés alapjainak kifejlesztése, amire az akkori Erasmus program adott lehetőséget (Erasmus virtual campuses, 2007-2010). Ebben erős vállalkozó képzési profillal rendelkező angol, francia és német egyetemekkel együtt, vállalkozói szervezetek közreműködésével sikerült egy nívós tananyagot előállítani az akkori időknek megfelelő e-learninges keretben. Akkoriban az online tananyagfejlesztés felgyorsult, az interaktív platformok, szimulációs megoldások alkalmazása alapfeltétellé vált. A BGF fiatal tanári-kutatói csapata az új eszközrendszert egy Leonardo da Vinci Innováció Transzfer projekt keretében (ENELFA – ENtrepreneurship by E-Learning For Adults, 2011-2014) sajátította el, úgy, hogy menet közben egy kisvállalkozói képzés modulrendszerét adaptálta normandiai mintából kiindulva.
Az Erasmus+ program indulását hamarosan követte a BGF egyetemmé válása (BGE, Alkalmazott tudományok egyeteme). Az oktatói kar tovább erősödött, megnyílt az út a kkv szektor mélyebb tanulmányozására és az eredményeken alapuló újabb tananyagfejlesztésekre. Innentől kaptak központi szerepet a családi vállalkozások és a kkv-knál bekövetkező generációváltás problematikája, amibe a kkv-kat célzó kutatásaik és projektjeik során törvényszerűen ütköztek az egyetem kutatói. Miután az EU keleti feléhez tartozó országok kisvállalkozói ebben az időszakban jutottak el első generációváltásukhoz, míg nyugaton ez régóta kutatott és gyakorolt terület, a következő, projekt, az INSIST (INtergenerational Succession in SMEs’ Transition (2014-2016) ezt a témát kívánta átfogni. A projekt keretében a partnerországokra vonatkozó összehasonlító kutatás alapján tananyag készült, melyben a generációváltás általános stratégiai, jogi és financiális, szociális és kulturális, valamint mentorálási kérdési jelennek meg.
A túlterhelt kkv vezetők és tulajdonosok egyre kevésbé vállalják a hagyományos tréningeket, sokkal inkább szorulnak professzionális folyamat-tanácsadókra, ún. mentorokra.
Az INSIST eredményei hozták a következő felismerést: a túlterhelt kkv vezetők és tulajdonosok egyre kevésbé vállalják a hagyományos tréningeket, sokkal inkább szorulnak professzionális folyamat-tanácsadókra, ún. mentorokra. A következő kutatás feltárta az üzleti mentorok szükséges kompetenciáit, majd az eredményekre alapozva, ismét egy Erasmus+ Stratégiai partnerség projekt (TRUST ME – TRaining for Unique Skills and Techniques for Mentoring, 2015-) keretében, mentorképzéseket fejlesztett a BGE. Mivel az üzleti mentorság uniós szinten nem szabályozott foglalkozás, már látható, hogy szükség lesz egy nemzetközi mentor kvalifikációra, aminek elérését az egyetem és partnerei célul tűzik ki a jövőben.
A jelenleg is futó Családi vállalkozások fenntarthatósága és növekedése (FAME – Family Business Sustainability and Growth) Erasmus+ projekt kiindulópontját is az INSIST projekt, és az ezen keresztül a családi vállalkozások előtt tornyosuló számos probléma azonosítása adta. Az egyetem hagyományos partnerein túl nemzetközi think tankek bevonásával egy családi vállalkozás specifikus egyetemi Master képzés 2. évének fejlesztését tűzte ki célul.
A Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ a vállalkozásbarát egyetem stratégia logikus folytatásaként jött létre 2017 elején, összhangban a BGE tudományos, kutatási tevékenységével. A műhely célja, hogy a kelet-európai vállalkozásfejlesztés egyik legelismertebb kutató-, fejlesztő-, képző- és tudás- és tartalomszolgáltató bázisává fejlődjön.
Így pályázunk mi
Az elmúlt évek sikeres pályázatainak tapasztalatai alapján érdemes nagyjából öt hónapot szánni a pályázat beadása előtt a projektek tervezésére – hangsúlyozzák a BGE pályázati irodájának szakértői. A pályázat megjelenését követően az intézményi igényfelmérés, ötletgenerálás és a pályázati formában való megvalósíthatóság vizsgálata után következhet a partnerkeresés. A következő lépés, az előkészítő kutatás és a hozzáadott érték, célmeghatározás már velük együtt történik. Az itt szükséges energia befektetés, amely csak nyertes pályázat esetén térül meg, már megmutatja azt is, mennyire elkötelezettek a reménybeli konzorciumi tagok. Ez után indulhat csak el a pályázat tényleges megírása. A munkaterv és pénzügyi terv összeállítása, valamint a szükséges dokumentumok begyűjtése az utolsó nagyjából két hónap feladata.
A legfontosabb a szakmai tartalom, a munkaterv és a költségterv egységessége. A fő célok kibontása után következhet az elérésükhöz szükséges tevékenységek részletezése, a munka- és időterv kialakítása, majd az egyes munkacsomagok pénzügyi vonzatának kalkulációja. Az utolsó lépés a támogató tevékenységek (menedzsment, minőségbiztosítás, disszemináció, fenntarthatóság) hozzárendelése. Ahhoz, hogy valamennyi partner számára elfogadható pályázati anyag álljon össze, elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás, valamint a feladatok előzetes elosztása és a határidők kijelölése már a pályázatírás szakaszára is. Nagyon fontos, hogy a pénzügyi tervezés során a költségvetés megtervezése csak az első lépés! Ennek alapján az egységköltségek figyelembe vételével kell a támogatási igényt meghatározni. Fontos továbbá, hogy minden partner tudatosítsa, hogy szükség lehet saját erő hozzáadására is.
És, hogy miért éri meg mindezt koordinátorként magunkra vállalni? Bár kétségtelenül több feladatot és nagyobb felelősséget jelent, így van lehetőség a saját igények határozottabb érvényesítésére, a számunkra megfelelő partnerválasztásra és végül, de nem utolsó sorban nagyobb költségvetés megszerzésére is.
A cikk a Tempus Közalapítvány magazinjában jelent meg.