A vállalkozások megerősítésének fő célja nem a GDP növelése, hanem egy jobb működésű és szerkezetű gazdaság, illetve – és ez talán még fontosabb is – egy jobban működő társadalom kialakítása. A HÉTFA Kutatóintézet elemzése végigveszi, hogyan erősödhetne meg a Vállalkozó Magyarország.
Kép:Pexels
Több szempontból is megközelíthető az a bevett megközelítés, amely a GDP növelése érdekében szeretné növelni a kkv-szektor gazdasági teljesítményét – írja elemzésében Szepesi Balázs és Tóth Kinga a HÉTFA Kutatóintézet elemzésében.
Egyrészt a vállalkozói szféra megerősítésének elsődleges célja nem a GDP növelés, hanem egy erősebb szerkezetű gazdaság és egy jobban működő társadalom kialakítása. Másrészt, ha a teljesítmény növelését tekintenénk is célnak, az sokkal inkább függ az intézményi és társadalmi környezettől, mint a tőkétől és technológiától. Tehát nem a kkv-szektor fejlesztésére van szükség a gazdasági növekedés felpörgetése érdekében, hanem a vállalkozói működés lehetőségeinek és megbecsültségének megerősítésére – ez a Vállalkozó Magyarország koncepció alapja.
A vállalkozói szféra sokkal inkább társadalomszervező erő, mint egyszerűen gazdasági szegmens, így a beavatkozásokban is más logikára van szükség- vélik a kutatók.
Bár kutatások alapján rengeteg információ áll rendelkezésre, keveset tudunk például arról, hogy hogyan hoznak döntéseket a vállalkozók, milyen értékek és célok mozgatják őket, vagy hova akarnak eljutni a következő években. A HÉTFA elemzése azt vizsgálja, mi a jelentősége a Vállalkozó Magyarországnak, hogyan működik, és ki mit tehet azért, hogy megerősödhessen.
Nem a pénz a cél, annak csak örülünk
A kisvállalkozó nem csak azért fontos, amit gazdaságért tesz, hanem azért, amit a mindennapok formálójaként csinál. Olyan kenyeret süt, amit a nagyüzem nem tud vagy nem éri meg neki. Olyan helyen indít üzemet, ahova egy multi nem települne le. Olyat próbál ki, amiben rajta kívül nem hisz senki. Máshogy bánik az embereivel, máshogy szervezkedik a városában, máshogy gondolkozik a jövőről, mint egy gyári menedzser – fogalmaz a HÉTFA cikke.
A vállalkozásokra fókuszáló politikák akkor sikeresek, amikor ezekre a nem gazdasági szempontokra építenek, ezeket kívánják erősíteni.
Például legyen minőségi gasztronómia, vagy olyan vállalkozások, amelyek szegény települések képzetlen embereinek adnak munkát. Nőjön a magyar tulajdonosok üzleti súlya egy ágazatban. Legyenek a globális működésbe eredeti ötletekkel bekapcsolódni képes, a kreatív embereket itthon tartó műhelyek.
Ezek fontos célok, amelyek ugyanakkor nem a GDP növelését állítják a középpontba. Ha az elsődleges gazdaságpolitikai cél a GDP növelése, akkor logikus inkább a nagyvállalatokkal foglalkozni – ez a könnyebb út. Ugyanakkor a jól célzott beavatkozásoknak kkv szinten is lesz gazdasági hozama, de ehhez olyan beavatkozási pontokat kell azonosítani, amelyektől komoly áttételes hatás várható. Ez persze nehéz, hangsúlyozzák a kutatók, hiszen kevés az információ, és nem könnyű a gyors és hatékony végrehajtást támogató adminisztrációt kialakítani.
Jobb út kell, nem jobb kocsi
A kisvállalkozások segítésének alapja az üzleti környezet kiszámíthatóságának növelése. Ha ugyanis ez kedvezőtlen, változékony, hiába a támogatással beszerzett korszerű gépek, képzett emberek, nem fejlődik a vállalkozás – mert hiányzik az alapvető bizalom, ami a kkv szektor cégvezetői számára elengedhetetlen a kockázatvállaláshoz.
Kép:Unsplash
Minél kisebb egy cég, annál jobban rá van utalva partnereire, annál nagyobb kockázatot vállal minden lépéssel. Ezért különösen fontos számára, hogyan tud megegyezni, mennyire bízhat meg üzlettársaiban, mennyire biztonságos az üzletmenet. A biztonságot a bejáratott kapcsolatok jelentik, ahol viszont a kutatások szerint kevésbé fontos, hogy valójában milyen a „hivatalos” környezet. A szabályok akkor fontosak, ha olyannal kell kezdeni, akivel nincs személyes kapcsolat, azaz első sorban akkor, ha változás, vagy továbblépés van tervben. A vállalkozó a partnereivel még elboldogul valahogy, kockázatai leginkább a környezet változékonyságától függenek – fogalmaznak a kutatók. Hiába a legmodernebb gépek, technológiák, ha nincs megtérülő üzleti lehetőség, nincs az erőforrásokat hasznosítani képes üzleti modell.
Nem kis bálnák, delfinek
A vállalkozásfejlesztési elképzelések a kisvállalatokra sokszor a nagyok miniatürizált változataiként tekintenek, ez azonban hiba.
A kkv-k ugyanis alapvetően működnek másképp, mint a formalizált nagyvállalatok. Kiszámíthatatlanabbak, belső viszonyaik kevésbé rendezettek, szabályozatlanok, a döntések mögött pedig általában sokkal több az érzelem. (Ez a családiasság azonban akár a cég vesztét is okozhatja például a generációváltás kapcsán.)
A sok, a HÉTFA kutatói szerint téves támogatási elképzelés helyett a kis cégek sikerének kulcsa a kívülről láthatatlan kockázatok folyamatos kezelése, a működést biztosító személyes viszonyok karbantartása és a piaci alkupozíció megvédése, erősítése. Nem a helyes utat kell kijelölni számukra, hiszen pont azért vállalkozók, hogy azt megtalálják. Abban kell segíteni őket, hogy minél többen és minél kisebb ellenállással tudjanak elindulni és továbblépni a szerintük járható úton.
A teljes elemzés itt olvasható.