A járvány első nagy hulláma után végre kijöttünk odúinkból. De a home office üzemmód nem fog eltűnni, sőt fontosabb része marad az üzleti életnek, mint valaha. Mi lesz hát a személyes kapcsolatépítéssel?
Ki kényszerű karanténban, ki önkéntes izolációban töltötte a tavasz heteit. Ha korábban utáltunk is bemenni az irodába, egy idő után már visszasírtuk a személyes interakciókat. Néhány hét alatt átalakult az életünk: eddig kezet fogtunk az emberekkel, újabban be kellett jelentkeznünk különféle platformokra, hogy egyáltalán szóba tudjunk velük állni.
Bár időközben kinyitottak a bárok és éttermek és ismét járhatunk személyes meetingekre is, a networkingnek, ahogy korában ismertük, egy időre biztos befellegzett. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) is hangsúlyozza, hogy nem térhetünk vissza a régi viselkedésmódokhoz. Lássuk, mit érdemes átgondolni a kapcsolatépítés új világában!
Kép:Unsplash
Bizalmi emberek és távoli ismerősök
Kelly Hoey amerikai networking-szakértő szerint a járvány alkalmat adott arra, hogy elgondolkodjunk, kik a legmegbízhatóbb emberek az életünkben. Ennek tudatosításához szerinte érdemes rajzolnunk néhány koncentrikus kört: a belső halmazba kerüljenek azok, akikhez merünk segítségért fordulni vészhelyzetben, és akikkel titkainkat is meg-megosztjuk. A második körbe kerülhetnek azok, akikről mindezt nem mondhatjuk el, de még erős kötődést érzünk irántuk. Aztán jöhet a harmadik, a negyedik kör, egyre lazább kötődésekkel. Mondjuk a távolabbi kollégák, vagy éppen azok, akikkel együtt járunk/jártunk jógaórára vagy kick-boksz edzésre, és ott jókat beszélgettünk. A bizalmi körbe tartozó emberek persze a legfontosabbak, de nem szabad megfeledkezni azokról sem, akikkel eddig szervezés nélkül is összefutottál, és így kapcsolatban voltál. Ezek a kapcsolatok továbbra is fontos lehetőséget nyithatnak meg, fontos tehát, hogy ne zárd le őket teljesen. A karantén idején számos ilyen kisebb közösség – edzőtermek, különböző „szakkörök” – esetében aktív közösségi média csoportok működtek a tagok között. Ez például egy lehetőség, hogy ne veszítsd el a távoli ismerősöket sem.
Új kapcsolatok
Jó, de hogy lehet új kapcsolatokat építeni, ha épp nem, vagy nem nagyon megyünk sehova? A Harvard Business Review-ban közölt cikk szerint használhatjuk erre például a konferenciákat – azokat is, amelyek elmaradtak. De az online megtartott konferenciák esetében is érdemes külön energiát fektetni a kávészünetekben zajlott beszélgetések pótlására. Nézd végig a résztvevők listáját, és akivel szerettél volna beszélni, bátran írj rá! Egy udvarias „Mindketten részt vettünk volna ezen és ezen a konferencián, szerettem volna beszélni veled erről és erről, kérlek, jelezz, ha van kedved egy zoomos kávézáshoz” üzenet tökéletesen működhet.
Az online lét ilyen szempontból lehetőség is. Hiszen eddig alapvetően legalább össze kellett futni valahol valakivel ahhoz, hogy felvehessük vele a kapcsolatot. Most erről már szó sincs. A határok átértékelődtek, és ahogy nyugodtan szervezhetsz online meetinget olyasvalakivel is, aki a szomszéd utcában van, épp ennyire egyszerűen megteheted egy, a világ másik felén élő, számodra érdekes emberrel is. És még csak nem is kell előtte mindkettőtöknek elutazni egy harmadik helyre egy konferenciára. A startup világban ez eddig is működött.
Adok-kapok
Pszichológusok a „tranzakcionális” szóval jellemzik azoknak az embereknek a kommunikációját, akik kizárólag meghatározott érdek érvényesítése érdekében működtetik a kommunikációs csatornáikat, az önzetlenség (altruizmus) hiányzik a kapcsolataikból. Vállalkozóként persze szükségszerű átgondolni, hogy egy-egy ismerős miben lehet a segítségünkre. De ez nem azt jelenti, hogy kizárólag akkor közelítünk valakihez, ha akarunk tőle valamit. Hiba, ha csak az lebeg a szemünk előtt, mire használhatjuk a kapcsolatainkat. Alapelv, hogy ahhoz, hogy kérhessünk, először adni kell. Hosszú távon pedig win-win szituációra kell törekedni, arra, hogy mindkét fél nyerjen valami a kapcsolat révén.
A pandémia arra is lehetőséget adott, hogy átgondoljuk az adok-kapok dinamikáját kapcsolatainkban, és számtalan lehetőséget mutatott meg arra, mivel lehetünk valaki más hasznára. (Például, hogy haza beszéljünk akozossegert.uni-bge.hu oldalon mi azokat a felajánlásokat és mások által használható, korábban a BGE közösségében készült szakmai anyagokat gyűjtöttük össze, és tettük közzé, ami azt gondoljuk, sokak számára hasznos lehet.) Vedd sorra, hogyan tudod te mi segíteni kapcsolati hálód tagjait! Ha érzékelik a figyelmesség jeleit időről-időre, más „fiókban” fognak elhelyezni a szívükben, mintha mindig csak érdekből keresnénk meg őket.
Figyelmességek
Nem szükséges mindig eget rengetően fontos dolgokat megtárgyalni ahhoz, hogy két ember úgy érezze, jelentenek egymásnak valamit. Az is elég, ha néha apróságokkal jelzed, hogy gondolsz a másikra. Például gratulálsz ismerősödnek az illető cégéről szóló újságcikkhez, vagy a legutóbbi Facebook-posztját dicséred meg, amelyben beszámol egy új projektjéről. A másik ember hogylétéről érdeklődni napjainkban új jelentést kapott. Amíg nincs vakcina a koronavírus ellen, nyilván esetlen dolog azt megkérdezni, hogy „jól vagy?”, hiszen mindenki aggódik, vagyis nem feltétlenül van jól. De nem hülyeség arról érdeklődni, hogy „minden oké? Egészség rendben?” Ez az elmúlt hónapokban – természetesen a kapcsolat jellegének megfelelő stílusban – a munka tartalmú e-mailekben is rendszeresen megjelenő kérdés, holott korábban ez fel sem merült.
Természetesen szintén a kapcsolat jellegétől függ, hogy felajánlható-e, de a járvány idején szerencsére megsokasodó közvetlen segítségnyújtás, mondjuk, hogy megkérdezed a szomszédodat, hogy bevásárolj-e neki is, amikor a boltba mész, továbbra is szuper dolog. És sok esetben egy-egy ilyen apróság a mindennapokban nagyon sokat számít és emlékezetessé tesz.
Néha az is elég, ha jelzed, fontos neked a másik: „Remélem rendben vagy, gondolok rád. Küldök neked pozitív energiát.” Vagy a születésnapján nemcsak egy mondatos egyen-szöveget küldesz, hanem valamilyen személyesebb megjegyzéssel köszöntöd fel. Az emberek nem felejtik el ezeket a „semmiségeket”.
Személyes helyett „face-to-face”
A networking jelentős részben személyesen zajlott – egészen az elmúlt időkig. Megszoktuk, hogy egy konferencia szünetében, egy kávé mellett lehet beszélgetni, vagy épp kifejezetten ezért mentünk oda. Ha a kommunikációt teljes mértékben e-mailekre és telefonokra redukáljuk, hogy csökkentsük a személyes találkozások számát, az lehet, hogy hatékony, de sokat veszítünk is. A networking szakértők azt ajánlják, hogy mindenképp a videós kommunikációt részesítsük előnyben, még ha ez több koncentrációt és felkészülést is igényel.
Kép:Pexels
A videóhívások során könnyebb kapcsolatot teremteni, főleg, ha olyasvalakivel beszélsz, akivel korábban nem ismertétek egymást. De az egyébként soha össze nem jövő kávézást is meg lehet ejteni online a régi kollégával, az elmúlt hónapok után ez már semennyire nem furcsa.
A szakértők szerint érdemes pár percet szánni a videóhívásokra való felkészülésre is, hogy tényleg profi és pozitív benyomást tegyél – ehhez itt találsz tippeket.
Velősen, frappánsan
Az időmenedzsment továbbra is fontos része marad szakmai életünknek. Attól, hogy időt spóroltunk meg a személyes találkozás helyszínére történő utazás kihagyásával, nem szabad a tárgyalófél idejét rabolni a virtuális értekezleten vagy tárgyaláson sem.
Légy összeszedett, írd fel előre, mik a mondanivalód fontosabb pontjai. Nem baj, ha puskázol, mert jó célból teszed: úgy tudod leginkább megbecsülni üzleti partnered idejét, ha nem vesztegeted el semmit mondásra. Ez akkor is igaz, ha nem egészen konkrét témáról beszéltek éppen. Ha egyórásra terveztétek a kávézást, azt online is illik betartani.
Videótestbeszéd
A „telekonferenciázás” egyik hátránya, hogy mindegyik fél a képernyőre bámul (hogy a másikat lássa), nem a webkamerába, s emiatt elvész a szemkontaktus, ami normális esetben a kölcsönös bizalom egyik forrása. Ezért fontos, hogy a beszélgetőtárs fontosabb kijelentéseinél pillants a webkamerába, mintha az illető szemébe néznénk, esetleg bólintsunk is megértően – másképp sérül a beszélgetés intimitása.
Van olyan szakértő, aki szerint a kézfogás elmaradása már eleve rontja az összhang létrejöttének esélyeit, hiszen egy új tárgyalópartnernél a személyes benyomás kialakítása már a kezet rázásnál elkezdődik. Kézfogás helyett nem árt egy integetéssel köszönteni a másikat, amikor létrejön a videókapcsolat. Persze nem idétlenül, gyerekesen rázva a kezünket, lehet ez egy formálisabb, kézfeltartó intés is. Ez arra is jó, hogy az illető lássa, nem rejtegetünk semmit az íróasztal alatt vagy a kezünkben. Bár tudatosan nem gondol ilyesmire, a kéz rövid „szerepeltetése” tudat alatt mégis fontos. Ilyen apró dolgokon is múlik a bizalom.
Ha a széken hátra dőlve veszel részt a beszélgetésben, úgy tűnhet, hogy érdektelen vagy az elhangzottak iránt. Érdemes azokban a pillanatokban előre hajolnod, amikor úgy érzed, valami fontos dolgot hallasz – ne csak akkor, amikor belemelegedsz a saját szövegelésedbe.
Utánkövetés
Egy-egy személyes találkozó vagy videókonferencia után rövid üzenetben megköszönheted a másiknak, hogy időt szánt rád, méltathatod és megköszönheted a meglátásait.
Ha nagyobb számú résztvevőt megmozgató (videó)konferencián vettél részt és valami nem volt világos vagy valakivel tovább szeretnéd szőni az üzleti szálakat, megkeresheted őket utána üzenetben. Mielőtt új kapcsolatot létesítesz, előbb tisztázd magadban, mi célból teszed. A cégéről szeretnél megtudni valamit? Speciális szaktudást szeretnél kapni? Egy technológia vagy hobbi mentén akarsz beszélgetni?
Ha tehát sok mindenben meg is változtatta a kapcsolattartást a korábbinál is erősebben az online tér felé forduló létezés, a lényeg, amitől a networking működik (vagy nem), nem változott: ne felejtsd el, hogy a networking nem értékesítés. Minden érintkezést a kölcsönösségnek kell áthatnia, nemcsak az „akarod-tőled-valamit” elvének. Kommunikálj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy mások is bánjanak veled.