A disztruptív változásoknak inkább az előnyeit szokás hangoztatni a pánik elkerülése érdekében, de fontos, hogy lássuk azt is, mire és hogyan kell felkészülnünk. Dr. Radácsi László, a Budapest LAB igazgatója a Google kkv rendezvényén arról beszélt, kutatások alapján merre kéne indulni, hogy esélyünk legyen az ipar 4.0-ban élen járó országgá tenni hazánkat.
A digitális technológia fejlődésének igazi kérdése az, miként működik együtt az ember az ipar 4.0-ban összekapcsolódó gépekkel – emelte ki a Pénzcentrum szervezésében a Google Magyarország támogatásával, a BGE-n megvalósult kisvállalkozói workshopon Dr. Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium Digitális Gazdaság és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője. Úgy fogalmazott, az átalakulás eredményeként robotként dolgozó emberek helyett emberként dolgozó robotokat akarunk a jövőben látni, azonban, mint minden változásnak, ennek is lesznek súrlódásai. A közép-európai, és így a magyar gazdaság számára az ipar 4.0 különösen fontos változásokat hozhat az átalakulásban talán leginkább érintett német gazdaság hátországaként – tette hozzá.
Kijózanító adatok
A diszruptív változásoknak hajlamosak vagyunk inkább a pozitív oldalára koncentrálni azért, hogy csökkentsük az ezekkel kapcsolatos félelmet. De az átalakulásnak azokról a részeiről is beszélni kell, amikor nem minden sikerül úgy, ahogy szeretnénk – kezdte előadását Dr. Radácsi László, a Budapest LAB igazgatója.
A vállalkozók tudják, hogy milyen világ közelít felénk. Olyan, amiben az intelligens gyárak, egymással összekötött, felhő alapú rendszereken keresztül állítanak elő várhatóan teljesen más minőségű termékeket és szolgáltatásokat. Magyarországon erre nem igazán vagyunk felkészülve. Számos felmérés támasztja alá jelentős lemaradásunkat a digitalizáció terén – mondta a szakember. A digitálisan felkészült, magazinok címlapjára kerülő cégek valójában nagyon kevesen vannak. Még a kkv szektor középső-felső része is nagyon rosszul áll ezen a területen. Az 1-15 milliárd forintos bevétellel rendelkező feltörekvő középvállalatoknak is csak 35%-a tart fenn például honlapot a Deloitte idei felmérése szerint, a Budapest Bank kutatása pedig azt mutatja, az elmúlt 3 évben a 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevételt elérő (tehát nem a legkisebb) cégek mindössze 25%-a fordított 2 millió forintnál többet digitális fejlesztésre, 50% pedig legfeljebb 1 millió forintot költött ilyen célra.
Bár az Eurostat friss adatai szerint az uniós állampolgárok 17%-a szerint kifejezetten nagyon, további 58% elég pozitív hatással lesz a gazdaságra a digitális technológiák megjelenése, ha a kérdés arról szólt, hogy az állampolgár mennyire érzi magát felkészültnek arra, hogy helyt álljon ezen a területen, a számok már sokkal rosszabbak. Sereghajtók vagyunk, nem is kicsit: mintegy 10%-os lemaradással még a következő országhoz képest is mind a mindennapi élethez, mind a munkához szükséges digitális felkészültség esetében. (Mindössze 19% érzi teljesen úgy, hogy a munkája elvégzéshez elegendő digitális technológiai felkészültséggel rendelkezik.)
Forrás: Eurostat
Pedig a tét nem kicsi, mivel a magyar gazdaság külföldi kitettsége az unión belül a harmadik legmagasabb, vagyis az itt előállított termékek és szolgáltatások többsége külföldre készül. A nagy kitettség mellett pedig a külföldi tulajdonú cégek hazai dolgozói nagyrészt alacsony, maximum közepes képzettséget igénylő munkahelyeket töltenek be.
Még a húzóágazatnak számító járműipar hozzáadott értéke is nagyon alacsony, ahogy az iparágban érintett kkv-k digitális felkészültsége is. Szalavetz Andrea friss kutatás szerint 5-ös skálán mindössze 2-es – miközben a magyar járműipar különösen kitett a külföldi cégeknek (hozzáadott értékben a külföldi cégek aránya 94%).
Nem biztos, hogy nekünk hoz a változás
A negyedik ipari forradalommal változik a hozzáadott érték termelésének földrajzi szerkezete (módosulnak a lokációs előnyök), a változás iránya azonban egyelőre nyitott kérdés. Nem látjuk még, hogy a feldolgozóipari műveleteket telepítik vissza a fejlett országokba, vagy pedig a funkciók közötti interdependenciákra és az egymás mellé telepítésből adódó szinergiára tekintettel további tudásigényes támogató tevékenységeket helyeznek a fejlett országokból a feltörekvő országokban található gyártóbázisok mellé – hangsúlyozta dr. Radácsi László. Korántsem biztos tehát, hogy az értékláncok átalakulásának nyertesei leszünk.
Van tehát félnivalónk, a kutatások alapján pedig nem látszik, hogy a cégek ráébrednének erre és legalább felkészülnének a nekifutásra, hogy elkerüljék a negatív következményeket. Pedig az átalakulás minden bizonnyal ezt fogja követelni. Ennek ellenére a Budapest LAB kutatása alapján a kkv-k mintegy harmada egyáltalán semmilyen területen semmilyen innovációt nem hajtott végre az elmúlt két évben.
Forrás: Budapest LAB kkv kutatás
Az eredmények alapján tisztán látszik, hogy a nagyobb létszámú kkv-k jelentősen erősebbek az innováció területén, ugyanakkor kiderült az is, hogy az innovációs teljesítmény nem függ az árbevételtől: a legkisebb árbevételű cégek majdnem annyi fejlesztést hajtanak végre, mint a nagyobbak. Igaz, van különbség, hogy mely területen a legaktívabbak. A kisebb cégek inkább szervezeti innovációban erősek, a nagyobbak az új piacok felkutatására koncentrálnak.
Közösen kell kitalálni a lépéseket
Az Economist által megrendelt friss kutatás eredményei szerint a felkészültség szempontjából a három nagy és fontos tényezőcsoport az innováció közege (40%-os befolyás), az oktatáspolitika (40%-os befolyás), valamint a munkaerőpiaci politika (20%-os befolyás).
A felmérés eredményei szerint az intelligens automatizálás jelentette kihívások és lehetőségek sok érintettel közösen formált, erőteljes szabályozói beavatkozást követelnének meg. Egyelőre mindkettő hiányzik – hangsúlyozta Dr. Radácsi László.
A számok alapján az is látszik, hogy a közepes jövedelmű országok – mint Magyarország – a leginkább veszélyeztetettek. Az élenjáró országokban az AI és a robotika kutatása jelentős finanszírozási és egyéb támogatást kap, ők feltehetőleg képesek lesznek „megugrani” az új szintet, a nagyon alacsony jövedelmű országok pedig jellemzően mezőgazdaságban gondolkodnak.
Az Economist felmérése szerint az oktatás jelentősége is kiemelt, elengedhetetlen a sikeres váltáshoz, hogy az embereket érdekeltté tegyük az élethosszig tartó tanulásban. Például azért, mert a legtöbb országban a szakképzés nem felel meg az intelligens automatizálás által támasztott követelményeknek. Világszerte érdekes kísérletek zajlanak e területen, a Koreai Köztársaságban például élethoszig tartó tanulás „vouchert” vezettek be, amik különböző képzésekre válthatók be. Összességében ugyanakkor tény, hogy kevés ország kezdett valamit ezzel a problémával a mai napig.
Tehát nem ülhetünk nyugodtan, de sok szereplő összefogásával még éppen van esélyünk és lehetőségünk arra, hogy a most csúnyának látszó folyamaton változtassunk és az ipar 4.0-ban élen járó országok közép emeljük Magyarországot – zárta előadását a Budapest LAB igazgatója.
A Pénzcentrum összefoglalóját a rendezvényről itt találod.