Egy vállalkozás elindítása előtt – függetlenül attól, hogy mennyire zseniális az ötletünk – jó pár dolgot át kell gondolni. Szakértőnk, dr. Arató Balázs segítségével cikkünkben áttekintjük, mik a legfontosabb jogi kérdések, amiket érdemes mérlegelni, mielőtt belefogunk a cégalapításba.
Először is azt kell megvizsgálni, hogy egyéni vállalkozást előnyösebb-e indítani, vagy pedig ténylegesen szükség van valamilyen gazdasági társaságra. Ennél a pontnál azt érdemes végiggondolni, hogy hányan fogunk részt venni a vállalkozásban, kiknek tervezzük a terméket/szolgáltatást értékesíteni, vagyis, hogy természetes személyeknek (nem ÁFA-alanyoknak), vagy gazdálkodó szervezeteknek (főként ÁFA-körbe tartozóknak) szeretnénk-e elsősorban értékesíteni.
Ezzel párhuzamosan rögtön arra is választ kell találni, hogy mekkora árbevétellel számolhat reálisan az első üzleti évben a vállalkozás, és ehhez milyen jellegű és mértékű költségek társulnak. Ezekre a kérdésekre válaszolva már a vállalkozási forma helyes megválasztásával versenyelőnyhöz juthat az ötletgazda.
Kép:Pexels
Ha például magánszemélyeknek (szakszerűen: nem ÁFA-alany természetes személyeknek) értékesít elsősorban a vállalkozás magas hozzáadott értékű szolgáltatást minimális költségek mellett, és éves árbevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, akkor azzal, hogy kft. alapítás helyett KATA adózású egyéni vállalkozást indít ügyfélkapun keresztül, az ÁFA alanyi adómentességet választva, máris 27%-kal kedvezőbb áron nyújthatjuk ugyanazt a szolgáltatást, mint az ÁFA-körbe tartozó kft. versenytárs. Mindezt minimális adminisztrációs feladatok és 50 000/25 000 Ft-os adófizetés mellett érhetjük el, akár saját magunk készítve a bevallást.
A példa jól szemlélteti, hogy a helyesen megválasztott vállalkozási és adózási forma nem csak árelőnyt jelenthet a versenytársakkal szemben, hanem megtakaríthatók azok az induló költségek is, amelyek egy gazdasági társaság alapításánál mindenképp felmerülnének (ügyvédi/közjegyzői munkadíj, esetleg állami költségek stb).
További előny, hogy az egyszerű adózási mód választásával megtakarítható a könyvelési díj, hiszen a KATÁ-hoz kapcsolódó nyilvántartási és bevallási feladatok annyira egyszerűek, hogy mi magunk is könnyedén elvégezhetjük őket. Rengeteg adminisztrációs tehertől szabadulhat meg a vállalkozó, de a KATA legfőbb előnye abban áll, hogy egy magas hozzáadott értékű szolgáltatás esetén havi 1 000 000 Ft bevételből 50 000/25 000 Ft adófizetés mellett legálisan 950 000/975 000 Ft kivehető a vállalkozásból. Az egyszerű adminisztrációval pedig időt takaríthatunk meg. Könnyen belátható, hogy a felszabadult időt a vállalkozás fejlesztésére fordítva milyen versenyelőnyt érhetünk el!
A legalapvetőbb eldöntendő kérdések tehát vállalkozásindítás előtt:
- egyéni vállalkozás indítása, vagy cégalapítás,
- KATA-adózás, vagy általános szabályok szerinti adózás,
- ÁFA-alanyiság, vagy alanyi adómentesség?
Ahhoz, hogy ezekben a kérdésekben döntést hozhass, lássuk, mit is jelentenek pontosan a fenti fogalmak!
KATA: kisadózó vállalkozások tételes adója. Nem vállalkozási, hanem egy adózási forma. KATA-adóalany lehet egyéni vállalkozó, egyéni cég, vagy kizárólag természetes személyekből álló betéti társaság. A KATA tételes adó, mértéke 2019-ben 50 000 Ft, vagy 25 000 Ft, attól függően, hogy a kisadózó főállású-e, vagy pedig máshol van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. A KATA adózást annak érdemes választania, akinek több helyről származik a vállalkozási tevékenységéből bevétele, és a bevételek együttes összege nem haladja meg az évi 12 millió forintot.
Az tudja a KATA előnyeit maximálisan kihasználni, akinek a vállalkozási tevékenységéhez nem kapcsolódnak magas költségek. Legnagyobb előnyei az adónemnek a havi fix összegű adózás (nagyon sok adónemet kivált a tételes adó) és az egyszerű adminisztráció.
ÁFA alanyiság, ÁFA-kör: A vállalkozás indításakor dönteni kell az ÁFA-alanyiságról, vagyis arról, hogy alanyi adómentességet választunk, vagy pedig belépünk az ÁFA-körbe. Az adóhatóság ezen nyilatkozat alapján adja ki az adószámot a vállalkozás részére.
Ha egy vállalkozás ÁFA-alany, akkor értékesítéskor/szolgáltatásnyújtáskor általános forgalmi adót kell felszámolnia, vagyis az ellenértéket ÁFÁ-val növelten kell kiszámláznia a vevő részére. Az ÁFA összege azonban nem a vállalkozást illeti, hanem az államot. Az ÁFA összegét a vevő a vállalkozás pénztárába vagy bankszámlájára fizeti meg, de a vállalkozás ezt az összeget az időszak végén befizeti a NAV számlájára. A fizetendő ÁFA összegét azonban csökkenti a vállalkozási tevékenységhez szükséges beszerzések után a vállalkozás által megfizetett általános forgalmi adó összege. Ez azért van, mert ha egy ÁFA-körbe tartozó vállalkozástól vásárolunk árut, vagy veszünk igénybe szolgáltatást, akkor az a vállalkozás is ÁFÁ-val növelve fogja a mi vállalkozásunknak kiszámlázni a vételárat/ellenértéket. Tehát a mi vállalkozásunk megfizeti ugyan az ÁFÁ-t a beszerzés után, de mivel ÁFA-körbe tartozik, ezért ezt visszaigényelheti/levonhatja. Az időszak végén tehát egyenleget kell készíteni: az értékesítések után fizetendő ÁFÁ-ból levonjuk a beszerzésekhez kapcsolódóan megfizetett ÁFA összegét. Ha a fizetendő ÁFA magasabb, mint a visszaigényelhető ÁFA, akkor ÁFA-befizetési kötelezettsége lesz a vállalkozásnak az időszak végén, ha viszont a levonható ÁFA összege a magasabb, akkor ÁFA-visszaigénylése lesz a vállalkozásnak. Az ÁFA általános mértéke jelenleg 27%.
Alanyi ÁFA-mentesség: azt jelenti, hogy évi nettó 12 millió forintos árbevételig a vállalkozás dönthet úgy, hogy nem jelentkezik be az ÁFA-körbe, hanem az alanyi mentességet választja. Értékesítései után ebben az esetben nem számít fel általános forgalmi adót, az általa kiállított számla nem tartalmaz ÁFÁ-t. Ez egyben azt is jelenti, hogy a beszerzései során megfizetett ÁFÁ-t nem igényelheti vissza. Előnye, hogy nem kell ÁFA-bevallást készíteni időszakonként, nem ÁFA-alanyoknak történő értékesítéskor/szolgáltatásnyújtáskor 27%-kal kedvezőbb az ár, még ha a nettó ár meg is egyezik azzal, amit az ÁFA-alany versenytárs alkalmaz. Hátránya, hogy a beszerzések után megfizetett általános forgalmi adót nem igényelheti vissza az alanyi adómentességet választó vállalkozás.