A munkavállalók céghez való kötődésének növelése sokkal több “jófejkedésnél“. Valódi üzleti előnyt jelent, és egyre nehezebb elérni. Úgy tűnik, ezen a területen a kis cégeknek van könnyebb dolga.
Tízéves trend fordult meg tavaly Magyarországon azzal, hogy csökkeni kezdett a dolgozói elkötelezettség. Ráadásul úgy tűnik, a folyamat nem állt meg, idénre újabb 1 százalékpontos csökkenés tapasztalható. Egy átlagos magyar vállalatnál a dolgozók 60%-a elkötelezett, ők azok, akik szívesen ajánlják a munkahelyüket másoknak, nem terveznek állást változtatni és elváráson felül teljesítenek. Globális (63%) és európai (58%) viszonylatban is látható a csökkenés, mindkét esetben 2 százalékpontos esésről van szó – derül ki az Aon Hewitt idén 17. alkalommal elvégzett Legjobb Munkahely felméréséből, amelynek során 95 cég közel 50 ezer dolgozóját kérdezték meg arról, hogy érzik magukat a munkahelyükön.
A Legjobb Munkahelyek továbbra is abban erősek, hogy vonzzák és megtartják a tehetségeket, és az embert látják a vállalat legértékesebb erőforrásának. Sok múlik náluk a felsővezetésen, a munkavállalóik 82%-a értékeli úgy, hogy a felsővezetés jól irányítja a vállalatot, és 73%-uk szerint a szervezet felkészült a jövőre, kellő erőforrást és időt fordít arra, hogy a jövőben is sikeres legyen.
Üzletileg is megéri
„A Legjobb Munkahelyek több, mint 20 százalékponttal eredményesebbek a magyar átlagnál a fenntartható üzleti eredményességet leginkább támogató területeken, ám a munkaerőpiaci környezet őket sem kíméli. Nemcsak a magyarországi elkötelezettség csökkent, hanem a Legjobb Munkahelyeké is, bár még mindig magasan kiemelkedve a megkérdezettek 81%-a elkötelezett munkavállaló. Ezeknek a vállalatoknak nemcsak a dolgozói elégedettebbek. A Legjobb Munkahelyek üzleti eredményességben is felülmúlják az áltagos magyar vállalatokat” – mondja György Máté, az Aon Legjobb Munkahelyek Program projektvezetője.
A Legjobb Munkahelyek több, mint 20 százalékponttal eredményesebbek a magyar átlagnál
Kép:Pexels
A munkavállalók munkahelyi élményére sok minden hatással van a gazdaság általános állapotától – mondjuk a mostani munkaerőhiány, ami miatt érezhetően jobban becsülik a kollégákat a cégek – a cég belső változásain át a tudatos folyamat- és élményjavító kezdeményezésekig.
„A Legjobb Munkahelyek felismerték, hogy nem elég annyira elégedetté tenni a munkavállalókat, hogy éppen ne gondoljanak nap, mint nap arra, hogy valahol máshol keressenek munkát. A Legjobb Munkahelyeknél kézzelfogható a munkavállalói élmény. Nem kivételes lehetőség, hanem mindennapos, természetes működés, hogy minden kollégát bevonnak a szervezet, a stratégia alakításába. Teret adnak az új ötleteknek, támogatják a mikrokörnyezetek kialakulását, lehetőséget biztosítanak az értékteremtésre, hogy a munkahely a kollégák életének olyan szerves része lehessen, ahol szívesen töltenek jelentős időt az életükből és amelyre valóban büszkék” – mondta Uzsák Éva Virág, az Aon Hewitt Innováció és PR vezetője.
Kérdezni kéne
A feljebb már említett munkaerőhiány, illetve az, hogy egyre több szakmában van lehetőség szabadúszóként, több megrendelőnek egyszerre dolgozni ahhoz vezet, hogy a cégek számára alapvető üzleti érdek lett az elkötelezettség biztosítása, hogy ennek révén csökkentsék a fluktuációt és a szakemberhiány fenyegető veszélyét. Hogy hol érdemes tenni valamit az elkötelezettség növelése érdekében, azt viszont nem könnyű meghatározni.
„A vállalatok nehezen azonosítják azokat a pontokat, ahol visszajelzést kérnek a munkavállalóiktól, pedig úgy vélem, hogy ez a növekedés záloga. Ahhoz, hogy a cégek jobban megértsék a dolgozóikat több és gyakoribb visszajelzést kell kérniük tőlük” – mondta Venesz-Kormos Judit, az Aon Hewitt Nemzetközi Elkötelezettség üzletág vezetője.
A dolgozói elkötelezettséget a munkahelyen eltöltött idő is befolyásolja. 3-5 év között nemcsak a karrierrel a legkritikusabbak a munkavállalók, hanem az elkötelezettség szintje is ekkor a legalacsonyabb. Azoknak, akik kevesebb mint 3 hónapja vannak egy cégnél még 71%-a elkötelezett, ám ez a kezdeti lelkesedés 3-5 év múlva jócskán lecsökken, ekkor már csak a dolgozók kicsivel több mint felénél tapasztalható az elkötelezettség.
A 25 év alatti fiatalok sokkal kritikusabbak, és mindössze 55%-uk elkötelezett. Ők könnyen tovább állnak, fontos számukra az önmegvalósítás, szeretnének hasznos munkát végezni a munkahelyükön, kevésbé szeretik a napi feladataikat és úgy érzik, hogy a munkájuk kevésbé illeszkedik a képességeikhez. Az 55 év feletti korcsoport tagjai viszont átlag felett elkötelezettek, inkább a stabilitásra törekednek, ritkábban gondolnak a munkahelyváltásra, és valószínűleg életkorukból adódóan nehezebbnek gondolják az álláskeresést. Ugyanakkor kevésbé érzik elfogadónak a munkahelyi kultúrát, amely fontos pontja lehet a hosszabb távú foglalkoztatásnak, és a különböző generációkkal való közös munka sikerének.
A 25 év alatti fiatalok sokkal kritikusabbak, és mindössze 55%-uk elkötelezett.
A munkaerőhiány a dolgozók munkaerőpiaci magabiztosságára is hatással van. A megkérdezett munkavállalók az előző évhez képest még könnyebbnek látják az álláskeresést, és kevésbé tartanak a jelenlegi munkájuk elvesztésétől is. Míg tavaly a megkérdezettek 48%-a mondta azt, hogy könnyen talál munkát, idén már 56% vélekedett így. Ha a férfi-női különbségeket elemezzük, akkor azt látjuk, hogy a férfiak sokkal magabiztosabbak a munkaerőpiacon és kevésbé félnek, hogy elveszítik állásukat.
De mi tarthat a cégnél?
Magyarországon a munkavállalók pozitívan értékelik, ha közös célokért dolgozhatnak együtt a kollégákkal, úgy látják, hogy a közvetlen vezetőjük egyértelmű elvárásokat támaszt feléjük, magas színvonalú munkát vár el, és kellő mértékben támogatja őket a közös siker elérésében. Ezzel szemben kritikusak a szervezeti egységek közötti együttműködéssel kapcsolatban, és kevésbé érzik, hogy az előrelépési lehetőségük kiemelkedően jó lenne.
Bár a munkaerőhiányra a szervezetek a bérek emelésével reagáltak, a dolgozók még mindig kritikusak azzal kapcsolatban, hogy a bérezésük a teljesítményükkel arányos-e. Jobban vélekednek róla, mint a tavaly – 9 százalékpontos emelkedéssel 46%-uk mondta, hogy elégedett, – de ez az elkötelezettségre nem volt hatással.
Kicsik előnyben?
Az Aon Legjobb Munkahely címet elnyerő cégek listáján idén megduplázódott a kis- és középvállalatok száma. A nagyobb cégekhez képest ezeknél a cégeknél sokkal jobb a felsővezetés megítélése, könnyebb elérni őket, jobb üzleti döntéseket hoznak, a kollégák véleményét jobban figyelembe veszik, emellett nyíltabban és egyértelműbben kommunikálnak. Válaszadóik 65%-a szerint a munka és a magánélet egyensúlyát is könnyebben tudják megteremteni, míg az 1000 fő feletti cégeknél csak a munkavállalók fele nyilatkozott így. Az idei díjazottak kétharmada 250 fő alatti vállalat lett. A legjobbak közé a gyógyszeripar és a kereskedelem mellett az IT, a termelés és a pénzügyi szolgáltatás területén működő cégek kerültek.
2017-ben 4% ponttal haladja meg a 250 fő alatti vállalatok elkötelezettségi szintje az átlagos magyar vállalatokét
A Legjobb Munkahely felmérés adatbázisa szerint 2017-ben 4% ponttal haladja meg a 250 fő alatti vállalatok elkötelezettségi szintje az átlagos magyar vállalatokét. Ez az jelenti, hogy a kisvállalatok esetében ennyivel többen nyilatkoznak pozitívan a cégről ahol dolgoznak, képzelik el a szervezeten belül jövőjüket és hajlandók extra erőfeszítést is tenni a célok elérése érdekében.
Más magyarországi vállalatokhoz hasonlóan a kis cégek munkavállalói is pozitívan értékelik, hogy ha közös célokért dolgozhatnak együtt a kollégákkal, úgy látják, hogy a közvetlen vezetőjük egyértelmű elvárásokat támaszt feléjük, magas színvonalú munkát vár el, és kellő mértékben támogatja őket a közös siker elérésében. Különbség inkább abban látszik a kutatók szerint, hogy a kis cégek munkavállalói kritikusabbak a szervezeti egységek közötti együttműködéssel, bérezésük teljesítményarányosságával és az előrelépési lehetőségekkel kritikusabbak. Az idei adatok szerint egyébként éppen a karrier tekintetében a legnagyobb vállalatok munkavállalói sem képesek elégedetté tenni a dolgozóikat. Az 1000 fő feletti vállalatok esetében csak 1 százalékponttal több dolgozó gondolja úgy, hogy vállalatuk kiváló karrierlehetőséget biztosít a jól teljesítő kollégák számára.
Kép:Pexels
A 250 fő alatti vállalatok munkatársai egy magyar átlagos cég dolgozóihoz képest elégedettebbek:
- a felsővezetés emberközpontúságával, elérhetőségével
- munkájuk erkölcsi elismerésével
- az önmegvalósítás megteremtésének lehetőségével és a sikeresebb működést segítő ötletek támogatásával
- fizikai munkakörnyezetükkel és a vállalat által biztosított eszközökkel
- a munka-magánélet egyensúlyának fenntarthatóságával és a stressz kezelhetőségével
A 250 fő alatti vállalatok munkatársai egy 1000 fő feletti cég dolgozóihoz képest:
- A felsővezetés megítélése kapcsán
többen gondolják úgy, hogy a felsővezetés a munkatársakra a vállalat legértékesebb erőforrásaként tekint
inkább gondolják azt, hogy a felsővezetők jó üzleti döntéseket hoznak
inkább úgy érzik, hogy a felsővezetők nyíltabban kommunikálnak
Szerintük megközelíthetőbbek a felsővezetők
- többen érzik azt, hogy ötleteiket, javaslataikat meghallgatják és figyelembe veszik
- sokkal inkább úgy érzik, hogy munkájuk lehetőséget ad önmaguk megvalósítására
- könnyebben tudják megteremteni a munkájuk és magánéletük közötti egyensúlyt
A 250 fő alatti kategóriában Aon Legjobb Munkahelyek:
AbbVie Gyógyszerkereskedelmi Kft.
ARM Hungary
Dél-100 Kft.
Faulhaber Motors Hungaria Kft.
Fétis Kft.
Gránit Pólus Csoport
Hilti Hungária Kft.
HRP Europe Kft.
MKB-Euroleasing, az MKB csoport tagja
PepsiCo Magyarország (FÁÜ Zrt.)
A 250 és 1000 fő közötti cégek legjobbjai:
B.Braun Avitum Hungary Zrt.
EuroFamily
GlaxoSmithKline Biologicals Kft.
JYSK Kft.
Az 1000 főnél többet foglalkoztató cégek:
DECATHLON MAGYARORSZÁG