Megszenvedték a hazai kkv-k a koronavírus járványt – főleg bizonyos iparágakban – de hosszabb távon a tanulságok hasznosak lehetnek.
Nem a koronavírus okozta gazdasági visszaesés az első, amit megélt a most működő vállalkozások többsége, de ilyen krízissel még soha nem szembesültek – derült ki a világ legnagyobb vállalkozói kutatása, a Global Entrepreneurship Monitor (melynek hazai partnere 2020-tól a BGE) a járvány első hulláma után készült jelentéséből. Hogy miért példa nélküli, arról itt olvashatsz bővebben. A GEM kutatás szakértői egyetértettek abban is, hogy a koronavírus válság a várható általános gazdasági hatásait és azt a tényt tekintve, hogy ezek a hatások a jövőben is fennmaradnak, példa nélküli.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) – Vállalkozáskutatási Műhelyének és IFKA Nonprofit Kft Evolúció – Megújuló Vállalkozások Programjának közös kutatásának frissen megjelent adatai szerint a járvány nélkül hozzávetőlegesen 5000 milliárd forinttal több jövedelmet termelhetett volna az ország az elmúlt időszakban. Az alkalmazkodás azonban gyorsan megindult: a GDP 2020. II. negyedévi 14,5 százalékos zuhanását követően a gazdasági teljesítmény minden negyedévben növekedni tudott az előző negyedévhez képest, és 2021. I. negyedévében a kiigazítatlan adatok szerint már csak 2,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Ezzel együtt a kutatás eredményei szerint –az első hullám után a Budapesti Gazdasági Egyetemen végzett felmérés adatait megerősítve –
a kisvállalkozások nagyjából fele nem, vagy alig érezte meg a válságot, nem csökkent az árbevételük a korlátozások hónapjai alatt.
Továbbra is fennáll az a nem túl meglepő összefüggés, amelyet a Budapest LAB által az első járványhullám után végzett kutatás is feltárt, hogy a sokk – és a vállalkozások által elszenvedett bevételcsökkenés – erős összefüggést mutat azzal, hogy mely iparágban tevékenykedik az adott vállalat. Az előző évitől több mint 20 százalékkal elmaradó árbevételű ágazatokba mintegy 30 ezer kkv tartozhat az MCC kutatási eredményei szerint. A legnagyobb mértékű visszaesések az utazáshoz, a szórakozáshoz, kultúrához és sporthoz kapcsolódó tevékenységek, valamint a személyes kontaktusra épülő szolgáltatások körében, továbbá a gépjármű kereskedelemben, illetve az elektronikai fókuszú gyártásban következtek be. A válság nyerteseinek számítanak ugyanakkor az informatikához, a házhoz szállításhoz, vagy az egészségügy kiszolgálásához kapcsolódó tevékenységek, de a KSH szerint ide sorolható még a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a pénzügyi közvetítés, illetve a papír- és vegyipar is.
Kép: Pexels
A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás a járvány legnagyobb vesztese. A szektor jelentős része olyan mértékű piaci sokkot szenvedett el az elmúlt évben, ami mind az egyes cégeket, mind a szektorra jellemző üzleti modelleket megrengeti. A jelentős kínálat- és választék szűkülés és áremelkedés akkor kerülhető el, ha komoly reorganizációs lépések történnek – vagy az ágazat újjászervezését vállaló magánszereplőktől vagy helyi/országos közösségi áldozatvállalásra építve.
A kutatásban készült interjúkból az is kiderült, hogy a vállalkozások vezetőinek egyéni döntései bár hatással voltak a cégük foglalkoztatásának, árbevételének és eredményének alakulására, a tevékenységi átlagtól teljesen eltérő, ellentétes pályára ritkán voltak képesek állítani vállalkozásukat.
A gazdaság számára a járvány első hulláma jelentette a legnagyobb terhet. Elérhető adatok elemzése alapján a válaszadók jelentős része 2020 tavaszán tapasztalt fennakadásokat az ellátási láncban, de a probléma őszre nagymértékben csökkent. A kezdeti megrázkódtatás fázisán a friss kutatásban megkérdezett interjúalanyok mindegyike keresztülment, azok is, akiket a válság későbbi negatív hatásai már nem érintettek.
A járvány első hullámának tapasztalatai és intézkedései következtében a második és a harmadik hullám a termelőüzemek működésében és az ellátási láncokban már alig okozott fennakadást, hiába volt akkor sokkal magasabb a megbetegedések száma.
A vállalkozások számára a járvány számlájának nagy részét a védekezés miatti keresletcsökkenés és a válságüzemmódra való átállás költségei tették ki. Komoly problémát okozott, hogy nem lehetett a működési költségeket a kieső bevétellel azonos mértékben csökkenteni, ugyanakkor az ellátási láncok akadozása miatt sok esetben drágultak is az alapanyagok és szolgáltatások. Erre rakódott rá a bevételek gyakran késleltetett beérkezése, vagy a partnerek által kikényszerített előnytelenebb feltételek jelentette teher. A cégek majdnem felének voltak likviditási problémai a járvány miatt. Ennek megoldásában a saját tartalékok és a hitelmoratórium voltak a legfontosabb eszközök.
Nem változott a Budapest LAB első hullám után végzett felméréséhez képest az sem, hogy a kkv-k azon dolgoztak, hogy megtartsák a minőségi munkaerőt. Az MCC kutatási beszámolója kiemeli, biztosan jóval nagyobb elbocsátási hullámra került volna sor, ha a munkaerő nem válik ilyen kiemelt értékké az elmúlt években. A friss kutatásban
megkérdezett vállalkozók többsége a válság tapasztalatai után sokkal szervezettebbnek és „ütésállóbbnak” tartja magát, mint bármikor korábban.
A járvány ideje alatt a rugalmasság, a költségcsökkentés és a kezdeményezőképesség sokat segített, így a kutatás eredményei megerősítik azt az előző kutatásban is azonosított trendet is, hogy válság utáni időszak új, óvatosabb, hosszabb távra előre tekintő vállalkozói működést hozhat. Az MCC kutatói szerint esély van rá, hogy a járvány okozta veszteségekért és nehézségekért cserébe olyan tapasztalatokkal gazdagodnak vállalkozásaink, amelyek révén alkalmazkodó- és kezdeményezési képességük nagy mértékben javul. Ahogy egyébként ez a startupok esetében is várható, a LAB tudományos vezetője szerint.