A jó cégnévhez nem csak jó fantázia és frappáns ötletek kellenek. Általában cél, hogy a brand és a cég neve azonos legyen, ehhez azonban nem árt tisztában lenni a cégnév választás buktatóival és jogi hátterével. Az alábbiakban szakértőnk, dr. Arató Balázs segítségével azt tekintjük át, hogy mire kell ügyelni a cégnév, sőt sokszor már a márkanév kiválasztásakor, ha ez utóbbit is szerepeltetni szeretnénk cégünk elnevezésében.
Amikor felmerül a cégalapítás gondolata, szinte elsőként töprengünk el azon, milyen nevet is adjunk majdani cégünknek. A megfelelő cégnév kiválasztásához fantáziára és a jogszabályok pontos ismeretére van szükség. A cégnév gyakorta jóval több, mint egyszerűen a vállalkozásunk elnevezése. A cégalapítás hátterében többnyire valamilyen ötlet áll, melynek üzleti megvalósításához és hasznosításához gazdasági társaságra van szükségünk. Sok esetben már a márkanév (brand) is megvan, mielőtt megalapítanánk cégünket. Emiatt szinte természetes az igény, hogy a választott cégnév is utaljon a vállalkozás középpontjában álló ötletre vagy elképzelésre. Ilyenkor érhetik kellemetlen meglepetések a lelkes ötletgazdákat, ha nincsenek tisztában a cégnév megválasztásának buktatóival és jogi hátterével. Igencsak bosszantó, ha a cégalapításnál közreműködő ügyvéd, netán a cégbíróság hívja fel figyelmünket arra, hogy a fáradságos munkával megalkotott, esetleg jogi oltalomban is részesített márkanév nem alkalmas cégnévnek.
Kép:Unsplash
A jogszabályi környezet
A hatályos jogszabályok szerint cégnévnek a választott cégforma megnevezését és legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A gyakorlatban emellett sok cégnévben szerepel a cég tevékenységére vonatkozó megjelölés, például a kereskedelmi és szolgáltató jellegre való utalás is. A vezérszónak, mint a cégnév legfontosabb elemének az a rendeltetése, hogy elősegítse a cég azonosítását és megkülönböztetését más azonos vagy hasonló tevékenységű gazdasági társaságoktól. Névválasztáskor tehát a vezérszónak van kiemelkedő jelentősége, sokszor ez az, amiben az alapítók a márkanevet is szerepeltetni kívánják, így a gondos és körültekintő eljárás elengedhetetlen.
A törvény szerint a vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, melyet latin betűkkel kell feltüntetni. A vezérszóval szembeni legfőbb elvárás tehát az egyediség, a megkülönböztetésre való feltétlen alkalmasság. A törvény ezzel kapcsolatban csupán annyit rögzít, hogy a cégnévnek az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, amely megtévesztő. A vezérszó elfogadhatóságának vizsgálatakor a cégbíróságok sokáig szubjektív mérlegeléssel ítélték meg, hogy egy konkrét név kapcsán teljesülnek-e a megkülönböztetésre való alkalmasság követelményei. Mostanra elmondható, hogy amennyiben a vezérszó egy már bejegyzett gazdasági társaság nevének vezérszavától legalább két szótaggal különbözik, úgy a cégbíróság valószínűleg nem fog kifogást emelni összetéveszthetőség, hasonlóság miatt. Ma már nem elegendő egy más által használt vezérszóhoz évszámot toldani, mert a bírói gyakorlat szerint a megkülönböztethetőséghez szükséges két szótagnak betűkből kell összetevődnie. A vezérszóban ugyanakkor természetesen szám is szerepelhet, de két cégnév különbözősége nem eredhet pusztán abból, hogy azonos szó mellett eltérő (év)számok szerepelnek. A vezérszó több, egybe- vagy különírt szóból, szóelemből is összetevődhet. Ugyancsak elfogadott a cégtulajdonosok nevének, vagy nevük kombinációjának szerepeltetése a cégnévben, de ekkor is követelmény a megkülönböztetésre alkalmasság, vagyis a cégbíróság csak akkor fogja bejegyezni „Tóth Kft.” névre keresztelt cégünket, ha a cégjegyzékben még nem szerepel ilyen vagy ehhez hasonló nevű gazdasági társaság. Ha egy kiemelkedő történelmi személyiségről szeretnénk elnevezni cégünket, akkor ezt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével tehetjük meg. Ha olyan elnevezést választunk, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, akkor a jogosult írásbeli hozzájárulását kell kérnünk és benyújtanunk a cégbíróságra.
A cég elnevezésének egyéb elemeivel kapcsolatban fontos követelmény, hogy bennük csak magyar szavak fordulhatnak elő, mégpedig a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. Rövidítés kizárólag a vezérszóban és a cégforma megjelölésénél lehetséges. A cégnévnek nem csupán más gazdasági társaságok elnevezésétől kell különböznie, hanem természetesen a közhatalmi és közigazgatási szervekétől is. Ez utóbbiak esetében nem csupán a hivatalos név élvez védelmet, hanem a köznyelvben használt elnevezés is, ezt sem lehet cégek nevében szerepeltetni. Nem lehet tehát cégünket „Műegyetem Kft.” vagy „Zeneakadémia Zrt.” néven bejegyeztetni.
Rövidített cégnév, idegen nyelvű elnevezés
A cég rövidített elnevezéssel is rendelkezhet. Ennek az az értelme, hogy ne kelljen minden esetben a cég teljes elnevezését: a vezérszót, a jellegmegjelölést és a cégformára utaló szót leírni, hanem legyen lehetőség – akár hivatalos iratokon is – csupán a vezérszót és a cégformát megadni (pl. XY Kereskedelmi és Szolgáltató kft. helyett XY Kft.). Különösen több elemből álló vezérszó esetében fordul elő, hogy a cégtulajdonosok a cég rövidített elnevezését úgy kívánják megalkotni, hogy a vezérszóban szereplő szavak kezdőbetűiből képeznének mozaikszót. Sajnos sem a jogszabály, sem pedig a bírói gyakorlat nem ad erre lehetőséget, a cég rövidített elnevezésével szemben ugyanis követelmény, hogy benne a vezérszó csorbítatlanul szerepeljen.
Gyakorta merül fel a kérdés, hogy nemzetközivé váló világunkban lehet-e cégünknek idegen nyelvű elnevezése. A válasz igen, a magyar mellett idegen nyelven is megadhatjuk cégünk nevét, ehhez azonban hiteles fordítás szükséges, melyet az iratokkal együtt be kell nyújtanunk a cégbíróságra.
Foglaljuk le a cégnevet!
Vajon tudunk-e valahonnan előre tájékozódni arról, hogy megálmodott cégnevünk megfelelő-e. Az e-cegjegyzek.hu oldal ingyenes adatbázisa az egyik lehetőség. Ennek hátránya, hogy csupán az azonosságokat szűri ki, a hasonlóságokat azonban nem, a gondok pedig sokszor éppen ebből erednek. A másik lehetőség a cégbírósághoz benyújtandó névfoglalás iránti kérelem. Igaz, hogy ennek néhány ezer forintos illetéke van, ellenben teljes biztonságot és hatvan napon át tartó védelmet nyújt. A cégbíróság az általunk választott nevet akkor részesíti ilyen védelemben, ha megállapítja, hogy a név cégnévként bejegyezhető lenne, vagyis megfelel a cég elnevezésével szemben támasztott követelményeknek. A hatvan napos védelem időtartama alatt a lefoglalt névvel rajtunk kívül senki nem jegyeztethet be gazdasági társaságot. Ezt a módszert azoknak javasoljuk, akik már megalkották a márkanevet, azt majdani cégük elnevezésében is szerepeltetni kívánják, de valamilyen oknál fogva még nem tudnak, vagy nem akarnak gazdasági társaságot alapítani.
Az eljárás – a cégeljáráshoz hasonlóan – teljes egészében elektronikusan zajlik, rendkívül gyors és jogi képviselő közreműködése szükséges hozzá. A névfoglalás azért is előnyös, mert a törvény szerint két vagy több azonos nevű cég közül a név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik névfoglalással élt. Milyen tanács adható tehát azoknak, akik cégalapítás előtt állnak, és megfelelő nevet keresnek vállalkozásuknak? Összességében azt lehet mondani, hogy minél extrémebb, egyedibb az elnevezés, annál valószínűbb, hogy „átmegy”.