Még egy pompás termékötlettel is számos okból elhasalhatsz. A CB Insights 101 eltemetett kezdő vállalkozást vizsgált, és rangsorolta a bedőlések fő okait. Mutatjuk a legfontosabb koporsószögeket.
A technológiai trendek szoftveres előrejelzésével foglalkozó CB Insights csokorba szedett 101 bukássztorit, melyekben maguk a cégalapítók elemezték a bukás okait, és rangsorolta aszerint, hogy melyek fordultak elő a leggyakrabban.
Ugyan az elsődleges helyezett toronymagasan vezet (42%, míg a második csak 29%-ot kapott), de az utánuk következő tényezőket sokszor csak hajszál választja el egymástól, vagyis ezek ugyanolyan nyomós okai a felsüléseknek. A megszólaltatott vállalkozók több okot is megnevezhettek, ezért nem 100 százalék -hanem jóval több- a végösszege annak, az egyes okok milyen százalékban fordulnak elő.
Nézzük, mi az 5 leggyakoribb ok, ami a bukáshoz vezet!
Kép: Pexels
-
Nincs piaci igény (42%)
Ha nem azért hozol létre startupot, hogy megoldj egy létező piaci problémát, akkor ne is kezdd el. Még ez sem mindig elég. A problémának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy kellő számú fogyasztó pénztárcája nyíljon meg az általad nyújtott alternatíva láttán.
De ez sem elég. Skálázható megoldást kell nyújtanod. Dőltek már be olyan startupok is, melyek temérdek adattal rendelkeztek a fogyasztókról, remek szakértelmük és technológiájuk volt – csak éppen nem egy égető problémát oldottak meg a célközönség tagjainak életében.
Nem véletlenül lett ez az alapgondolata a Y Combinator 2005-ben alapított magvető-akcelerátorának: „Csinálj olyasmit, ami kell az embereknek.” Aranyszabály!
-
Elfogyott a lóvé (29%)
A likviditás hiánya mindig a toplistán hátrébb szereplő okokhoz vezethető vissza. Különösen az új technológiai megoldások kifejlesztése viszi a pénzt – jóval azelőtt, hogy felmerülne a kommercializálás, a termékértékesítés perspektívája a horizonton.
-
Rosszul összerakott csapat (23%)
Hiába tehetséges mindenki a csapatban (ami baromi ritka!), attól még előfordulhat, hogy valamilyen kulcsfontosságú feladatkör nincs lefedve. Ha hiányzik egy jó pénzügyes vezér a teambe vagy az alapító nem igazán technológiai beállítottságú és nem vett maga mellé egy tech-zsenit, akkor csak idő kérdése, mikor kezd borulni a kártyavár.
Minden cégnél más üzleti folyamatokban vannak a súlypontok, az érzékeny pontok. Az üzleti terv kidolgozásánál tudatosítani kell, hogy mely tevékenységen, azaz mely munkatárson múlik a cég jövője. A szoftverfejlesztőn? A marketingesen? Az ügyfélkezelés (CRM) felelősén? A pénzügyi igazgatón? Akárkik is legyenek, a pozíciójukra igazi ászokat kell találni. Ők lesznek az MVP-k (Most Valuable Players: Legértékesebb Játékosok).
A startupokat gyakran lelkes, de tapasztalatlan fiatalok indítják el. Nagy szakértelmű szabadúszókat vagy nyugdíj előtt álló, munkát már nehezebben találó emberek is meg lehet bízni feladatokkal. Ők már számos sikert és kudarcot átéltek, tisztábban látják a realitásokat meg a rizikókat, mint a kezdők.
Legyen egy markáns kolléga az alapító mellett, aki féken tartja, illetve más szempontok szerint is átgondolja a fontosabb döntéseit, s képes kommunikálni a kételyeit és az érveit.
-
Túl erős konkurencia (19%)
Szokták mondani, hogy ne törődj a konkurenciával, csak a saját ötletedre fókuszálj. Baromság. Ha jó pár hasonló termék/szolgáltatás van, mint amivel elő szeretnél rukkolni; ha alapvetően nem szolgálnál más célközönséget, mint ők; és az a plusz, amit kínálsz, nem feltétlenül elég kellő számú ügyfél összeverbuválásához, akkor esélyes egy nagy buktázás.
Ha a riválisok termékét könnyebb használni, gyorsan át kell alakítanod a sajátod.
-
Rossz ár/költség arány (18%)
Még egy világmegváltó kaliberű termék is csődbe viheti gyártóját, ha túl sokba kerül az előállítása és azt nem lehet ráterhelni a fogyasztóra. (A Tesla is mennyi üzleti negyedévet húzott le veszteségesen!)
Roppant nehéz megtalálni azt az árszintet, amely fedezi a költségeket, de nem riasztja el a vevőket. Vagy nem fedezi, de bizonyos távon nagy bizonyossággal átfordul nullszaldóba – már ha van elkötelezett befektető, aki addig dotálja a startupot.
Előfordul, hogy a felhasználók panasz nélkül elmaradnak: a szolgáltatás tetszik nekik, de nem ezen az áron. A magas lemorzsolódási ráta (churn rate) a céghalál előszele.
Lássuk sorban a többi bedőlési okot!
- Nem felhasználóbarát a termék (17%)
- Üzleti terv hiánya (17%)
- Béna marketing (14%)
- Nem törődnek a fogyasztókkal (14%)
- Rossz időzítés (13%)
- Elvesztik a fókuszt a cégalapítók (13%)
- Csapattagok/befektetők közötti diszharmónia (13%)
- Nem átgondolt a tervek megváltoztatása (10%)
- Kihalt a lelkesedés (9%)
- Hibás földrajzi terjeszkedés (9%)
- Tőkehiány / Nincsenek befektetők (8%)
- Jogi nehézségek (8%)
- Nem támaszkodnak a befektetők kapcsolati hálójára (8%)
- Kiégés (8%)
- Nem korrigálják a hibás döntéseket (7%)