A magyar fiatalok túlnyomó többsége alkalmazottként dolgozna a diploma után a GUESSS kutatás 2013-as adatai szerint. Ezzel nagyjából belesimulunk az alacsony nemzetközi átlagba a vállalkozói hajlandóság terén. Pedig érezhetően növelné a GDP-t, ha vállalkoznának a fiatalok.
Az immár több mint tíz éve, mostanra 34 országban folyó GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) egyetemisták megkérdezésével a hallgatók vállalkozásindítással kapcsolatos elképzeléseit és a vállalkozási tevékenységét vizsgálja. Segít felderíteni azokat a folyamatokat és tényezőket, amelyek döntő fontosságúak lehetnek a vállalkozásindítási szándék alakulásában.
A 2013-as, 34 országban zajló kutatásban Magyarországról 8839 kérdőív érkezett be. A kutatás eredményei alapján a magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti.
„Ezzel a hazai hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő 1-10-ig tartó skálán 3,8-as értéket értek el, ami közel azonos a nemzetközi 3,7-es pontszámmal, és amivel ugyan megelőzzük az osztrák (2,8), és német (2,7) hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország 4,21-es pontszáma mögött” – emelik ki Farkas Szilveszter és S. Gubik Andrea a GUESSS kutatás hazai vezető kutatói.
A gazdasági válság óta a képzési területtől függetlenül csökkent a diploma utáni vállalkozásindítási kedv. Az ötéves távlati terveket figyelve ugyanakkor már optimistábban látják a vállalkozás valószínűségét a hallgatók, ám nyílik az olló a képzési területek között: a gazdasági területen hallgatók vállalkozói hajlandósága magasabb, mint a természettudományi, vagy társadalomtudományi területen tanulóké. Ennek az lehet az oka, hogy egyrészt több gazdasági jellegű tárggyal találkoznak képzésük során, amely felkeltheti az érdeklődésüket a vállalkozás iránt, és a magabiztosságukat is növelheti, másrészt körükben gyakoribb, hogy tervezetten készülnek a családi vállalkozás átvételére.
A soron következő kutatásra 2018-ban kerül sor, az előzetes várakozások szerint az értékek érdemben nem fognak változni, mivel sem a gazdasági helyzet, sem az felsőoktatási intézmények képzési szerkezete – főként a vállalkozás-oktatással kapcsolatos tárgyak – nem változott érdemben – emelte ki a BGE tanszékvezetője.
„Az EU tagállamainak átlagában a kkv-k adják a vállalkozások 78 százalékát, a hozzáadott érték 71 százalékát és foglalkoztatják a munkavállalók 79 százalékát. A hazai egyetemisták-főiskolások vállalkozási hajlandóságának növelése így nem csak a hazai gazdaság esetében hozna érezhető mértékű GDP növekedést, de hozzájárulna a társadalmi fejlődéshez is. Ez a vállalkozásindítási hajlandóság pedig jelentős mértékben növekedhet, ha szélesítjük a képzésekhez való hozzáférést, akár oly módon is, hogy a hallgatók képzési területtől függetlenül tanulhatnak vállalkozási ismereteket. Szintén jelentős mértékben hathat a hazai kkv szektorra, ha az intézmények egyfajta inkubátorházként támogatják gazdasági ismereteket tanuló hallgatók vállalkozásindítását. Ilyen a BGE Pénzügyi és Számviteli Karán a Team Academy képzés, ahol a gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatók valós projekteken dolgozva, valós üzleti környezetben tanulhatják meg, milyen egy önálló vállalkozást létrehozni” – mutatott rá dr. Farkas Szilveszter.